A komáromi Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében megható és lélekindító 1956-os estet tartottak a Selye János Gimnázium dísztermében „A világon páratlan szabadságharc volt ez” címmel. Az előadó Kovács Gergely, okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője volt, aki mindenekelőtt Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímásának életét, életművét, egyházához és a magyar nemzethez fűződő hűségét, áldozatvállalásait, boldoggá avatási perének jelenlegi állását ismertette.
Megdöbbentő és egyben humoros is volt Kovács Gergely megindító előadása, emlékezése, aki Mindszenty hangját is a felvidéki közösségbe hozta, a bíboros rádiószózatának több részletét idézve. A legújabb tudományos kutatásokra épített előadását számos Mindszentyvel kapcsolatos érdekes történettel tarkította, amely nagy sikert aratott a közönség körében. Sok olyan új adattal, ismerettel gazdagodtunk, amely még közelebb hozta hozzánk Mindszenty bíboros személyét.
Az est házigazdája Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás alapító elnöke volt, aki maga is Mindszenty-kutató, s több tanulmányt, értekezést, sőt színdarabot is írt Magyarország utolsó hercegprímásának életéről, ő maga is alakította Mindszentyt több alkalommal. Tarics elmondta: Mindszenty József bíborost a 20. század legnagyobb magyarjának tartja, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb megtörténik boldoggá avatása, hiszen több négy évtizede kezdeményezték azt.
Éppen 43 esztendővel ezelőtt – és Mindszenty halála után négy évvel –, 1979-ben, a Mariazelli Napok keretében világi hívek sürgetésére aláírásgyűjtés indult Mindszenty József boldoggá avatása ügyében.
1985-től (Mindszenty halála után 10 évvel) Füzér Julián ferences szerzetes összegyűjtötte az emigrációban élő magyarok írásos emlékeit Mindszenty Józsefről. Ez a kötet – amelyben 192 tanúságtételt közölt a szerzetes – 1987-ben (35 évvel ezelőtt) jelent meg Youngstown-ban a következő címmel: „Szentnek kiáltjuk! Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halálának 10. évfordulóján”.
Kovács Gergely előadás közben
1986-ban a Mindszenty Alapítvány kezdeményezte az eljárás elindítását, Bécsben. Két évvel később, 1988-ban, kinevezték az eljárás posztulátorát is, Szőke János szálezi szerzetes személyében. Sajnos az eljárás érdemben még évekig nem kezdődött el, annak ellenére, hogy az osztrák fővárosban gyűltek a dokumentumok és az imameghallgatások egyaránt.
Közben Kelet-Közép-Európában – így Magyarországon is – megtörtént a rendszerváltás, s joggal lehetett remélni, hogy Mindszenty József boldoggá és szentté avatási eljárása Magyarországon folytatódhat. 1993. február 23-án a Bécsi Érsekség átadta illetékességét az Esztergomi Főegyházmegyének, ezt 1993. április 16-án a Szentszék jóváhagyta.
1993. június 15-én a Szentszék nyilatkozatban rögzítette a szentté avatási eljárás lehetőségét, majd 1993. december 16-án a Magyar Katolikus Püspöki Kar támogatásáról biztosította a szentté avatási eljárást.
Mindszenty József szentté avatási eljárásának kezdeményezője (actor) a Mindszenty Alapítvány volt, 2005 decemberében az ügy előmozdítására és meggyorsítására a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) úgynevezett pertársaságra lépett a Mindszenty Alapítvánnyal, így az MKPK társkezdeményezője (coactor) lett az eljárásnak.
1994-ben megalakult a szentté avatási bíróság, melyben a bírói tisztséget Paskai László bíboros, esztergomi érsek töltötte be, a bíróság ügyésze Erdő Péter volt (2002-től esztergom-budapesti érsek, 2003-tól bíboros). Három egyháztörténész – Mészáros István, Szántó Konrád és Török József –, illetve további hét történeti, jogi, diplomáciai és levéltári szakértő segítette a szentté avatási bíróság munkáját, különös tekintettel Mindszenty József életútjának vizsgálatára. Az egyházmegyei eljárás iratanyagát hetvenkét tanúvallomás teszi hitelesebbé, emellett nagyon fontosak a dokumentumjellegű bizonyítékok is.
Paskai László bíboros 1996. július 31-én lezárta az eljárás vizsgálati szakaszát, majd a teljes iratanyagot Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke és Szőke János atya, posztulátor, elvitte Rómába. A Kongregáció 1999-ben elismerte az egyházmegyei vizsgálat szabályszerű lebonyolítását, illetve az iratanyag formai szempontok szerinti teljességét, ez a dokumentum az úgynevezett decretum validitatis. Az egyházmegyei és római vizsgálatok tartalmi összesítését, az úgynevezett positio-t, majd annak kinyomtatását 2007-ben kezdték el és 2016-ban fejezték be.
Kovács Gergely és Tarics Péter
2019. február végén Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését”.
Kovács Gergely okleveles posztulátor rendkívül érdekfeszítő komáromi előadása éppen november 3-ára, tehát Mindszenty bíboros világraszóló 1956. november 3-ai rádiószózatának 66. évfordulójára esett, tudatosan. Az emlékezést követően néhány Mindszenty-kötettel ismerkedhettek meg a jelenlévők, amelyeket az előadó dedikált.
Mindszenty bíboros a vállalás hűségével és a hűség vállalásával tette le az oltárkőre szellemét. Híres mondása ma is időszerű: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért.” Vajon mi, utódok, tisztelői, akik megpróbáljuk továbbvinni az ő életművét, milyen bátorítást vihetünk magunkkal? A válasz egyszerű: ha az ő magatartását, tartását és hitét követve, minden körülmények között hűségesen ragaszkodunk az igazsághoz, szülőföldünkhöz, hazánkhoz, magyarságunkhoz, és legyőzetve is győzünk – Devictus vincit!
Kövessük hát Mindszenty Józsefet alázattal, hittel, a vállalás hűségével, a hűség vállalásával, tisztelettel, magyarságszeretettel és cselekvő hitvallással!
(László Attila/Felvidék.ma)
