Új elnök, régi magyar szívfájdalmak – megjelent a MAGYAR7 15. száma.
Isten hozta, elnök úr! Szlovákia népe döntött, szlovák–magyar kapcsolatok javulása pedig egy szinttel magasabbra léphet, és talán egyszer azt is megérhetjük, hogy sor kerül a közös múltunkat terhelő vitás kérdések tisztázására, írja vezércikkében lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly. „Mindenesetre Peter Pellegrini köszönetet mondott a magyaroknak, és a kemény kampány során, Korčokkal ellentétben – vállalva a kockázat ódiumát – egyszer sem vonta kétségbe a Szlovákiában élő kisebbségek kollektív jogait. A választási eredmény elsősorban azért üdvözlendő, hogy Szlovákiának szuverenista elnöke lesz, aki a béke fontosságát hangsúlyozza.”
De lássuk mit jelenthet ez a győzelem a magyarok szempontjából? Az adatok tükrében kijelenthető, hogy Forró Krisztián felsorakozása Peter Pellegrini mögé találkozott a magyar választók többségének akaratával. Azaz, bár a döntés házon belül vitákat váltott ki, a Magyar Szövetség jó érzékkel tette le a voksát a győztes jelölt mellé. Az persze más kérdés, tud-e lendületet nyerni a magyar párt az EP-választások kampányában abból, hogy április 6-án végre nem elszenvedője, hanem tényleges alakítója volt az országos politikai folyamatoknak. Kolek Zsolt: Pellegrini győzelme és a magyar mozgástér.
A szellem emberének az égi sugallatokra kell hallgatnia, vallja Z. Németh István költő, író, szerkesztő, aki a közelmúltban ünnepelte 55. születésnapját. Nemrégen a „folyamatosan új témákat kereső, kísérletező és ironizáló költészete, valamint értékes gyermekirodalmi alkotásai elismeréseként” magyar állami kitüntetésben részesült. A szerzővel a pályakezdéséről és az írásművészetét befolyásoló hatásokról beszélgetett Kocur László.
Hiába emelkedett a nyugdíj jelentősen az elmúlt évben és jöttek új juttatások hozzá, tény, hogy 2022-ben az idősek nagyon megszenvedték az inflációt, amit az előző kormányok csak nagy késedelemmel próbáltak enyhíteni. Ma már azt is tudjuk, hogy év közben is lehet emelni a különböző nyugdíjakat, de a megoldást tényleg az jelentené, ha az időskori ellátás nemcsak politikai, hanem társadalmi kérdés is lenne. Piac rovatunkban olvasható Rajkovics Péter Valóban annyival jobb lett a nyugdíjasoknak? című cikke.
Megszaporodtak a szlovák politikai életképek húsvét előtt. „Dicső” parlamenti ellenzékünk egy emberként állt ki nagyhét szerdáján tiltakozni és utálkozni amiatt, hogy a kormány Galántán tartott kihelyezett ülést. Ráadásul ígérgetett a magyaroknak! És ez bizony főbenjáró bűn. Mert hát hogyan is lehet a déli – már bocsánat a ronda kifejezésért – lerohasztott, magyarok (is) lakta régiókban ilyen-olyan apróbb fejlesztéseket kilátásba helyezni, amikor északon medvék riogatják a városi-falusi lakosokat, temérdek szú irtja az erdőket (a védetteket is), a soha el nem készülő tátrai nyugat–keleti autópálya már meglévő szakaszaira omlanak rá hegyoldalak, s kéne a pénz ott is utakra, hidakra, lakásokra, felújításokra, fejlesztésekre, munkahelyteremtésre, egyebekre… Ne magyarokra költsék! N. Gyurkovits Róza: Nagyheti tanulságok.
Április immár hagyományosan az iskolai beíratások ideje. A felvidéki magyarság megmaradásának szempontjából kulcsfontosságú esemény, és egymást érik az iskolába csalogató rendezvények. A Felvidék egyik legnagyobb magyar oktatási intézményében, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskolában, ahol jelenleg 732 gyermek tanul március végén játékos kézműves- foglalkozások várták az óvodásokat, április elején nyílt napokat tartottak az 1–5. évfolyamokban, amelyeket április 20-án (szombaton) az ünnepélyes, játszóházzal egybekötött beíratással koronáznak meg, írja B. Vida Júlia a Magyarul álmodni, magyarul tanulni című cikkében.
Hatalomváltás 1945-ben – a magyaroknak szigorított rabság a címe Popély Gyula cikksorozata legújabb részének. Mint írja az 1939–1945 között fennálló első szlovák állami önállóság megszűnését 1945. április 4-éhez köthetjük. Ezen a napon szállták meg a szovjet Vörös Hadsereg egységei a már senki által nem védett Pozsonyt. A város ezáltal elkerülte a budapestihez hasonló háborús megpróbáltatásokat. Ez a nap egyértelműen a szlovák állami lét végét jelentette. A Tiso-kormány Németországba menekült, a Moszkvában létrehozott csehszlovák kormány pedig április 5-én Kassán meghirdette programját, a hírhedt, ún. kassai kormányprogramot.
Remények és kétségek között őrlődnek a Rimaszombati járásban. Ismét előtérbe került ugyanis a munkanélküliség és a munkahelyteremtés kérdése, miután a koreai Yura vállalat felszámolta nyustyai telephelyét, ahol közel ötszázan dolgoztak. De épül az ipari park, ami reményt jelent, írja Tájaink vezető cikkében Virsinszky Tamás.
Másfél évtized után visszatért a Duna Menti Múzeumba Paterka Pál, aki időközben a Nyitra Megyei Műemlékvédelmi Hivatal komáromi fiókjának régészeti szakfelügyelőjeként dolgozott. Március 1-től igazgatóként irányítja a Jókai-szobor által „őrzött” intézmény tevékenységét. Nincs könnyű helyzetben, hiszen folyamatban van a múzeum 110 éves főépületének átfogó felújítása és az új állandó kiállítás tervezetének elfogadtatása. Nagy-Miskó Ildikó: Optimista múzeummustra Paterka Pál igazgatóval.
A legősibb katolikus ereklye, a torinói lepel eredete máig vita tárgya a kutatók körében. Egyesek úgy vélik, a lepel Jézus halotti leple volt, más vélemények szerint csak egy középkori hamisítvány. Az ereklyével kapcsolatban számtalan kutatás és tudományos elemzés született, és bár a kérdésre egyértelmű válasz nem született, a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tanárának, Gulyás Tamásnak a Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében tartott előadása nem a legendákra, hanem elsősorban bizonyított tényekre támaszkodva próbált meg támpontokat adni a titok megismeréséhez. Az előadáson elhangzottakat Dunajszky Éva foglalta össze.
A példaképeink a segítő nők, akiknek jár az elismerés. A jól működő, erős közösség összetartásához, a jövő generációjának az értékek tiszteletére való neveléséhez tagadhatatlanul szükség van a finom, értelmes női törődésre. A Femine Fortis – Erős Nők társulás Női Példakép díjait idén olyan hölgyek kapták, akik csendesen, de hangyaszorgalommal építik a közösségüket, írja a díjazottak kapcsán Szomolai Andrea.
Fülek egyik legismertebb klasszicista épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte meg a losonci Jakab Pál tervei alapján az ugyancsak losonci Schmidt Pál építész. Fülek önkormányzata a történelmi épület átfogó felújítására pályázatot nyújtott be, s az elnyert mintegy 2,5 millió eurós támogatásnak köszönhetően a hivatal teljesen új külsőt kaphat, írja tudósításában Agócs Szvorák Emese.
A battyányi Benkő Anett, a 11 éves autista spektrumzavarral diagnosztizált fiú édesanyja egy hirtelen ötlettől vezérelve az idén első ízben azzal a kéréssel fordult a bodrogközi polgármesterekhez, hogy egy apró gesztussal emlékezzenek meg az autisták világnapjáról. Így számos faluban a hangos bemondóban a kétnyelvű rövid tájékoztató szöveget követően Rúzsa Magdi és Szakács Gergő Kék a szívem című dala is felcsendült. Molnár Gabriella: Kék szívek a Bodrogközben.
Egy japán lány beleszeretett Sütő Zsolt natúr boraiba, és eljött Kürtre, hogy tanuljon tőle és beleláthasson a borkészítés rejtelmeibe. Tomomi Nara Kamakurában, egy japán borbárban árulta a neves kürti borász natúr borait. Megkóstolta, s nagy kedvencei lettek, írja Bokor Klára.
A Barangolóban Münchenről olvashatnak, arról a világvárosról, amelynek szíve van. Németország legélhetőbb városának tartják, de egyben a legdrágábbnak, emellett azonban nagyon sok a látnivaló is, írja Protics János.
Vas Gyula tesztelte és megállapította, hogy Nissan Qashqai 1.3 DIG-T 158 N-Connecta az arany középút.
A MAGYAR7 15. számának hátlapján a megkapóan szép perbetei Szent István-szobor látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
