A Magyar Kurír hasábjain Trauttwein Éva készített interjút Walter Corsini szerzetessel, a Szegények Szolgái Missziós Mozgalom vikáriusával, aki jelenleg Peru egyik legszegényebb vidékén szolgál. Corsini több alkalommal is találkozott Robert Francis Prevost atyával – a nemrégiben megválasztott XIV. Leó pápával –, és testközelből tapasztalhatta meg a mostani egyházfő munkásságát és személyiségét.
Az interjú a mozgalom családos ága misszionáriusának, Bakonyi Gábornak a közvetítő tolmácsolásával készült. Az alábbiakban a beszélgetés legfontosabb gondolatait foglaltuk össze, különös tekintettel arra, hogyan ismerhetjük meg az új pápa egykori perui tevékenységét és lelkületét.
„A Szentlélek munkáját látjuk benne”
Corsini szerint Prevost pápa megválasztása nem volt váratlan:
„Ferenc pápa után a lehető legjobb választás.”
Felkészült, békét hirdető embernek tartja, aki pásztorként fordul az Egyházhoz, és már első nyilvános szerepléseiben is a hagyomány és a méltóság tiszteletét közvetítette.
Latin nyelvű első miséje és visszafogott, áhítatos megjelenése szintén ezt tükrözte. Corsini hangsúlyozza: a pápa az Egyházon belüli béke megteremtésére törekszik, hogy az Egyház így képviselhessen békét a világban is.
Római tanulmányok és egy személyes emlék
Első találkozásuk 2008 és 2011 között történt, amikor Corsini Rómában tanult patrisztikát az Augustinianum intézetben, ahol Prevost atya az Ágoston-rend általános elöljárója volt.
Egy személyes jelenetre is visszaemlékezik:
Délutánonként az udvaron sétálva, rózsafüzérrel imádkozott.
Corsini ebben az időszakban tanúja volt a Szegények Szolgái Missziós Mozgalom alapítója, Giovanni Salerno atya az Ágoston-rendből való kilépésének is. A folyamatot Prevost atya vezette, aki ugyanakkor – Corsini szerint – nagy tisztelettel és nyitottsággal figyelte a Szentlélek munkáját.
A gyermekvédelem élharcosa Peruban
Prevost atya kánonjogászként a perui püspöki konferencia gyermekvédelmi felelőseként is szolgált. Kidolgozta a visszaélések bejelentésének és kezelésének protokollját, és nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre. Előadásokat és képzéseket tartott, amelyeken a mozgalom papjai és misszionáriusai is részt vettek.
Corsini kiemeli:
Prevost következetesen képviselte Ferenc pápa álláspontját, miszerint az elkövetőt meg kell büntetni, de az irgalomnak és a gyógyulás lehetőségének is jelen kell lennie – mind az áldozat, mind az elkövető számára.
Inkulturáció és elfogadás: a helyi ritmusra hangolva
Megjegyzi, hogy Peruban Prevost atya rendkívül elismert személyiség volt, akit a hívek a szívükbe fogadtak.
Corsini hangsúlyozza:
Nem minden Észak-Amerikából érkező lelkipásztor tud beilleszkedni, de Prevost „chipet váltott”, vagyis képes volt magáévá tenni a latin-amerikai életritmust és gondolkodásmódot.
Nem kívülállóként viselkedett, hanem együtt élt a néppel – ez tette őt hitelessé. Ez az inkulturáció tette lehetővé, hogy a hívek ne csupán tiszteljék, hanem szeressék is. Corsini szerint nem padrénak, hanem „papának”, apának szólították, ami mély bizalmat és szeretetet tükröz.
Egy hiteles misszionárius portréja
„Rendtársai elmondása szerint XIV. Leó nyugodt természetű ember. Ahogyan mi is láthattuk, már az áldások erkélyére is papírral a kezében lépett ki, és számíthatunk rá, hogy ritkán fog rögtönözni, inkább kidolgozott tartalommal érkezik majd. Nagy teherbírású, a munkában fáradhatatlan. Bizonyos értelemben félénk. Hiszek abban, hogy a kapott kegyelmekkel jó irányba tud majd haladni”
– zárja az interjút Corsini.
A beszélgetés végső üzenete világos: XIV. Leó pápa nem csupán teológiai és egyházjogi felkészültségével, hanem mély emberi érzékenységével, kultúrák közti nyitottságával és békét kereső szándékával lehet példaképe az Egyháznak és a világ hívőinek.
A Walter Corsini-vel készült teljes interjú elolvasható ITT.
BN/Felvidék.ma/Magyar Kurír