Kijev béketerve a háború végét és Európa védelmét szolgálja – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott szombati római sajtótájékoztatóján. Arra kérte az Európai Uniót és a NATO-t, hogy gyorsítsa fel hazája felvételét.
Zelenszkij elsőként egy ukrán újságírónő kérdésére válaszolva azt mondta: a koronavírus-járvány elmúltával az ország életének újraindulásában a legfontosabb, hogy a gyerekek szeptembertől, több évi szünet után visszatérhessenek az iskolába. Ezzel együtt az ország már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – tette hozzá.
A Zelenszkij és Meloni hetven percig tartó megbeszélését követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök köszönetet mondott az olaszoknak és kormányuknak az ukrajnai menekültek, családok és gyermekek befogadásáért. „Legszívesebben minden olasznak külön köszönetet mondanék” – jelentette ki.
Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút.
Az elnök példának okáért megemlítette, hogy az ukrán légvédelem péntek éjféltől szombat reggelig tizenhét olyan iráni gyártmányú drónt semmisített meg, amelyet az oroszok az ukrán infrastruktúra támadására vetettek be. Arra kérte az olasz politikusokat és a társadalmi élet képviselőit: látogassanak el az országba, hogy saját szemükkel láthassák, milyen rombolást visz végbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, és miként küzdenek az ukránok az életükért.
„Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl” – hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá.
A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal nagyobb a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában.
Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.
Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajna győzelmére fogad. Felhívást intézett Moszkvához az agresszió azonnali leállítására és az orosz csapatok kivonására. A kormányfő kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy „erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokat”. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.
„Ukrajna békéje az európai béke és jólét előfeltétele, ez nem lehet másképp”
– jelentette ki Meloni. Felidézte, hogy az áprilisi római újjáépítési konferencián több mint hatszáz jelentős olasz vállalat kötelezte el magát Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett.
Zelenszkij egynapos látogatásra érkezett Rómába, és programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, huszonöt percen át beszélgetett vele, és kijelentette neki, hogy Olaszország „a jó oldalon áll”. Mattarella hazája maradéktalan támogatásáról biztosította őt, ami jelenti a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítséget, valamint az ország újjáépítését rövid és hosszú távon.
„Nemcsak Ukrajna függetlensége és területi integritása forog kockán, hanem a népek szabadsága és a világ rendje is”
– hangoztatta Sergio Mattarella.
Hivatalos közleményt nem adtak ki, de az elnöki palota a sajtót úgy tájékoztatta, hogy Mattarella és Zelenszkij találkozóján szó volt az Oroszországgal szembeni szankciókról, a zaporizzsjai atomerőműről, az álhírek terjedésével szembeni európai fellépésről, az ukrajnai polgári objektumokat is érő bombázásokról, az Oroszországba szállított gyerekekről, valamint Kijev európai uniós csatlakozásáról.
Volodimir Zelenszkij harmadik állomása Rómában a Ferenc pápával való találkozó, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadja. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással két alkalommal. Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.
Zelenszkij látogatásának útvonalán, illetve helyszínein volt több demonstráció, jellemzően támogatók, de az egyik tüntetésen megjelent egy olyan transzparens, amelyre az volt írva: „a háború leállításának egyetlen módja, ha nemet mondunk az Oroszországgal szembeni európai szankciókra”.
Volodimir Zelenszkij este interjút ad a RAI1 közszolgálati tévé Porta a porta című, népszerű politikai műsorának, vasárnap pedig berlini, majd aacheni látogatásra várják, ahol átveszi a Károly-díjat.
(MTI)
