Már két hét sem választ el bennünket az egyetemes és magyar katolikus egyház nagy eseményétől, Isten szolgája Bódi Mária Magdolna április 26-i veszprémi boldoggá avatásától, melyre a Lévai Szent László Kör autóbuszos zarándoklatot indít.
A kör a boldoggá avatására való lelki felkészülés keretében április 13-án lévai Reviczky Házban hirdetett meg előadást Bódi Mária Magdolna életéről, életszentségéről és a boldoggá avatásáig vezető útról. Az aznapi lévai nagyböjti magyar keresztutat követően a Reviczky Házba érkező érdeklődőket a kör elnöke üdvözölte és egy közös fohászt követően kiemelte a készülő nagy egyházi esemény jelentőségét.
Majd átadta a szót az előadónak, Ivkovič Krisztinának, a kör titkárának, aki
egy nagyon alapos és élvezetes képes, valamint filmes betétekkel tarkított előadással ismertette meg kora és most már mindannyiunk „Magdija” életét és életszentségét.
Többek között megtudhattuk, hogy Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án szegény uradalmi cseléd szülők gyermekeként született Szigligeten, majd hét napra rá Mária Magdolna névre keresztelték meg a badacsonytördemici Szent Mihály-plébániatemplomban. Édesanyja, Nika Mária felsőszopori (Erdély) származású, édesapja iratok nélküli menekült volt. A házasságot tehát nem lehetett anyakönyvezni, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot, így Bódi Magdolna törvénytelen, házasságon kívül született gyermek volt. Bátyja, Gyula és öccse, János felnőttként mindketten családot alapítottak.
Ivkovič Krisztina előadó (Fotó: Müller Péter)
A cselédsorban élő család a munka miatt gyakran változtatta lakhelyét a Balaton északi partján: Köveskál, a Balatonkeneséhez tartozó Máma-puszta, Balatonfűzfő és Litér voltak Magdi életének helyszínei.
Mivel Magdi szülei nem kaptak, így nem is tudtak igazán vallásos nevelést biztosítani gyermekeiknek, de az anya a napi imádságra nevelte őket.
Köveskálon abban az időben ritkán volt szentmise, ezért az ottani híveknek többnyire a szentbékkállai plébániatemplomba kellett menniük, Magdi azonban már gyerekként is szívesen vállalta a hosszú utat, rossz időben is és erre buzdította testvéreit és kortársait is. Az iskolai hittanórákon ismerkedett meg komolyabban Istennel, Jézussal, az egyház tanításaival és az iskolai műsorok, színdarabok rendszeres szereplője volt. 10-11 éves lehetett, amikor Köveskálon felfigyelt egy árvára, akit a nagyszülei neveltek, s a család nagy szegénységben élt. Magdi elhatározta, hogy végigkoldulja a falut, hogy meleg ruhát vehessen a kisgyermeknek – terve pedig sikerrel járt. Szentbékkállán volt elsőáldozó, majd Kővágóörsön bérmálkozott. Nagyon szerette a természetet, szeretett olvasni és a mámapusztai gyereket is magával vitte a vasárnapi szentmisékre.
Pillanatkép az előadásról (Fotó: Müller Péter)
Az 1938-ban az év – egyházi szempontból – kiemelkedő eseménye a 34. Eucharisztikus Világkongresszus volt, amelynek híre és mondanivalója különböző népmissziókon keresztül eljutott a legkisebb falvakba is.
Bódi Magdolna már gyermekkorától érezte a hívást arra, hogy az elesettekkel, a rászorulókkal foglalkozzon,
az ünnepségsorozat keretében megrendezett balatonfűzfői népmisszión pedig végleg megérlelődött benne az elhatározás, hogy Isten iránt mélyen elkötelezett életet éljen. Szerzetesnek készült, számításait azonban keresztülhúzta az a körülmény, hogy szülei nem voltak házasok, ami pedig előfeltétele lett volna bármelyik rendbe való felvételének. Mivel azonban a kétkezi munka sem állt távol tőle, gyári munkásnak állt, hozzájárulva ezzel a család megélhetéséhez. Magdi 18 évesen a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett. Tizennyolcadik születésnapjára kapott kerékpárja az apostolkodása eszközévé vált. Munkahelyén sokszor a gyermekes szülőktől vállalt át műszakokat, csak hogy azok például az otthon betegen fekvő gyermekük mellett lehessenek. Kerékpárjával tekert korán reggel a templomba, hogy rendszeresen szentáldozáshoz járulhasson, s ezzel ment betegeket látogatni is…
Pillanatkép az előadásról (Fotó: Müller Péter)
A munka mellett gyerekeket készített fel elsőáldozásra, valamint fiatal lányokat segített abban, hogy elkötelezett keresztény életet éljenek. A második világháború idején ápolónak jelentkezett, de a gyárból nem engedték el frontszolgálatra, mert munkaadói ragaszkodtak a megbízható és jól dolgozó fiatal lányhoz. Mély empátiával karolta fel a kirekesztetteket, természetes kedvességével sokakat megnyert a katolikus hitnek. A háborús élelmiszer-jegyrendszer idején a tanoncfiúknak fagylaltdélutánt rendezett. A fiúk nagyon boldogok voltak, hogy őket, a lenézett tanoncokat ilyen kedvességben részesítették. Emellett ahol csak lehetett, segített, minden erejét, képességét Isten szolgálatába állította, reményt adva a rászoruló, a hittől elszakadt, a háború borzalmait átélő embereknek.
1941-ben, Krisztus Király ünnepén szüzességi magánfogadalmat tett, ezáltal Istennek elkötelezett életet élhetett világi környezetben is. A háború éveiben Litéren élt szüleivel, ahová már a front érkezése előtt elért a szovjet katonák kegyetlenkedéseinek híre.
1945. március 23-án a szovjet csapatok elfoglalták Litért. Itt az egyik szovjet katona az óvóhelyre menekült nők közül Magdira támadt rá, aki ellenállt, és életét védve megsebesítette támadóját. Pár pillanattal később a Magdira támadó katona megjelent az udvaron, és azonnal lőtt – a beszámolók szerint hat golyó fúródott a lány testébe.
Az első lövés után Magdi megállt, a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!”
Az utolsó golyó a szívét találta el, arccal előreesett és meghalt – ujjai még ekkor is a rózsafüzért szorították. A tragikus esemény után nőtársai egyikének sem esett bántódása.
Magdi élete és halála olyan példaként állt kortársai előtt, hogy az akkori veszprémi érsek, Mindszenty József el is indította boldoggá avatási eljárását.
Az elkészült életrajz és tanúvallomások azonban nem kerültek Rómába, és hosszú évtizedeken keresztül nem volt szabad a fiatal lányról beszélni. A hallgatást a rendszerváltás törte meg, a boldoggá avatási eljárást 1990-ben újraindították, majd Ferenc pápa 2024. május 23-án elismerte Isten szolgálója Bódi Mária Magdolna vértanúságát és elrendelte a határozat hírének közzétételét.
Pillanatkép az előadásról (Fotó: Müller Péter)
Majd az előadótól megtudtuk, hogy Litéren, Horvátnádalján, Szigligeten, Veszprémben több helyen is, Badacsonytördemicen és Krakkóban az Isteni irgalmasság bazilika magyar kápolnájában találhatók szobrok, emlékművek, mozaikképek, üvegablakok, melyek Bódi Mária Magdolnának állítanak örök emléket.
A veszprémi egyházmegye többek között rendszeres „Imával szeretni” mottójú szentségimádási hétvégékkel, utazókavicsokkal, Szigligettől Litérig tartó kerékpáros zarándoklatokkal, imaszövetség létrehozásával, litániával, keresztúttal, rózsafüzérrel, részletes életrajzának kiadásával, hangoskönyvvel, nyolcrészes animációs filmmel, játékfilmmel, portréjának megfestésével, Magdi nevét viselő rózsafaj kinemesítésével és számos egyéb módon igyekszik idehaza és a világban hírét vinni a vértanúhalált halt fiatal lány derűjének, Isten- és emberszeretetének, segítőkészségének.
Köszönet az előadónak (Fotó: Müller Péter)
Az előadás utolsó részében az április 26-i boldoggá avatás előkészületeibe nyert betekintést a hallgatóság. Kisfilmet tekinthettünk meg az ünnepi miseruhák szimbolikájáról, azok készítéséről, valamint részletesen megismerkedhettünk a boldoggá avatás előtti hétnek minden korosztály számára készített programjaival, közösségben megélhető lelki eseményeivel. Ugyancsak tudomást szerezhettünk a boldoggá avatás után a zarándokok között kisorsolásra váró hat kerékpárról, mely szám Magdi hat erényére utal.
Ezek a természetszeretet, reménységéből fakadó céltudatossága, hitéből fakadó erőforrások, kreativitása, öröme és bátorsága.
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a tartalmas és színvonalas előadást, melyet a kör elnökének elismerő szavai csak tovább erősítettek. Kiemelte, hogy ennek az emlékezetes előadásnak köszönhetően ismeretekben és lelkiekben feltöltődve indulhatunk útra 12 nap múlva Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására Veszprémbe.
Müller Péter/Felvidék.ma
