November 16-án, szombaton immár 41. alkalommal került megrendezésre a Nagyszombati Könnyező Szűzanya búcsúja. Immár hagyományosan november 13. és 21. között évről évre megrendezik a nagyszombati Szent Miklós-exfőkatedrálisban, ami Magyarország főtemploma volt 287 éven át (1543–1830).
Ennek keretében a magyar zarándoklatra délelőtt fél tizenegytől került sor szombaton. A szentmisét lelki program előzte meg fél tizenegytől. Schranko László nyugalmazott bábindali egyházfi, előimádkozó vezetésével mondták el a rózsafüzér-ájtatosságot; közben a szentgyónás szentségének kiszolgáltatására is sor került.
Az ünnepi főpapi szentmise főcelebránsa 12 esztendő után újból őemin. dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.
Az ünnepi bevonulás az érseki palotából történt élen a feszülettel, Szent György-lovagokkal, ministránsokkal, kispapokkal, lelkipásztorokkal, Kiss Róbert révkomáromi esperesplébánossal, nagyszombati általános érseki helynökkel, kanonokkal; Orosch János nagyszombati érsekkel és Erdő Péter bíborossal.
(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Elimádkozták a „Felajánló imát a Nagyszombati Szűzanyához”. „Menny és föld irgalmas Királyné Asszonya, tekints bűnbánó gyermekeidre és fogadd el hálánkat mindazon jótéteményedért, melyeket számunkra szent Fiadnál kieszközöltél. Külön köszönjük közbenjárásodat nemzetünkért és városunkért a nehézségekben, a szenvedés, a háború és a járvány idején. (…) Irgalmas Szűz! E csodás kegykép előtt hódolunk előtted, melyen a külső és belső ellenségeskedés időszakában, és a városunkat sújtó járvány idején könnyek és vércseppek jelentek meg.”
Ezt követően Schranko László egykori bacsfa-szentantali plébános, orgonista, jelenleg a budapest-rózsadombi Krisztus Király-templom igazgatója, valamint a rózsadombi Krisztus Király-templomi kórust irányító Nényei István vezetésével elénekelték a Lorettói litániát.
(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A szentmise elején Orosch János érsek üdvözlő szavai hangzottak fel. Elmondta, hogy 1710-ben Nagyszombat városát pusztító pestisjárvány sújtotta. A város hívei az egyházi elöljáróságokkal fogadalmat tettek, hogy szentmisét mutatnak be a kegykép előtt. Az őszinte ima meghallgatásra talált.
A körmenetet követően a pestis csodálatos módon teljesen megszűnt, a Könnyező Szűzanya megmentette a várost.
A 2025-ös jubileumi imádság éve közeledtével ez különös jelentőséggel bír. Kérte Erdő Péter bíboros urat, hogy imádkozzon családjainkért, nemzetünkért.
(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Erdő Péter bíboros érsek atya üdvözlő szavait és a meghívást megköszönve kérte, adja a jó Isten, hogy a szentmise is segítsen bennünket abban, hogy rábízzuk magunkat az isteni gondviselésre, hiszen nem vagyunk egyedül a világban, kísér minket Isten gondviselő szeretete. Ezt a Boldogságos Szűz Mária tiszteletén keresztül is megtapasztalhatjuk. Adja Isten, hogy ez mindannyiunk számára élő tapasztalat legyen!
Az evangéliumot Ollé Tamás diakónus olvasta fel. A bíboros úr a Mária-kegyhelyekről szólt. Ezek a szabaduláshoz, gyógyuláshoz, súlyos emberi gondok megoldásához kötődnek.
Ha tudatosítjuk, hogy a kép már 1708-ban könnyezett, amikor ezt a vidéket a kuruc-labanc harcok, összetűzések pusztították, akkor ráébredünk, hogy ebben is összefüggés rejlik.
Hiszen melyik édesanyának ne fájna a szíve, ha gyermekei egymással testvérháborút vívnak.
(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Jézus azt akarja, hogy követői legyenek mindnyájan, neki pedig, s ezáltal egymásnak is, édestestvérei. Életében Jézus a tanítványait sokkal inkább a barátainak nevezi. Az ünnepi alkalom arra hív minket, hogy éljük át a hívő testvéri közösséget. Olyan jó itt, most együtt imádkozni, s jó volt a világ számos kegyhelyén: Mátraverebély-Szentkúton, Lourdes-ban, Fatimában.
Az eseményről szóló képriportunk ITT érhető el.
(Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Zilizi Kristóf/Felvidék.ma
