Dunaszerdahelyen a város vezetősége, a Szövetség párt képviselői, valamint a városban működő intézmények és civil szervezetek vezetői főhajtással tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján a hősök előtt a diktatúrák áldozatainak emlékművénél.
Beszédében Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntötte az összegyűlt emlékezőket. Történelmi visszatekintésében elmondta, hogy a második világháborút követően jobb jövőben reménykedtek az emberek, mégis a megfélemlítések, az elhurcoltatások és a koncepciós perek időszaka következett, kiépítve a diktatúrát. Október 23-a jelentőségét így fogalmazta meg:
„Egy nemzet a nagyhatalommal szemben védelmezte a függetlenségét és a szabadságát.”
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
Napjainkra vonatkoztatta 1956 üzenetét, miszerint az akkori események számunkra példaként szolgálhatnak bátorság, hazaszeretet és összefogás tekintetében.
Majd rámutatott arra, hogy ez konkrét cselekedetekkel bizonyítható a mindennapokban is.
„A jövő heti helyhatósági és megyei önkormányzati választásokon vajon képesek vagyunk mi is itt, a Csallóközben és a Mátyusföldön hasonló bátorságról és összefogásról tanúságot tenni? Hiszen nagy lehetőség előtt állunk! Tudunk-e a választásokon való nagyarányú részvételünkkel egy magyar embert juttatni Nagyszombat megye élére, aki emberileg is alkalmas és szakmai szempontból is képes a megyét irányítani?
Hiszen, ha a magyar közösségünk a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban összefog, elmegyünk nagy létszámban szavazni, akkor Berényi József személyében lehet megyeelnökünk Nagyszombat megyében.”
– emelte ki Hájos Zoltán.
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
A magyaroknak is kell, hogy legyen életterük Ukrajnában
A folytatásban Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, a rendezvény ünnepi szónoka rámutatott, hogy van párhuzam a mai európai és világpolitikai történések és az akkori események között.
A mai napok legnagyobb kihívása, hogy van párhuzam a mai Ukrajna és az akkori Magyarország között, viszont vannak jelentős különbségek is.
Kijelentette, hogy ezekről a különbözőségekről nem akar hallani a nagyvilág, hogy Ukrajna nem a demokrácia mintaképe, mivel elnyomta a kisebbségeit, elvette az anyanyelv használatának jogát a magyaroktól és az oroszoktól is. Elismerte, hogy Ukrajnának jár az igazság, de véleménye szerint a magyaroknak is, itt a Kárpát-medence országaiban, és senkitől nem lehet elvenni az anyanyelv használatának jogát. Majd fontos kérdéseket tett fel:
„S most, amikor ezer sebből vérzik Ukrajna, akkor is fontos dolognak tartják eltávolítani a Turul-szobrot Munkácson, és ukrán szimbólumokkal helyettesíteni.
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
Nincs más dolog jelen pillanatban Ukrajnában, mint ezzel foglalkozni? Nem más feladatok állnak Ukrajna előtt? Nem harcolnak ott kárpátaljai magyarok az ukrán hadseregben? A hírek szerint 200 magyar katona esett el eddig a harcokban, ők biztosan nem akarták, hogy a turulmadarat eltávolítsák Munkács váráról.”
Majd visszatérve 1956 áldozatának jelentőségére, úgy értékelte azt, hogy Csehszlovákiához és Romániához képest Magyarországon a 80-as években szabadabb volt a légkör, ami a forradalom eredményének tekinthető. A magyarságot szabadságszerető nemzetnek nevezte, melynek büszkeséget, tartást ad, ami 1956-ban történt.
Felhívta a figyelmet, hogy a Felvidéken is voltak, akik bekapcsolódtak innen a harcokba, azonban feltérképezésükre még nem került sor. Ezt az adósságot törleszteni kell.
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
Zárszavában a szolidaritás szükségességét hangsúlyozta minden szabadságszerető néppel, kiemelve:
„… a magyaroknak is kell, hogy legyen életterük Ukrajnában, Szlovákiában, vagy bárhol máshol! “
A rendezvényen közreműködött a Szent György kórus, valamint a 10. számú Szent György cserkészcsapat.
További felvételeink az ünnepi megemlékezésről:
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
