Tizenhét éve indultak a kassai tematikus barangolások, melyeket a világjárvány hónapokra megszakított. Minden hónap első hétvégéjén az Állami Tudományos Könyvtár elől indultak és egy-egy témakört jártak körül. Néha a találkozó más helyszínre került, hiszen a lakótelepek látnivalóit csak komoly időveszteség árán lehetne a megszokott helyen kezdeni. Így lesz ez a mostani alkalommal is.
Most az Akasztóhegyi lakótelep látnivalóit járjuk végig. Ezek elsősorban képzőművészeti értékek, szobrok és épületeket díszítő alkotások. Mivel nem tartották rendszeresen karban, mára lepusztulóban vannak és felújításuk halaszthatatlan feladat lenne. Többek között Szigeti Miklós és Eckerdt Sándor munkáit tekintjük meg, de kívülről egy munkásszállót is, melyet Göőz László mérnök tervezett. Begyepesedett gondolkodású főnökei szándéka ellenére, mivel néhány kollégája mellé állt, az ő elképzelése valósult meg. Az épületet ma már nem munkások lakják.
Akasztóhegynek azért hívták a dombot, mert a város itt végeztette ki az elítélt bűnözőket. Azt akasztófák fából készültek, romlandó anyagból, így a helyüket nem ismerjük.
Valaha Kazinczy Ferenc nehezményezte, hogy Miskolcról Kassára jövet akasztott embereket lát, mielőtt Kassára érkezne, ami kellemetlen érzéseket vált ki, ezért másutt kellene a kivégzéseket végrehajtani. Viszont a város úgy gondolhatta, ilyen formában is figyelmeztet rá, életével játszik az, aki nem jó szándékkal igyekszik Kassára.
Schlick császári generális Victoria-hegynek keresztelte, mert itt nyerte meg a második kassai csatát 1849 januárjában. Annak eseményeit Jókai Mór jegyezte le, nagyon elmarasztalva a honvédtisztek viselkedését. Ez a név kérészéletűnek bizonyult, ami egyáltalán nem csoda.
Szigeti Miklós szobra (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Megemlékezünk egy húszéves lányról is, akit 1976-ban megerőszakoltak, majd megöltek. Ezen a lakótelepen lakott. Filmek és könyvek születtek tragédiájáról. A szerzők egymásnak ellentmondó eredményre jutottak.
A lakótelepet az 1960-as években Karol Király tervezte, aki Gölnicbányáról származott. Később emigrált, így nevét máig sem nagyon emlegetik.
Igyekezett egy olyan korszerű teret kialakítani, melyben nem a közlekedési eszközökhöz igazodik a lakóterület, hanem zöldövezet veszi körül. Ez szimpatikus törekvés, ám a rideg szocialista tömbházak lerontották a hatást.
Ma már ez is a város történetének része.
A magyar nyelvű ismertetővel kísért séták is az akasztóhegyi buszmegállóból indulnak (Železníky), ahol a 15-ös, 16-os és 54-es busz is megáll. Szombaton és vasárnap 16 órakor indulunk. Előreláthatólag a barangolás 70 percet vesz igénybe.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
