A TA3 A politikában című műsorában ezúttal az aktuálpolitikai történésekkel kapcsolatban a parlamenten kívüli pártok képviselőinek véleményére volt kíváncsi, ahová meghívást kapott Forró Krisztián, a Szövetség elnöke mellett Milan Uhrík (Republika), Milan Majerský (KDH), valamint Tomáš Drucker (Dobrá voľba) is.
Az első terítékre kerülő téma a Szlovákia és a USA közötti védelmi szerződés volt, mely alaposan megosztja a szlovákiai közvéleményt. Arra a felvetett véleményre, miszerint például Magyarországnak előnyösebb szerződése van, Forró válaszában kifejtette, ezt nem így látja, szerinte a szlovák–amerikai szerződést az tette problematikussá, hogy aláírására az orosz–ukrán konfliktus időszakában kerül sor.
Ha nem ebben a helyzetben, hanem nyugodtabb körülmények között történne, szerinte feltételezhetően nem váltott volna ki ilyen heves érzelmeket.
Meglátása szerint ez az egész nemcsak az ellenzéknek jött kapóra, hanem bizonyos szempontból magának a koalíciónak is, mivel eltereli a figyelmet más problémás, megoldatlan kérdésekről. Arra válaszolva, hogy vajon szüksége van-e Szlovákiának erre a szerződésre, felhívta a figyelmet, hogy a környező országok is kötöttek ilyen megállapodásokat, s ők a parlamentben megszavaznák azt. A Magyarország és Szlovákia szerződéseiben foglaltak lényegét hasonlónak véli, azt pedig minden országnak magának kell tudnia, hogy mit tekint prioritásnak, hangsúlyozta.
Szerencsétlen és helytelen megközelítésnek tartja, hogy az orosz–ukrán konfliktust sokan a szlovák–magyar viszonnyal állítják párhuzamba,
veszélyesnek tekinti ennek a helyzetnek az újbóli kiélezését, mivel nagyon sok energiát fektettek a viszony lehető legjobbá tételébe, annak érdekében, hogy a két nép békében élhessen egymással.
Arra a kérdésre, hogy részt venne-e a védelmi együttműködés ellen rendezendő tiltakozó akción, megismételte, hogy amennyiben parlamenti párt lenne, a Szövetség támogatná a szerződés aláírását. Mint mondta, az orosz–ukrán konfliktuson nem segít, ha bűnösöket keresünk, ehelyett a megoldást kell szorgalmazni, annál is inkább, mert amikor Kelet és Nyugat szemben állt egymással, mi itt, Közép–Európában mindig a rövidebbet húztuk.
Kiemelte, csak az a fontos, hogy ez a konfliktus békés úton rendeződjön, s Szlovákiának szerinte ebben a mediátor, a közvetítő szerepét kell játszania, hogy a lehető legnagyobb mértékben segíthesse a békés úton történő rendezést.
Az idegen, azaz NATO-katonák ország területére való esetleges lépésével kapcsolatban azon az állásponton volt, hogy ismeretei szerint jelenleg is vannak NATO-katonák az ország területén, s ha szükségessé válna, amennyiben az ország valamilyen módon veszélyeztetve lenne, az egyezmény értelmében az ország védelmében élni kellene ezzel a lehetőséggel.
Nagyon fontosnak tartja, hogy Szlovákia NATO-tag maradjon, mint mondta, ezt most és még az MKP soraiban is többször kifejezésre juttatták.
A következő téma az élelmiszerek áfacsökkentése volt, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy már többször jelezték ennek szükségességét. Mint folytatta, sokszor felvetődik a kérdés, hogy vajon honnan lenne erre pénz. Erre reagálva emlékeztetett, hogy az energiaárak 200–300 százalékkal emelkedtek, miáltal ha egyharmadára csökkentenék az áfát, semmivel sem lenne kevesebb pénz a költségvetésben, mint az áremelést megelőzően. Ezzel az állam segítene az önkormányzatoknak is, melyek nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen újabb terheket rótt rájuk az állam, miközben semmilyen forrásokat nem biztosít ehhez. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a határ mentén élők a szomszédos országokba járnak bevásárolni, tehát ez a pénz kiáramlik az országból, ami semmiképp sem jó. Mivel a lengyel és a magyar kormány megoldást keres, Szlovákia pedig elveszíti versenyképességét, a Szövetség javasolja, hogy a V4-ek közösen, összehangolt lépésekkel orvosolják a helyzetet.
Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány azért szabályozza az árakat, mert választásokra készül az ország, következésképpen, hogy ez nem tekinthető-e populizmusnak, azt válaszolta, hogy ha egy probléma felmerül, azt meg kell oldani, függetlenül attól, hogy mikor lesznek a választások, s mivel az áremelésre most kerül sor, a helyzetet most kell megoldani. Mint kifejtette, arra, hogy a szlovák kormány ezt semmilyen módon nem igyekszik orvosolni, miközben az emberek egy jelentős része számára elviselhetetlen terheket jelentenek a megnövekedett kiadások, nem lehet válasz, hogy nincs pénze az államnak, miközben másutt szórja a pénzt és például a bírósági reform megvalósításának elmulasztása miatt komoly uniós forrásoktól esik el. Az államnak igenis keresnie kellene a lehetőségeket, az uniós forrásokat, hogy segítsen az embereknek.
Az utolsó témát a közelgő helyhatósági választások szolgáltatták, melyeknél megkerülhetetlenek a közvélemény-kutatások eredményei.
Mint elmondta, természetesen nem elégedettek a legfrissebb felmérés eredményével, de mivel egy nemrégiben egyesült pártról van szó, ahol sok kérdésben eltérnek a vélemények, az együttműködés egy kicsit lassabban formálódik. Tekintettel azonban arra, hogy az egyik legerősebb regionális pártnak számítanak, esélyesnek látják a választásokon való sikeres szereplést. Az erős képviseletű megyékben saját jelölteket állítanak, másutt koalícióban gondolkodnak, ám ezzel kapcsolatban konkrétumokat nem említett.
(NZS/Felvidék.ma)