Orbán Viktor elsöprő magyarországi választási győzelmének értékeléséről szólnak a hírek. Szlovákiában ezt is sajátosan teszi a média, Bugár Bélát szedik elő.
Azért volt egy szép dolog is abban, ahogy a TA3 hírtelevízióban őt felkonferálták, miszerint a „volt politikussal” beszélgetünk arról, hogy mi lesz Magyarországon. Ez valóban egy szubjektív megjegyzés, menjünk a tényekre.
A műsorvezető felvetette, hogy Orbán Viktor kihasználta a háborút, Bugár erre azt mondta, hogy szerinte visszaélt vele. Bugár szerint (az ENSZ-re hivatkozva) nem igaz, hogy háborút jelentene az, ha a területünkön átengedjük a fegyvereket.
Szerinte a magyar miniszterelnök azt hangoztatta, hogy senkire sincs szükségük, a magyar hadsereg elég erős, hogy megvédje az országot. Ezzel szemben Orbán Viktor folyamatosan hangsúlyozta a NATO-nak, mint védelmi szövetségnek a jelentőségét.
Volt egy érdekes szakasza a beszélgetésnek, amikor arról volt szó, hogy vajon Magyarország egyáltalán köztársaság-e, hiszen a neve csak annyi: Magyarország. Itt emlékeztetek Magyarország Alaptörvényének az elejére, amely a bevezető sorok után (Magyarországon ezt „Nemzeti hitvallásnak” nevezik, a Szlovák Köztársaság Alkotmányában Preambulumnak) így fogalmaz: A) cikk: Hazánk neve Magyarország. / B) cikk(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.(2) Magyarország államformája köztársaság.”
Bugár szóba hozta, hogy a Szövetség új párt platformjai különböző módon kommunikálnak. És személyeskedett, röpke három perc alatt háromszor ejtette ki Berényi nevét, aki szerinte (társaival) MKP 2-t akar csinálni az új pártból. Bugár elmondta, hogy az MKP-platform leginkább Orbán-párti, Berényi meg egyértelműen szólt, hogy Orbán győzelme a béke garanciája.
Berényi József már decemberi videóüzenetében rámutatott azon támogatások sokaságára, amely a magyar kormány részéről érkezett hozzánk. Közvetlenül a választások előtt a platformvezető azt mondta, a Fidesz-KDNP sikerében bíznak.
A múlt héten a koronavírussal is küzdő Berényi a magyarországi választások éjszakáján – a gratuláció mellett – így fogalmazott: „Orbán Viktor és kormánya békeközpontú hozzáállását az ukrán–orosz konfliktushoz a magyar választópolgárok döntő többsége elfogadja és támogatja. Fontos mementó ez Közép-Európa kormányai és a Szövetség politikusai számára is.”
De fontosak-e egyáltalán Bugár szavai manapság? Azt azért jó tudni, hogy Bugár nevéhez fűződik az 1998-ban kiküzdött felvidéki magyar politikai egység megbontása. A Szövetség MKP-platformjának közösségi oldala így emlékeztet erre: „Úgy tűnik, a Most-Híd volt pártelnöke a Magyar Koalíció Pártja szétverése után a Szövetséget is megcélozta.”
Tudatosítsuk, Bugár nyilatkozata előtt a magyar kormány egyértelműen kijelentette, hogy az új magyar egységes párta is partnerként tekint.
Emlékezhetünk arra is, hogy Bugár valamikor MKP-elnök is volt. Orbán Viktor első kormányzása idején (1998–2002) a Bugár Béla vezette párt is kormánypárt volt, akkor olyan hozadékai voltak az akkor még csírázó új magyarországi nemzetpolitikánk, mint a státustörvény, az oktatási-nevelési támogatások folyósítása vagy a ma is működő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalapítása.
Persze Bugár pártjai többször voltak kormányon. Talán könnyebb felsorolni azon pártokat, akikkel Bugárék nem kormányoztak (legutóbb a Szlovák Nemzeti Párttal és a Smerrel voltak kormánykoalícióban, korábban az SDKÚ, a SaS, a KDH, ANO, SOP, SDĽ pártokkal is…). Tapasztalat az van, bőven.
Orbán Viktor Fidesze közben 2002 óta csak a KDNP-vel kormányoz.
Bugár Béla három pártnak volt az elnöke, fiatalon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak (MKDM), negyvenes éveiben az MKP-nak, ötvenen túl a Most-Hídnak.
Politikai berkekben gyakran idézik Winston Churchill egykori brit miniszterelnököt, miszerint: „Aki húszévesen nem liberális, annak nincs szíve, aki negyvenévesen nem konzervatív, annak nincs esze”.
Azaz, egy közéleti vezető fiatalon liberális, érett fejjel konzervatív. Nos, Bugár Béla ezt is fordítva csinálhatta…
(Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
