Ha az Európai Unió (EU) tagállamainak szintjén tárgyalt megnövelt védelmi kiadásoknak nem lehet kettős haszna, akkor felmerül a témával kapcsolatban a népszavazás lehetősége is. Ezt Erik Kaliňák (Smer-SD), az Európai Parlament (EP) képviselője mondta a szlovák köztelevízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában, amelynek vendégei voltak még Branislav Ondruš (Hlas-SD), Ódor Lajos (PS) és Miriam Lexmann (KDH) EP-képviselők is.
„Ha olyan helyzet állna elő, hogy a megnövelt védelmi kiadásokat nem lehetne kettős módon felhasználni, azaz például az infrastruktúrára, hidak felújítására, kórházak építésére is, és Szlovákia csak fegyverekre és lőszerre költhetne többet, akkor el tudjuk képzelni, hogy népszavazást kezdeményezünk a témában, hogy egyértelmű mandátumot kapjunk a polgároktól arról, hogy a kiadások ilyen mértékű növelése nem opció” – mondta Kaliňák.
Ugyanakkor elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint egy elutasító eredmény veszélyeztetné Szlovákia NATO-tagságát. „Jelenleg a NATO-tagállamoknak a GDP két százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, de egyes országok még ezt sem tartják be” – mutatott rá.
A védelmi kiadások növeléséről szóló népszavazás ötletét nem az EP-képviselő hozta fel először. Robert Fico (Smer-SD) miniszterelnök a Pozsony felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi ünnepségen tette fel a kérdést, miért kényszerítik az olyan kis országokat, mint Szlovákia, hogy a fegyverkezési kiadások terén lépést tartsanak a nagy országokkal, a hatalmas geopolitikai játszmákat játszó nagyhatalmakkal. Véleménye szerint egy népszavazáson meg kell kérdezni a szlovák állampolgárokat, támogatják-e a fegyverkezést az életszínvonaluk rovására is.
Képernyőkép
Branislav Ondruš (Hlas-SD) európai parlamenti képviselő a televíziós műsorban őrültségnek nevezte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének „Európa újrafegyverzésére” vonatkozó tervét, amely összesen 800 milliárd euró mozgósítását tenné lehetővé. Rámutatott, hogy Európának nincsenek meg az eszközei ilyen beruházásokhoz, és Európa védhetőbbé tételének módja nem a fegyverkezési kiadások növelése. „Egyetértek azzal, hogy Európa biztonságát meg kell erősíteni, de ezt más módon kell tennünk, a fegyverkezés soha nem hozott nagyobb biztonságot” – mutatott rá. Ondrus szerint, ha az EB vezetőjének terve megvalósulna, az a szociális kiadások, az euróalapok és a régiókba történő beruházások csökkentését jelentenék.
Ódor Lajos (PS) európai parlamenti képviselő egyértelműen az európai védelmi kiadások növelése mellett állt ki. „Ha már az Egyesült Államokra nem számíthatunk ebben a tekintetben, Európának képesnek kell lennie megvédeni saját polgárait” – hangsúlyozta. Szerinte azonban korai lenne konkrét százalékos emelésről beszélni. „Minden európai és nemzeti szintű kiadásnak közös stratégián kell alapulnia, amelyben szinergiákat lehet találni. Először ezeket határozzuk meg, és csak azután beszélhetünk konkrét százalékokról” – tette hozzá.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek múlt heti, brüsszeli találkozóján, amelyen részt vett Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter is, a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak megerősítése volt a fő téma, amely a júniusi hágai csúcstalálkozón is kulcskérdés lesz.
A javaslat szerint a NATO-tagállamoknak a védelmi kiadásaikat növelniük kéne a GDP 5 százalékára. Blanár akkor kijelentette, hogy Szlovákia teljesíti a védelmi kiadások két százalékos kötelezettségét, és „készen állunk a további emelésről szóló vitára”.
Véleménye szerint a politikai pártok konszenzusán kívül nemzeti szinten is megegyezésre kell jutni azt illetően, hogy Szlovákia milyen védelmi képességekbe fektessen be, hogy az államháztartás konszolidációjának idején van-e elegendő pénze az ilyen beruházásokra, és hogy a szlovák védelmi iparnak van-e elegendő kapacitása az ilyen beruházásokra.
SZE/Felvidék.ma/TASR
