A Lévai Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya irodalmi estre invitálta a lévai közönséget Rudnóy Teréz születésének 117. évfordulója alkalmából.
Ifj. Ševeček Judit, a Reviczky Társulás titkára köszöntötte a megjelent közönséget, majd átadta a szót id. Ševeček Juditnak, az irodalmi szakosztály vezetőjének, hogy tartsa meg előadását.
Id. Ševeček Judit az előadás elején bemutatta Rudnóy Teréz életútját. Az ismert források két különböző évet datálnak születését illetően, de az előadás során hivatalos kordokumentum alapján ismertette, hogy Rudnóy Teréz 1908. január 20-án, Léván látta meg a napvilágot. Az előadás során megtudhattuk, hogy irodalom iránti szeretetét édesanyja révén szívta magába. Tanulmányait Léván, majd Esztergomban végezte. 1927-ben férjhez ment Engel Pálhoz.
Balról jobbra Müller Péter, id. Ševeček Judit, ifj. Ševeček Judit
Legelső novellája 1936-ban jelent meg a Magyar Újság hasábjain. Kilenc novella és pár tárca megírása után úgy döntött, regénnyel jelentkezik, s első kritikusai egybehangzó véleménye szerint nagyon jól tette. 1939-ben a budapesti Dante Könyvkiadónál jelent meg az Osztott szerelem, amely akkora siker lett, hogy két év múlva újra kiadták. 1941-ben jelent meg második regénye, az Izzó kemence, melyet a közönség még nagyobb lelkesedéssel fogadott. Egy évre rá, 1942-ben megjelent következő regénye, az Öregember szerelme.
1944-ben szüleivel, férjével és két kisfiával együtt Auschwitzba deportálták, rajta kívül csak Lilly nővére élte túl a borzalmakat. 1945 nyarán szabadult, s ebben az évben jelent meg a Kerek hold című regénye. Témáját a dunai halászok életéből merítette, bizonyítva, hogy otthon van ezen emberek mindennapjaiban is.
Az esemény megnyitója (Fotó: Müller Péter)
Auschwitzból hazatérve Budapesten telepedett le a kassai származású Palotai Borisnál. Nővérét gyakran látogatta Léván. 1947. március 12-én egy utazás alkalmával a csónak felborult, s Rudnóy Teréz a zajló Dunába fulladt.
Szabaduló asszonyok regényének megjelenését már nem érhette meg, így az posztumusz alkotásként jelent meg 1947-ben. Fiai és az ő emlékét jelképes sírkő őrzi a lévai izraelita temetőben.
Tragikus életénél csak az utóélete tragikusabb. Palotai Boris A férfi című regényében állít emléket neki. A kisregényt, amelyben a haláltáborból szabadult nő, Molnár Judit beleszeret egy volt csendőrbe, Matics Dánielbe. A történetet 1968-ban Mihályfi Imre meg is filmesíti Ruttkai Évával, Latinovits Zoltánnal és Bulla Elmával a főbb szerepekben.
Rudnóy Teréz életpályája és életútja bemutatása után id. Ševeček Judit felolvasott az írónő regényeiből, s így a közönség személyesen is megismerkedhetett az írónő nyelvezetével, stílusával és a regények tartalmával. Az irodalmi est révén betekintést nyerhettünk a regények szereplőinek életébe és megismerhettük személyiségüket.
Id. Ševeček Judit az Izzó kemence című könyvet mutatja be (Fotó: Müller Péter)
Az est végén ifj. Ševeček Judit, a Reviczky Társulás titkára megköszönte az előadónak a tartalmas előadást, majd a közönséget a másik terembe invitálta, ahol sor került Rudnóy Teréz gondolati emléktáblájának ünnepélyes leleplezésére.
Az emléktáblát Janovicky Éva és Kosztolányi Magdolna avatták, a koszorút id. Ševeček Judit és ifj. Ševeček Judit helyezték el, az emlékezés lángját pedig Puksa Magdolna és Ivkovič Melinda gyújtották meg. Az emlékest baráti beszélgetéssel folytatódott.
Ezúton köszönjük Müller Péternek, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztálya vezetőjének a közreműködést, segítséget, valamint a gondolati emléktábla elkészítését, mellyel hozzájárult az emlékest magvalósításához.
A gondolati emléktábla leleplezése (Fotó: Müller Péter)
A gondolati emléktábla szövege:
Ebben az épületben született
RUDNÓY TERÉZ
Engel Pálné sz. Lőwy Teréz
(* Léva, 1908. január 20. – † Esztergom, 1947. március 12.)
szlovákiai magyar írónő,
akinek ígéretes irodalmi pályáját korai tragikus halála törte meg.
Őrizzük meg emlékét!
Állította a lévai Reviczky Társulás irodalmi és helytörténeti szakosztálya,
Rudnóy Teréz születésének 117. évfordulóján megemlékező előadás hallgatósága.
Léva, 2025. február 11.
Ševeček Judit/Felvidék.ma
