A Szövetség a Közös Célokért társulás egy civil tájékoztató körutat indított el 2023 tavaszán, melynek első állomása Nyitrán volt, május 4-én, a Zoboralja Kht. székházában. A Közéleti kávéház programsorozat részeként közös eszmecserét folytattak, melynek keretén belül a SZAKC társulás bemutatta közösségépítő tevékenységét, majd a Pro Civis Polgári Társulás a népszámlálással kapcsolatos eredményekről tájékoztatta a résztvevőket.
Miután a Zoboralja Kht. nevében Ladányi Lajos igazgató üdvözölte a civil információs nap résztvevőit, átadta a szót Hideghéty Andreának, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatójának, hogy tartsa meg előadását.
Az igazgató asszony ismertette a társulás tevékenységét, amelynek fő célja a magyar identitás megerősítése a szülőföldön élni és megmaradni kívánó magyarok körében, itt Szlovákiában.
-
- (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
-
- (Fotó: Jancsó Badacs Károly)
Ismertette ennek eszközeit, melyek a társulás egyes régiókban működő irodáiban és munkatársainál igényelhetőek. Ismertette, hogy a társulás magyar identitást támogató első eszköze a magyarigazolvány, mellyel a Szlovákiában élő magyarok igazolhatják nemzeti hovatartozásukat, s amely egyféle kapocs az anyaországgal. Továbbá ismertette a hallgatósággal a Köldökzsinór program részleteit, mely egy családtámogatási forma Magyarország részéről a külhonban élő magyar nemzetiségű fiatal családok számára. Bemutatta a társulás nyújtotta azon segítséget is, melyet a lelki támaszra szorulók érdekében magyar nyelven elérhető telefonos lelkisegély-szolgálat nyújt. Ösztönözte a jelenlévőket, hogy amennyiben fontosnak tartják településükön a magyarság megerősítését, tegyék közzé ezeket az információkat minél szélesebb körben és hívják fel a közösségeik tagjainak figyelmét arra, hogy éljenek e lehetőségekkel.
Kupeček Róbert, Nyitracsehi község polgármestere örömmel fogadta a kezdeményezést és kifejtette, hogy szívesen látná az igazgató asszonyt a Zoboralji Községek Regionális Társulása gyűlésén, ahol a magyar polgármesterek szélesebb körének is be lehetne mutatni a SZAKC tevékenységét.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a magyar nyelvű telefonos lelkisegély-szolgálat elérése kapcsán megjegyezte, hogy a komáromi középiskolákban felmérést tartottak az iskolai bántalmazások témájával kapcsolatban és arról értesült, hogy az ívek csupán szlovák nyelven voltak elérhetőek még a magyar tannyelvű oktatási intézményekben is. Ezen ügyben már korrekciót kezdeményezett és a továbbiakban magyar kérdőíveket is alkalmazni fognak ezen felméréseknél.
Megjegyezte, hogy a magyar nyelven elérhető telefonos lelkisegély-szolgálat elérhetőségeit terjeszteni fogják az iskolák diáksága körében, hogy akinek szüksége van rá, élhessen a segítő beszélgetés lehetőségével.
(Fotó: Jancsó Badacs Károly)
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke méltatta Csenger Tibor gondolatát:
„Nem csak a kültéri feliratok a fontosak, mert gyakran találkozik az ember azzal, hogy magyar iskolába íratja a gyermekét, ám a dokumentum, amit az iskolában a szülővel kitöltetnek, szlovák nyelvű. Nem csak a külcsín, az iskola falán lévő magyar nyelvű felirat fontos, hanem a belső tartalom is – az, amivel megtöltjük az intézményeket” – jegyezte meg Őry.
Ladányi Linda felvetette, hogy Zoboralján a magyar iskolaintézményekben nincsenek pszichológusok és mivel a kisebb gyerekek nem veszik éppen igénybe a telefonos segítséget, a magyar tanintézményeket, főleg a szórványban, abban kellene segíteni, hogy tudjanak alkalmazni pszichológusokat az iskolákban.
Ladányi Lajos kifejtette, hogy az ilyen segítség tulajdonképpen a megelőzést támogatja:
„Egy a tanintézményben működő pszichológus segítsége meg tudná akadályozni azt, hogy már kialakult problémával kelljen a gyermeknek keresnie a telefonos pszichológiai segítséget.”
***
A Nyitrai járás népszámlálási eredményeinek bemutatása
A beszélgetést a Pro Civis Polgári Társulás munkatársa, Kállay András folytatta, aki a 2021-es szlovákiai népszámlálás eredményeit mutatta be a magyarság szempontjából. A résztvevők arról értesültek, hogy a kettős nemzetiség bejelölésének lehetősége a népszámláláskor a településeink javára vált, mivel településekre lebontva több településen növekedett a magyarság száma, ám 1961-től viszont arányaiban fokozatosan csökkent. A Nyitrai járás helyzetének ismertetésénél a hallgatóság arról a nyomasztó tényről értesülhetett, hogy 2001-től a zoboraljai magyarság száma tulajdonképpen tízévenként megfeleződik.
Az előadásban elhangzott, hogy országos tekintetben több olyan magyar településen, mely várossal határos, az érzékelhető, hogy a magyar lakosság száma nő, mivel a magyarság kiköltözik a városokból a környező magyar településekre és helyét a nagyrészt szlovákok lakta megyékből érkező betelepülteknek adja át. Az előadásban elhangzott, hogy ezen folyamat még az olyan erős magyar többséggel bíró városban is tetten érhető, mint Dunaszerdahely.
A magyar városainkkal, régióinkkal kapcsolatos sztereotípiák megdöntése bizonyosan nem volt kimondott célja e kiváló előadásnak, viszont a számadatok szigorú valósága több eddigi, a dél-szlovákiai magyarok lakta sávval kapcsolatos sztereotípiát megdöntött.
A köztudatban nagy tömbmagyar régiónak vélt terület Somorja és Párkány között a valóságban immáron teljesen más képet kezd mutatni, mint ahogy az eddig tudatunkban élt. Ezt a területet az Ógyalla környékén a szlovák nemzetiséghez jelentkezők nagy arányszáma és azok növekedése fokozatosan kettészeli. Nagykürtös járás és környéke is ennél az oknál fogva választja el a gömöri magyarlakta sávot a nyugatabbra lévő magyarlakta régióktól. Bodrogköz is ilyen tekintetben magyar nyelvszigetet alkot immáron, mivel Gömörtől egy szlovákok lakta sáv választja el. Felső-Csallóköz és Mátyusföld északi részének magyarságánál egy Zoboraljához hasonló rohamos fogyás érzékelhető.
Ezen ismertetés tekintetében a résztvevők egyetértettek a magyar identitás erősítésének elősegítésére tett kezdeményezések támogatásának és terjesztésének szükségességében.
A civil nap aktív eszmecserével és a magyarság erősítése érdekében feltétlenül szükséges feladatok megvitatásával zárult.
A tájékoztató körút következő állomása Alistálon volt, május 9-én, legközelebb Vezekényben, Bátorkeszin és Gútán vehetnek részt az érdeklődők a két civil szervezet programján.
(Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma)
