Az Oeconomus KözépPontban című legutóbbi podcastjének vendége Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Nacsa Lőrinc volt, akivel a kormányzat támogatási politikájáról, a külhoni magyarok helyzetéről és a nemzetpolitikai célokról beszélgetett az Oeconomus stratégiai elemzője és igazgatója. A beszélgetés során Trianon emléke és a nemzetpolitika jövője mellett a felvidéki magyarokról is szó esett.
Az államtitkár kifejtette, 2010-ben komoly fordulat következett be a nemzetpolitikában: egységben kezdett el gondolkodni a nemzetpolitika, melynek legfontosabb feladata a magyar nemzet megmaradása mellett annak gyarapodása és erősítése.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar nemzetpolitika milyen hosszú utat járt be az elmúlt 20 év alatt, Nacsa Lőrinc megjegyezte: 2004. december ötödike a mai napig jelen van a magyar politikában. „Ez folyamatos éberségre kell intsen, nem egy eldöntött ügy, hogy a magyar kormány egységben támogatja a külhoni magyarokat, programjaikat, intézményeiket, közösségeiket – könnyen lehet ebben változás, ha nem vagyunk elég éberek” – jelentette ki, utalva a határon túliakkal szemben ellenséges ellenzéki pártokra.
Véleménye szerint a magyar kormány egyik legjelentősebb, a külhoni magyarokat érintő lépése az állampolgárság megadása volt.
„A nemzet közjogi egyesítése tudta felülírni 2004 bűnét és árnyékát.
Árnyéka a mai napig velünk van, de 2010-ben a nemzetpolitikai fordulat, kormányváltás után az egyik első döntése volt a magyar parlamentnek az egyszerűsített honosításról szóló törvény. Ez egy fontos elégtétel volt és azóta már 1,1 millió honfitársunk lett, ami az egyik legnagyobb teljesítmény az elmúlt években” – értékelte.
Trianon magyar identitásra tett hatásáról elmondta, a magyarság megerősödve élte túl az „igazságtalan, átgondolatlan, Magyarországot szándékosan gyengíteni akaró stratégia mentén született trianoni döntést, amely szétszabdalta a nemzetet”. Mint mondta, a magyarság a 20. század számos történelmi próbáját kiállta.
„Az az eredmény, hogy száz év után mi vagyunk a legnagyobb nép a Kárpát-medencében és komoly esély van arra – ezen kell dolgozni –, hogy még száz év múlva is magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence.
Mögöttünk van ezer év, amit Szent István alapozott meg és a következő ezer évért érdemes dolgozni – ez büszkeségre adhat okot” – fogalmazott, hozzátéve, veszteségeinkből, vereségeinkből is erőt kell kovácsolni és az, hogy az elcsatolt területeken erős magyar közösségek élnek, azt jelenti, hogy az elmúlt száz év nem tudott bennünket megtörni.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (képernyőkép)
A kormány támogatási politikájával kapcsolatban kifejtette: nem Budapestről szeretnék megmondani, hogy mire van szüksége a határon túli magyaroknak.
„A mi feladatunk, hogy megkérdezzük, mire van szükségük, miben tudunk segíteni és lehetőségeinkhez mérten a legtöbbet segítsük a magyar nyelvű oktatást, az egyházi élet működését, a közösségi- és sportéletet, a hagyományőrzést”
– mondta, aláhúzva, hogy mindezt „nem diktátumok alapján, beleszólva az ottani politikai, közéleti, vagy bármilyen közösségi életbe, hanem mindig segítőként jelen lenni”.
Kiemelte, a 2010 óta jelen lévő politikai alapvetés, hogy minden magyar – éljen bárhol a világon – számíthat az anyaországra, és ez „nemcsak egy szlogen, de élő valóság” az egyes családtámogatási rendszerek kiterjesztésével, a mezőgazdászokat, vállalkozókat támogató programokkal, a Szülőföldön magyarul programmal és egyéb pályázati, intézményi rendszereken keresztül, mondta.
„A nagy nemzeti stratégiát is közösen határozzuk meg a külhoniakkal azáltal, hogy a külhoniak is részt vesznek a magyar parlamenti szavazáson, ezzel ők is befolyásolják a kormányzat irányát, a parlament összetételét”
– jegyezte meg.
Nacsa Lőrinc azt is hangsúlyozta, hogy Trianon után száz évvel Magyarország a környező országokkal jószomszédi kapcsolatokat ápol. „Nemcsak azért, mert ott nemzettársaink élnek, hanem mert ez a közép-európai gondolatiságnak is jó és fontos” – jelentette ki, hozzátéve, előfordulhat, hogy a nemzetpolitika szembekerül a szomszédságpolitikával. „Nekünk a magyar stratégia az első” – húzta alá, megjegyezve, hogy mindig a magyar nemzet áll az első helyen, és amennyiben előfordulnak olyan diplomáciai helyzetek, melyeket meg kell oldani, azokat meg kell beszélni, egyeztetve a külhoni magyar pártok képviselőivel, szervezetek vezetőivel. „A jószomszédi viszonyban van érdekeltségünk, de a többségi államot is érdekeltté kell tenni a velünk való jó kapcsolatban” – emelte ki. Példaként Szlovákiát, illetve Robert Fico kormányát hozta fel, akivel 10–15 éve korántsem volt felhőtlen a viszonya a magyar kormánynak.
„A szlovák szuverenitásnak legjobban a felvidéki magyarok szurkolnak. Nem gondoltuk, hogy eljutunk idáig, de mégis: a felvidéki magyarok számára a legfontosabb, hogy Szlovákia szuverenitása megmaradjon”
– vélekedett. Mint mondta, Szlovákiában külső erők azon dolgoznak, hogy idegen világot erőltessenek az országra, ami rossz az ott élő magyaroknak is alapbeállítottságukból fakadóan. Rámutatott, hogy a világpolitikában turbulens időket élünk és a politikai realitások is változnak. „Olyan szövetségesekre van szükségünk, akikkel az alapelvekben egyetértünk, a nemzeti célokból, stratégiaszintekből sosem engedve” – fogalmazott, kiemelve, a szövetségnek pragmatikusnak kell lennie és a kölcsönös tisztelet kell hogy legyen az alapja. Hangsúlyozta, a nemzeti célokért felvállalják a konfliktust.
„Ezért is mondjuk: minden magyar, éljen bárhol is a világon, ha valamilyen hátrány, joghátrány éri őt azért, mert magyar, akkor mi ott leszünk mellette és kiállunk mellette.”
A nemzetpolitika jövőjét illetően kifejtette: a politikában nem létezik az a fogalom, hogy elégedettség. „Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de már sokkal messzebb vagyunk, mint ahonnan elindultunk. És ez a fontos: az az irány, amin rajta vagyunk, az jó. A visszajelzések alapján működik az a nemzetpolitika, amit az elmúlt 15 évben a polgári kereszténydemokrata nemzeti oldal végzett – ez az egyik sikertörténet” – jelentette ki Nacsa Lőrinc.
Az államtitkár szerint a nemzeti összetartozás nem olyasmi, ami egyszer véget ér, befejeződik és a munka véget ér, hiszen mindig születnek új gyermekek, akiket újabb programokba kell bevonni. „Az összetartozás érzését mindig lehet növelni, ezért akkor leszek elégedett, ha ez munka folyamatosan megy előre, bárki is csinálja” – fogalmazott.
A műsor az alábbi linkre kattintva visszanézhető.
SZE/Felvidék.ma
