A törvényhozás harmadik olvasatban tárgyalja azt a törvénycsomagot, amely jelentős változásokat hozna a nonprofit szervezetek működésében. A javaslat több szálon fut, az érintett szereplők pedig – köztük sok felvidéki magyar szervezet is – egyre nagyobb aggodalommal figyelik az eseményeket. A témában Őry Péter, a Pro Civis elnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Agócs Gergely, Királyrév polgármestere tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen élesen bírálták a jogalkotási folyamatot és annak várható következményeit.
Őry Péter rámutatott: a jelenlegi módosítási folyamat eredetileg még a Kotleba-féle „műhelyből” indult el, és célja akkor a külföldről támogatott szervezetek megjelölése volt. Azóta azonban a törvényjavaslat szövege többször is változott, sőt a legfrissebb verziót épp a tegnapi napon módosították. Ennek következtében ma a képviselők többsége sincs tisztában azzal, hogy pontosan mire fog szavazni.
„Teljes a káosz – a kormánykoalíció saját képviselői sem tudják, hogy a törvény melyik verziója van napirenden, miközben a harmadik olvasatnál járunk.
Ez elfogadhatatlan egy demokratikus jogállamban” – fogalmazott Őry.
A helyi közösségek kerülhetnek veszélybe
A törvény három fő területet érint: egyrészt az infotörvény hatályának szélesítését, másrészt a lobbitevékenység jogi meghatározását, harmadrészt a nonprofit szervezetek működésére vonatkozó módosításokat. Ez utóbbi különösen aggasztó – hívta fel a figyelmet Őry –, ugyanis
olyan adminisztratív terhet jelentene, amely a helyi közösségekben működő önkénteseket is visszalépésre kényszerítheti.
„Egy fociedző, aki a faluban heti háromszor tart edzést, kénytelen lenne jelentéseket írni arról, hogy mikor, kivel, milyen célból találkozott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy abbahagyja az egészet, és megszűnik a csapat”.
De a kör természetesen ennél jóval szélesebb és a felelősség is: aligha kell ecsetelni, milyen következményekkel járhat egy kórházak mellett működő nonprofit szervezet működésének ellehetetlenítése.
Nem támogatás, hanem elriasztás
Agócs Gergely megerősítette: a kisközségekben szinte minden társadalmi életet a civil szervezetek tartanak életben – tűzoltók, focicsapatok, cserkészek, Csemadok-alapszervezetek. Ezek nélkül üresek lennének a kultúrházak, nem lenne aki megszervezze az ünnepségeket, nem lenne, aki foglalkozzon a fiatalokkal.
„Ahelyett, hogy ezeknek a szervezeteknek a munkáját támogatná az állam, most épp az ellenkezője történik. Az új szabályok nem segítik a működésüket, hanem ellehetetlenítik azt”
– hangsúlyozta Agócs.
A kulturális tárca vezetőinek azt javasolják, hogy inkább a valódi feladataikkal törődjenek. A kulturális támogatások rendszere jelenleg átláthatatlan és késik: sem a Művészeti Alap, sem a Kisebbségi Kulturális Alap nem hirdetett még eredményt, miközben a szervezetek nem tudják, hogyan tervezzék meg a nyári programjaikat. Ráadásul az elszámolások három évre visszamenőleg kért hiánypótlásai már-már ellehetetlenítik a működést. A minisztérium dolga nem az akadályozás, hanem a támogatás lenne.
A sértő rigmusok ellen is fellépnek
Őry Péter a sajtótájékoztató végén beszélt egy másik törvényjavaslatról is, amelyet a Pro Civis kezdeményezett. Eszerint módosítani kellene a sportrendezvényekről szóló törvényt, hogy az a verbális gyűlöletbeszédet – például a magyarokat sértő rigmusokat – is szankcionálni tudja.
„A közélet tisztasága ott kezdődik, hogy nem tűrjük a gyűlöletkeltést sem a politikában, sem a stadionok lelátóin. Erre most törvényi megoldást is javasoltunk” – mondta.
Azt is fontos elmondani, hogy a nemzeti közösségek védelmére irányuló javaslatainkra a mai napig nem érkezett válasz a parlamenti pártoktól. Ez jól mutatja, mennyire komolyan veszik – vagy éppen nem veszik – az egyenjogúságot, a társadalmi békét és a valódi együttműködést.
szd/Felvidék.ma
