Feltétlenül beszélni kell arról, milyen irányba szeretne haladni az Európai Unió. Az európai polgárok 2016 óta várnak erre a párbeszédre – nyilatkozta Ivan Korčok külügyminiszter a TASR-nek adott interjújában, Brüsszelben, az Európa jövőjéről szóló konferencia (CoFoE) alkalmával.
A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy még 2016-ban, amikor az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból, megígérték az európai embereknek, köztük a szlovák állampolgároknak, hogy konferenciát rendeznek, amelynek az lesz a témája, hogy merre kell haladnia Európának.
„Akkor azt mondtuk a lakosságnak, hogy értjük, mit jelent, ha egy tagállam kilép az unióból. Aztán olyan dolgok következtek, amelyek csak még jobban rávilágítanak arra, hogy beszélni kell Európa jövőjéről” – mondta.
„Arra összpontosítunk, hogy tárgyaljunk a lakosokkal, a fiatalokkal, a különböző társadalmi rétegek és az üzleti szféra képviselőivel. Mindazokkal, akik konkrét hatással vannak az EU-ra”
– mondta Korčok, és hozzátette, hogy a külügyminisztérium képviseletében Martin Klus államtitkár szervezi a konferencia körüli teendőket.
Korčok tájékoztatott arról is, hogy augusztus végén szlovákiai körútra indultak a kormány képviselői, több városba és régióba is ellátogattak, hogy közvetlen párbeszédet folytassanak a polgárokkal. „De szeretném elmondani azt is, hogy ma a COVID-19-járvány foglalkoztatja az embereket. Minden ekörül forog, ami érthető, mert az egészségről, a gazdaságról és a munkahelyekről van szó. Ezért nem egyszerű ez a párbeszéd” – mondta a szlovákiai CoFoE kapcsán.
Az Európa jövőjéről szóló konferencián (CoFoE) közvetlenül részt vevő polgárok eddigi kezdeményezései nagyon hasznosak voltak.
Ezt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) intézményközi kapcsolatokért és stratégiai perspektíváért felelős alelnöke jelentette ki a TASR-nek adott interjújában. Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy az EB két másik alelnökével – Věra Jourovával és Dubravka Šuicovával – együtt az Európa jövőjéről szóló konferencia végrehajtó bizottságában tevékenykedik.
Külön-külön egy-egy munkacsoportot is vezetnek, amelyek tagjai a különböző tagállamokból véletlenszerűen kiválasztott polgárok, EP-képviselők, valamint a nemzeti parlamentek képviselői. Šefčovič, aki az egészségügyi munkacsoport elnöke, elmondta, hogy a csoport első strasbourgi ülését nagyon hasznosnak és ösztönzőnek találta.
Méltatta a polgári kezdeményezéseket, például a határokon átívelő egészségbiztosításra, a fogászati ellátás egyetemes európai megközelítésére, vagy a gyógyszerekhez való jobb hozzáférésre vonatkozót. Hozzátette: nem felejti el az egyik közép-európai ország polgárának kijelentését, miszerint a ma született gyermekek a jobb egészségügyi ellátás következtében Nyugat-Európában talán tovább élhetnek majd, mint Közép-Európában.
Az Európai Parlamentnek (EP) nem sikerült megvalósítania azt a javaslatot, mely szerint a konferencián a nyugat-balkáni országok is közvetlenül részt vettek volna. Ezt Vladimír Bilčík közölte a TASR-nek adott interjújában. A európai parlamenti képviselők ugyanakkor meghívták a térség országainak képviselőit, hogy ha távúton is, de kapcsolódjanak be a konferencia plenáris ülésébe, amely Strasbourgban, október végén valósult meg. Mint elmondta, az online lehetőséget több nyugat-balkáni ország politikusa is kihasználta – leginkább talán Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter. A képviselő szerint ez is azt bizonyítja, hogy Montenegró az unióba való belépés élharcosa a térségben.
(TASR/Felvidék.ma)
