A Kárpát-medencei gazdálkodók újra együtt mondtak imát, közösen kérték Isten áldását. Május 20-án Hanván tartották a búzaszentelő ünnepséget. Ezzel meghirdették az idei Magyarok Kenyere programot.
A 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása a gyermekekért, a Kárpát-medencei magyarságért.
A számok nyelvén: 600 tonna liszt, több mint 10 ezer gazdálkodó, 100 ezer éhes száj, 15 millió búzaszem – azaz egy nemzet. Mint megtudtuk, 2022-ben a Felvidéken 94 tonna búzát gyűjtött össze a 15 falugazdász 228 adakozótól, a gútai malom segítségével 38 tonna lisztet tudtak adományozni a szociális intézményeznek, rászoruló családoknak. Idén is számítanak a gazdákra.
Az egész éven át tartó programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarok lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek – határainkon innen, de a határainkon túl is.
A programhoz, melynek sikeréhez a falugazdász program és a családi vállalkozású gútai malom is hozzájárult, negyedik éve csatlakozott a Szlovákiai Agrárkamara.
A Felvidéken idén Dunaszerdahelyen, Komáromban, Szalatnyán, Zselízen, Petresen, Dobócán, Alsópokorágyon, Tornagörgőn, Nagyrőcén, Komarócon, Ladmócon, Abarán és Tőketerebesen folyik a búzagyűjtés.
A 2011-ben indított jótékony kezdeményezést a 2013-as megalakulása óta bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vitte igazán sikerre, és mostanra százszorosára növelte az első évben gyűjtött mennyiséget. A program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi. Utóbbi szervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a magyar gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete.
A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy a „példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért” a programot Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
A Hanván, a Diakóniai Központban megrendezett idei Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségnek Nagy István, Magyarország agrárminisztere volt a fővédnöke, akinek üdvözletét Papp Zsolt György, a Magyar Agrárminisztérium helyettes államtitkára adta át.
Papp Zsolt György hangsúlyozta, hogy sikerült eltörölni a határokat és egyesíteni minden magyart. „Ma már büszkén elmondhatjuk, hogy határon túli nemzetrészeink számíthatnak az anyaországra, a gazdák számíthatnak a kormányra, de minden magyar számíthat a magyarra és építhetünk egymásra. Ebben rejlik az erőnk. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben nemzeti közösségünk egyre erősebbé vált” – mondta.
Kiemelte, az eredményes gazdálkodás szükséges feltétele a jótékonyságnak. A szolidaritás eszméje egyesíti a gazdákat, s a program elindítása óta megszázszorozódott az összegyűjtött mennyiség.
Aláhúzta, ezúttal olyan helyen ünnepelhették az összetartozást és a mindennapi kenyerünket, ahol egy géniusz, Tompa Mihály mutatott példát a hivatása iránti alázatból, a közösség iránti hűségből „Erre a példamutatásra napjainkban is szükség van. Nemzettársainkat nap mint nap éri kísértés a könnyebb élet ígéretével. Köszönet illeti a szervezőket, kiemelten a Szlovákiai Agrárkamarát, a Gazda Polgári Társulást azért az erőért, hitért és kitartásért, azért a munkáért, amit a magyarság megmaradásáért végez” – nyilatkozta Papp Zsolt György helyettes államtitkár.
A rendezvényen a vendégeket Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke a hanvai Juhász István vezette Agrárius Kft. nevében is köszöntötte, s elmondta, nagy megtiszteltetés, hogy Gömört választották helyszínnek.
„A mezőgazdászok lelkesen és szívesen adakoznak, ezért az ilyen esemény sokat jelent számukra”– mondta.
Patasi Ilona vázolta, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a felvidéki gazdáknak az elmúlt években a járvány, az ukrán válság, az áremelkedés következtében, s ennek ellenére az adakozási vágy megmaradt.
„Köszönetet érdemel minden gazda, aki lelkesen adakozik. Bízom abban, hogy ez a lelkesedés ebben az évben sem lankad, annak ellenére, hogy az ukrán gabona sok problémát okoz, s az elmúlt évből még sok gabona van a raktárakban. Remélem, hogy a szlovák agrárminisztérium talál rá módot, hogy az új aratásig ezek a raktárak kiürüljenek, akár úgy, hogy elszállítják egy harmadik ország felé és az ukrán gabona licenciós rendszerét bevezetik” – szögezte le Patasi Ilona.
Ünnepi beszédet Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának az elnöke, valamint Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt országos elnöke és Kopasz József, a Csemadok keleti regionális alelnöke mondtak.
Pánczél Károly kiemelte, hogy az elmúlt bő tíz évben erős nemzeti összetartozást szőttünk.
Szólt a nemzeti önazonosság védelme programról, mely arról szól, hogy jogunk legyen megörökölni őseinktől a nyelvet, a kultúrát, a hagyományokat, s tovább tudjuk azt adni a szülőföldünkön.
„Úgy gondolom, az őshonos kisebbségek jogainak a biztosítása békét hoz. S Európa szégyene az, hogy érvényben vannak a Benes-dekrétumok, olyan törvények, amelyek olyan cikkelyeket hordoznak, melyek értelmében mi, magyarok még mindig kollektív bűnösök vagyunk” – mondta.
A szeptemberi parlamenti választások kapcsán kifejtette, hogy nem kellene ahhoz nagy csoda, hogy egy 8%-os magyar kisebbség elérjen egy 5%-os parlamenti küszöböt. „Látjuk, hogy magyar részvétel nélkül a pozsonyi parlamentben nincs megfelelő magyar érdekképviselet. Ott kell lenni, hogy a hosszú távú jövő biztosítva legyen” – szögezte le. Úgy fogalmazott, eljön majd az az idő, amikor számot kell adni a nemzetárulásért.
Beszéde zárásaként felidézte Duray Miklóst, aki szerinte a számvetésen biztos megfelelt az Úrnak, mert maga volt a tisztaság, az egyenesség, a kisebbségi jogok következetes képviselője és harcosa.
Jakab István szintén kiemelte Duray Miklós gondolatát, aki azt mondta neki a program kapcsán, hogy „határozottan, de méltósággal tegyétek”. Mint mondta, úgy is tesznek, s nem feledik, hogy alázattal végzett szolgálatra és nem uralkodásra kaptak felhatalmazást.
Jakab István, a 15 millió búzaszem program ötletgazdája és jogtulajdonosa, felidézte a kezdeteket, amikor először sütötték meg a Magyarok Kenyerét. Először 10 tonnát gyűjtöttek, tavaly már több mint 1000 tonna gabona gyűlt össze.
„Ez a program, ez az összefogás a magyar emberek lelkéből fakadt. Ez ma már nemcsak a búzáról szól, hanem az összetartozásról, a lélekben megvalósult közösségépítésről. Értjük egymás gondjait, érezzük egymás problémáit, s ott és akkor segítünk, amikor arra szükség van” – mondta Jakab István.
Forró Krisztián hangsúlyozta, hogy közösségünk megtartó ereje elképzelhetetlen az agrárium megtartó ereje nélkül. Köszönetet mondott a gazdáknak a munkájukért és az adakozásért, s a magyar kormánynak is a segítségért, amit a magyar gazdáknak és a felvidéki magyar közösségnek nyújt.
Forró úgy fogalmazott, a 15 millió búzaszemhez a kovászt a nyelvünk, a szokásaink és a közös céljaink adják. „Időről időre azt is megéljük, hogy az ocsú elválik a búzától. A jó gazda tudja, a család asztalára kerülő kenyeret csak egészséges magból érdemes sütni. Megszívlelendő ez mindannyiunk számára” – mondta.
Majd hozzátette, Tompa Mihálytól is van bőven mit tanulni, hogy ne hulljon szét a nemzetünk oldott kéveként.
„A magyar Szövetség egységesebb és céltudatosabb lehet, mint korábban bármikor volt. Gömör, mint annyiszor a múltban, most is jó példát mutatott. A Rimaszombati járás egységesen kiállt a magyar Szövetség mellett. És azt sem feledhetjük, hogy a legutóbbi választásokon közösségünk éppen Gömörben lépett nagyot előre, a legtöbb polgármestert itt adtuk” – mondta Forró.
Mint mondta, most a vetés ideje van, s hogy a közös sikert learathassuk, ahhoz össze kell fognunk; és vállvetve dolgoznunk kell.
Kopasz József szintén szólt a szlovákiai politikai széthúzásról és a bizonytalanságról, ami átterjed a magyarokra, pedig mint mondta, megpróbáltak szövetkezni. Szerinte ez a szövetség most megakadt, bár a választópolgárok és Magyarország is az egységet kívánja.
Az ünnepi alkalom ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, melyen Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese, Lisák Viktória, a rimai evangélikus esperes és Bize Norbert, Abafala katolikus plébánosa szolgált.
Nagy Ákos Róbert hangsúlyozta az Úr adta ezeréves anyaföldbe vetünk, ami a mi munkánk, de az esőt, az érésre és aratásra adott időt, és mindehhez az erőt, hogy a munkáinkat elvégezzük, teremtő Istenünk adja. Mint kifejtette, Tompa Mihály szavaival élve: „tiéd csak a munka, az áldás Istentől vagyon”. Mindemellett kiemelte, hogy egymás felelős támogatására is szükség van, mert Wass Albertet idézve, azé a föld, aki megműveli.
Lisák Viktória elmondta, a kenyér Isten áldása. Kifejtette, Isten benne van a földbe vetett láthatatlan búzamagban, és áldásával láthatóvá teszi, amikor kikel és bőséges termést hoz, hogy elég eledel legyen. „Így az életnek is vannak látható és láthatatlan jelei. Az a fontos, hogy mindig Istenhez folyamodjunk, és őt kérjük. Ezt tesszük ma, az ő áldása megvéd. Magot ad a magvetőnek, és kenyeret az éhezőnek” – mondta. Hozzátette, hogy szolgálatunk egy része, hogy segítsünk a rászorulóknak, s minden kenyérmorzsát látva gondoljunk arra, hogy az Isten szeretete és ajándéka.
Bize Norbert örömét fejezte ki, hogy hitben, szeretetben együtt lehettek az ünnepnapon, s anyanyelven hallgathatták Isten igéjét, s kérhettek áldást.
A búzaszentelő eseményre a falu határában, a közeli búzatábla mellett került sor, ahol ugyancsak az egyházi méltóságok mondtak áldást.
Az ünnepi menetet a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület lovasai vezették Varga Gábor irányításával. Az egyik lovas a legendás rimaszécsi matyó hímzéses magyar zászlót vitte. A Magyarok Kenyere zászlót Tankó Tamás alsópokorágyi falugazdász, a Witner Mária hímezte MAGOSZ zászlót Bodon Dávid dobócai falugazdász, a magyar zászlót Burkus Imre tornagörgői falugazdász, a Rákóczi-zászlót Szabó Tamás ladmóci falugazdász vitte az ünnepi menet élén.
Az eseményen közreműködött a Csemadok tornaljai Andante kórusa, a hanvai Tompa Mihály Vegyes Kar, Nagy Eszter Réka szavalattal, Ferenc Veronika énekkel, Agócs Sándor tárogatóval, a jó hangulatot a hanvai Thomasz Band biztosította.
A rendezvény hivatalos része a Himnusszal vette kezdetét és a Boldogasszony anyánk régi magyar himnusszal zárult. Az ünnepi ebédet a gazdák katlanban készült finomságokkal biztosították.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
