A legfontosabb üzenet, amit az 1956-os forradalomban harcoló honfitársaink hagyatékul hagytak ránk az, hogy a haza nem országhatárokhoz köthető, hanem közösséghez és barátokhoz, a haza mi vagyunk – mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap, Kanadában tett hivatalos, négynapos látogatásának zárónapján az MTI-nek.
Szilágyi Péter, aki Ontario tartomány Magyar örökség hónapja keretében a torontói és környékbeli magyarságnak az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójához kapcsolódó programjain vesz részt, telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: a forradalomról való megemlékezés nem csak illem és konformizmus által vezérelt cselekvés.
„Magyarnak lenni nemcsak büszkeséget, hanem szolgálatot is jelent, nekünk 2022-ben nem kell hősöknek lennünk, csak figyelnünk kell egymásra, mert az ember csak közösségben tud igazán erős és megingathatatlan lenni”
– fogalmazott a politikus, miután pénteken a Queen’s parkban, vasárnap a Torontói Magyar Ház ünnepi megemlékezésén mondott beszédet.
2022-ben a magyar ’56 jelkép, nemcsak nekünk magyaroknak, hanem az egész világnak, annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem tenni akarás, olyan emberek áldozata, akik lódenkabátban, tányérokkal állították meg a szovjet tankokat, mivel az oroszok azt hitték, aláaknázták az utakat – hangoztatta.
1956. október 23-án csodát tettek eleink, a forradalmárok minden eszközt megragadtak, amiből tudtak fegyvert kreáltak, foggal-körömmel harcoltak, és mindenki meglepődött a magyarok bátorságán.
Ma is ebből a csodából élünk, igaz, nagy árat fizettünk érte, de nekünk magyaroknak mindenért meg kell dolgoznunk és áldozatot kell hoznunk – mondta.
Utalt rá, a harcokban mintegy háromezren haltak meg, közülük többen még kiskorúak voltak, húszezer embert börtönöztek be, 228-at kivégeztek. A menekültek száma százhetvenezer volt, sokan itt, Kanadában és a szomszédos Amerikai Egyesült Államokban leltek új otthonra – tette hozzá.
Rámutatott, hogy
az ’56-os szabadságharcosok a legtöbbet adták, amit ember a hazájáért áldozhat: az életüket, a szabadságukat, vagy vállalták a száműzetést, „az otthontól elszakadás keserű kenyerét”.
Szilágyi Péter szavai szerint minden népnek, nemzetnek szüksége van igazodási pontokra, akárhol is legyen a világban. Olyan példákra, amelyek hajtóerőként szolgálnak a nehéz pillanatokban, amelyekből meríteni tudunk. „Nekünk magyaroknak legyen 1956. október 23. a mérce!” – mondta. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy „nehéz időket élünk most is, a szomszédos Ukrajnában háború dúl, gazdasági válság, az éghajlat drasztikus megváltozása, világjárványok sújtanak minket”.
Mindszenty József hercegprímást idézve azt mondta,
„a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség.”
„Ha közösségben gondolkodunk, legyen előttünk bármekkora megpróbáltatás is, szembe tudunk nézni vele, és erősek tudunk maradni!” – hangoztatta Szilágyi Péter.
A politikus szólt arról is, hogy 1956 novemberében az egész világ a magyar nemzet szabadságküzdelmére figyelt, kimutatva együttérzését a szovjet agresszióval szemben. Szinte példa nélküli volt az a figyelem, az a feltétlen szolidaritás, amelyet a kanadaiak, azon belül is az ontárióiak mutattak a magyar szabadságharcosok, a hazájukat elhagyni kényszerülő magyarok felé.
Ez a tartomány nem csak fogadta, de hívta és várta a magyar menekülteket, akik nemcsak menedéket kaptak, hanem egy új hazát, amelynek büszke polgáraivá válhattak – közölte. Rámutatott, hogy e kivételes fogadtatásban nem kis szerepe volt a már itt élő, magyarságához ragaszkodó kanadai magyar közösségeknek, ezen belül is a magyar menekültek ügyének élére álló torontói magyarságnak.
Köszönetét fejezte ki, hogy a közösség nemcsak 1956-ban mutatta meg nemzetéhez való ragaszkodását és életerejét. Az itt élő magyarság sikere, hogy Ontarioban törvénybe iktatták: minden év októbere a Magyar örökség hónapja.
Szilágyi Péter kitért rá, hogy négynapos látogatása alatt az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó fotókiállítás nyílt Freedom in Black and White címmel a Torontói Metropolitan Egyetemen, vasárnap megemlékezést és koszorúzást tartottak a Magyar szabadság emlékműnél, és immár harmadszor magyar nemzeti színű világítást kapott a Niagara-vízesés kanadai és egyesült államokbeli oldala az ünnep idejére.
(MTI)