Az országban 19 év óta egyetlen új szélerőművet sem létesítettek, annak ellenére, hogy 2022-ben már 100 megawatt teljesítményű szélerőműveknek kellett volna biztosítaniuk a villanyáramot. Ezek 66 ezer háztartás éves áramszükségletét lennének képesek biztosítani, s ennek a célnak az elérésével számolt például a 2019-es intergrált nemzeti energetikai és klímaterv (INEKP) is.
„A valóságban azonban 2004-től Szlovákiában egyetlen szélerőmű sem készült, holott a szélerőművek az energiaválságot megelőzően mindenütt a világon az elektromos energia előállítására szolgáló, leggyorsabban fejlődő területnek számítottak“ – hívta fel a figyelmet a Fotovoltaikus Ipar és Megújuló Energiaforrások Szlovákiai Szövetsége (SAPI) végrehajtó bizottságának tagja, Ján Lacko.
Szlovákia a szélenergia kihasználásának terén öt darab 3 megawattos összteljesítményű erőművével az EU tagországai között az utolsó helyen áll. „Nem számítva Ausztriát, vagy más szomszédos országokat, melyek tőlünk eltérően már évek óta jelentősen hasznosítják a szélenergiát, még a legfontosabb földgázszállítónk, a jelentős földgázkészletekkel rendelkező Oroszország is csak 2021-ben több mint 1100 megawatt teljesítményű új szélerőművet épített“ – tette hozzá Lacko.
A SAPI véleménye szerint Szlovákia komoly potenciállal rendelkezik a szélenergia kihasználására, amit alátámaszt az a tanulmány is, melyet nemrég az osztrák Energiewerkstatt társaság készített.
Elméletileg ennek az erőműtípusnak a létrehozására az ország területének 20%-a alkalmas, a védett és a lakott területek kivételével. Ez azt jelenti, hogy ki kell használni ezt a lehetőséget.
„A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma 2004-hez képest egy szélturbinából hatszoros mennyiségű energiát vagyunk képesek nyerni, egy turbina jelenleg 4 ezer háztartás számára egész évre elegendő energiát tud előállítani“ – ismertette. Ám szerinte magunk nehezítjük meg a dolgunkat. A törvényeink ugyanis nem veszik figyelembe sem az ország energetikai szükségleteit, sem pedig a szélerőművek ökológiai hasznát.
„Ebben az összefüggésben megdöbbentő, hogy már akár egy szélerőmű építése is ugyanolyan környezeti hatásvizsgálati elbírálás alá esik, mintha egy nagy gőz/gáz- vagy szénerőművet akarnánk építeni“ – folytatta Lacko.
Ezért felhívással fordultak a kormányhoz, hogy az energiaválság idején a lehető leggyorsabban fogadjon el törvénymódosításokat, főleg a környezeti hatások vizsgálatára vonatkozóan. Ugyanakkor feltétlenül szükség van a szélerőművek engedélyeztetési eljárása terén a határidők kérdésének módosítására is.
A törvényben ugyanis nem szerepel például határidő a környezeti hatások vizsgálatára vonatkozóan, ami lényegében csak a teljes folyamat kezdetét jelenti. „Ez lehet egy, vagy három hónap, de vannak olyan projektek, melyek erre már hetedik hónapja várnak“ – jegyezte meg.
A szélenergia kihasználása reális feltételeinek megteremtése Lacko szerint a jelenlegi energiaválság közepette kulcsfontosságú nemcsak a cégek és háztartások energiabiztonsága és -ellátása, hanem az ország versenyképessége szempontjából is.
A Moody´s ügynökség még 2022 augusztusában leminősítette Szlovákiát stabilról negatív kilátásúvá épp az oroszországi gáztól való túlzott függősége miatt. Az oroszországi gáz ugyanis az ország gázfogyasztásának 75% százalékát adja. „Erre az egyedüli helyes válasz a külföldi fűtőanyag-behozataltól független lokális ökológiai források gyors kiépítése. Csak remélhetjük, hogy Szlovákia tanul a válságból és nem veszteget el további 20 évet“ – zárta mondandóját Lacko.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)