Gyorsuló uszonyok, a megújulás feltételei és a hazatérő Esterházy leszármazottak – megjelent a MAGYAR7 36. száma.
Hazánk, Európa – írta Fábry Zoltán, a felvidéki magyar humanista vagy hatvan évvel ezelőtt, amikor még a kágéesté sátra alatt nem volt szokásban Európát emlegetni, írja lapunk főmunkatársa Európai iránytűk című vezércikkében. Persze az a kérdés, hogy mi itt, Közép-Európában milyen Európát képzelnénk el magunknak, az Brüsszelt, Berlint és Párizst jottányit sem érdekli. Igazodást várnak el, nem véleményt. Pedig volnának iránytűk, amelyek megmutatnák, merre nem lenne szabad menni. „A táblák zöme a késes-lövöldözős-robbantgatós-gázolós iszlamisták tetteit jeleníti meg, hiszen alig múlik el nap anélkül, hogy nyakakat nyiszálnának el, járókelőket szurkálnának meg a nagyvárosi utcákon az ismeretlen indítékú honfoglalók.”
Miközben Oroszországban lehet, hogy elfoglalnak egy újabb falut, a saját területükön visszaesést kénytelenek elkönyvelni az ukránok. Érdemes-e a medve bajszának húzogatására időt és energiát fordítani, miközben az felzabálja a spájzot? A kurszki műveletnek olyan szakaszában vagyunk, amikor egyelőre több a kérdésünk, mint a válaszunk. Kocur László: Kérdések, válaszok helyett.
Véres, szörnyű lakodalom*a címe N. Gyurkovits Róza jegyzetének, amely arra figyelmezte, hogy korunk politikusai játszanak tűzzel. Az atomháború lehetőségével. Pedig emlékezhetünk, nem is volt olyan régen a csernobili katasztrófa. „Ha a woke mára nem juttatott volna el mindent a múlt teljes eltörléséig, a tapasztalat, az emberiség közös tapasztalatainak és tudásának megtagadásáig, a butaság és elvakultság piedesztálra emeléséig.”
Suba Sára tizenkilenc éves mátyusföldi tehetség, aki már három éve magyar színekben hozza az érmeket az uszonyos úszásban. Idén nyáron világbajnok lett, méghozzá nem is akárhogyan, rögtön világcsúccsal. Most a Világkupára készül, ahol a tét a Világjátékokon való részvétel lesz. Miben más az uszonyos úszás a klasszikus úszástól és hogyan kerül egy tizenöt éves lány Vágsellyéről Debrecenbe? Erről is beszélgetett Rajkovics Péter a felvidéki sport egyik nagy tehetségével a Világcsúcsra gyorsuló uszonyok című nagyinterjúnkban.
Tudja ön, hogy mi van a Vajdaságban? A kérdést Somogyi Szilárd tette fel és rögtön meg is válaszolta: Én sem tudtam. Hiszen, ha a határon túli magyarság kerül szóba, elsősorban magunkról, a Felvidékről beszélünk, aztán a mindig sláger Erdély következik, és egyre gyakrabban Székelyföld jön a sorban. De hogy a Vajdaság? Hát, arról túl sokat nem tudnánk mondani; talán csak annyit, hogy az ottani magyarok mindig jól szerepelnek a választásokon, meg hogy Szabadkán született Kosztolányi és Csáth Géza. Mostanában ehhez jön még, hogy van már ott is egy „magyar identitású” nagycsapat, a Topolya, bár írásunkba a foci nem miattuk került be.
Életét adta a városáért, Késmárkért a nagyságos fejedelem mellett végig kiálló Kray Jakab (1661–1709). Róla írt a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
Galánta városa két Esterházy-kastéllyal büszkélkedhet. Kevesen tudják azonban, hogy a történelmi család szempontjából nem az impozáns, neogótikus kastély volt a jelentősebb, hanem a város szélén álló, miniatűr reneszánsz Esterházy-kastély. Ez volt ugyanis az ősi fészek. Nagy meglepetés volt Galántán, amikor az elmúlt hetekben hazatért az Esterházy család három ágának apraja-nagyja, hogy hosszas idők civódásait elsimítsa, és új szövetséget kössön. Szomolai Andrea: Két kastély, egy nemesi család.
Egészségügyi ügynökséget hoz létre Kassa megye azzal a céllal, hogy javítsa az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét a régiókban, illetve támogassa az egészségügyi dolgozókat és segítse a pályakezdőket. Erről írt Fábián Gergely, majd a rimaszombati kórház felújított véradóközpontjáról olvashatnak Virsinszky Tamás tollából.
Akikre büszkék lehetünk. Ezzel a mottóval szervezték meg a huszonkilencedik magyar öregcserkészek találkozóját Budán, a cserkészet megalapítójáról, Robert Baden-Powellról elnevezett villában. Mintegy negyven cserkész emlékezett az elmúlt időszak nagyjaira Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről, Venezuelából és az anyaországból. Gaál Lajos is ott volt a találkozón.
Kincs a szemétből. Háromszáz éve, 1724. augusztus 6. napján kelt Bécsben az az adománylevél, amelyben VI. Károly német-római császár, III. Károly néven magyar király adománylevél útján évi négyszeres vásártartási jogot biztosított Párkánynak. A szemétből kimentett dokumentum eredeti példányát augusztusban mutatták be a Párkányi Városi Múzeumban, írja Bokor Klára.
A Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület szombaton a komáromi Rozália-téren 100 év – egy zászló címmel tartotta meg a komáromi bandériumi zászló centenáriumi ünnepségét, amelyen bemutatták az 1924-ben készített és tavaly felújított, illetve megszentelt zászlót. Nagy-Miskó Ildikó: A hithez, a nemzethez, a városhoz fűződő hűség jelképe
A kétezer lakosú Bodrogszerdahely szülöttje, Tóth Csaba a rendszerváltozás után nyitotta a Bodrogköz első, máig sikeres iparcikk-vegyeskereskedését. Pár éve vállalkozását szolgáltatással is kibővítette, és a keleti végeken egyedüliként sétarepülést is kínál. Molnár Gabriella: A magasság nyújtotta élmény
A tudományos kutatások módszereinek megismertetése a szélesebb közönséggel több célt szolgál. Egyrészt érdekesség, másrészt fontos, hogy lássa mindenki, merre halad, hogyan fejlődik a tudomány. Miért kerül annyi energiába, időbe, pénzbe egy-egy tudományos munka, és mit várhatunk a tudományos eredményektől? Domonkos Andor: Optogenetika a kutatásban
Balogh Tímea megosztja velünk születésnapi tortájának a receptjét, amelynek csak a neve furcsa, E80 torta. Nem kell félni, nincs benne semmilyen mesterséges színezék és adalék…
Honda CR-V e:PHEV Advance Tech: A konnektoros hibrid változat. Ezt az autót tesztelte Vas Gyula.
Történelme során először BL-főtáblás a Slovan, amelynek egy végletekig kiélezett mérkőzésen hazai környezetben sikerült legyőznie a Midtjylland csapatát, így történelmi tettet végrehajtva kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeibe, írja Mátis Rudolf.
A MAGYAR7 36. számának hátlapján a csucsomi (Rozsnyó) Metercia festmény látható. A Metercia az olasz Anna Metterza, azaz Szent Anna harmadmagával kifejezésből származik. Olyan képtípus, melyen Szent Anna Szűz Máriával és a kis Jézussal látható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
