Telt ház várta a lévai Reviczky Házban Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét a május 27-ei lakossági fórumon. A kora esti eseményen az elmúlt hónapok politikai, társadalmi eseményeire és témaköreire keresték a választ.
Mint Urbán Zoltán, a házigazda Reviczky Társulás elnöke a köszöntőjében kifejtette: az elmúlt egy-két esztendőben mozgalmas időszakot élt az egyetlen felvidéki magyar párt.
„Az előző elnök regnálása alatt inkább pislákolt, mint tündökölt a párt, Gubík László irányítása mellett beindult a korszakváltás”
– jegyezte meg a házigazda.
A lakossági fórumon első körben kitértek a társadalom polarizációjára, a fogyatkozó magyar közösségekre. A helyi magyar közösség összekovácsolása, a bajtársiasság egyre inkább követendő példa – jelezte Gubík László. Esterházy Jánost idézve elmondta:
„Mi, felvidéki magyarok akkor járunk jól, ha családként tekintünk önmagunkra.”
A közállapotokat tekintve jelezte, sok a véleményformáló erő, főleg az online térben különféle vélemények keringnek. Mindezek között kritikus hozzáállással tudunk csupán eligazodni.
A tavaly őszi elnökválasztással kapcsolatban az országos elnök kifejtette: „Tisztában vagyok azzal, hogy honnan jövök.” Komplex hozzáállás mellett a lokálpatriotizmus mentén kezdte el a politizálást a Magyar Szövetség élén. Nóvumként hozta be ezt a szemléletet.
Amint mondta, a helyi értékek, a lokálpatriotizmus a politikai sokszínűség mellett összeköti a felvidéki magyar közösséget.
Urbán Zoltán felvetette, hogy napjaink magyar közössége puhánnyá vált, egyre közömbösebb és ellustult a politikai porondon. Erre reflektálva Gubík megjegyezte: a kilencvenes években a mečiari időszakban jelentős összekovácsoló erő volt a felvidéki magyarság számára a hatalom részéről tapasztalható egyre erősödő nacionalizmus. Napjainkban rendszerszinten ez nem tapasztalható. Jobb helyzetben élünk, mint akkor. A pozitív jövőkép építése lehetne a közös erőnk – jelezte a pártelnök.
A fórumon kitértek a magyar közösség jellemzésére. Itt jelezte Gubík, hogy az elmúlt bő két évtizedben több mint százezerrel csökkent a felvidéki magyarság összlétszáma. A demográfiai adatok nem kedveznek. Mindehhez hozzájárul a globalizáció által nyújtott szabadság és elvándorlás.
„Ugyan fogyunk, de ez nem ok arra, hogy letegyük a fegyvert” – húzta alá.
Kisebbségként folyamatosan szélnek szembe megyünk – hangzott el Léván. Szóba került a parlamenti képviselet hiánya is. Gubík itt jelezte, a társadalmi közösségi erőt országos szinten is meg kell jeleníteni. Felelevenítette, hogy a szlovákiai politikai pártok közül regionális szinten a Magyar Szövetségnek van az egyik legtöbb polgármestere, a megyei önkormányzatokba is a legtöbb képviselőt delegálták. Mindez nagy siker, azonban az országos politikai érdekképviseletre is nagy szükség van.
Terítékre került a kettős állampolgárság kérdésköre. Léva 2011-ben ennek a jelképes fővárosává vált. Ezzel céloztak arra, hogy tizennégy évvel ezelőtt három lévai magyar, Dolník Erzsébet, Kassai Gyula és Gubík László is nyilvánosan vállalta, hogy felvették a magyar állampolgárságot. Gubík részsikernek tekinti az elmúlt közel másfél évtized történéseit ezen a téren.
A párton belüli helyzetre reflektálva az országos elnök kijelentette, a viszálykodásnak vége, óvatos emelkedés tapasztalható. A tudatos bomlasztók, akikkel kibékíthetetlen ellentétek voltak, mára már elhagyták a pártot – hangzott el a Reviczky Házban.
Gubík ismertette a korszakváltás alappilléreit. A pártstruktúra átalakításával beindult egyfajta tudományos munka. Szakemberekből álló háttércsapat segíti a párelnök munkáját. A második pillérként a régiós közösségi háló kiépítéséről szólt. Mint mondta, a titkárok munkáját segítik a kampánymenedzserek. Harmadik alapként a belső béke megteremtését fogalmazta meg. A párton belüli konszenzus jó hangulatot teremt. A korszakváltás eme alapjait sikeresnek tartja.
A feladatok közé sorolta egy profi politikusokból álló csapat létrehozását, akik bejutnának a szlovák parlamentbe is. Ők a regionális szintű politizálás felett állnának.
A korszakváltás része a fiatalítás. Észszerűen, nyugodtan és higgadt módon valósítható ez meg, vélte az országos elnök.
A parlamenti választásokkal kapcsolatban leszögezte: lesz magyar érdekképviselet a szlovák parlamentben. Ambíció a jelenlegi bejutási küszöb, öt százalék átlépése önálló pártként. Azonban opcióként két további lehetőséget is felvázolt. A jelenlegi választási törvény megváltoztatását, melynek köszönhetően a szlovákiai kisebbségek eleve bekerülnek a parlamentbe egyfajta nemzetiségi mandátumként. A másik lehetőség a megyei kvóta lenne, azaz a megyei szinten szerzett százalék alapján eljuttatott képviselet – magyarázta Gubík.
A párbeszéd, a tapasztalatcsere fontosságáról is szót ejtett Léván. Regionális pártként kellenek a különböző szintű fórumok. Itt jelezte, hogy már formálódik a megyei képviselők fóruma. A napokban Pozsonyban egyeztettek erről a megyei képviselők.
Ugyancsak fontos lenne mielőbb létrehozni a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulását, ez a kezdeményezés a Komáromi Nagygyűlés harmincadik évfordulóján vetődött fel először. Őry Péter vezetésével itt is megkezdődtek az elsődleges lépések.
Gazdasági téren keleti és déli akcióterv kidolgozása szükségszerű. Ugyancsak érintették az oktatási helyzetet. A demográfiai adatok nem kedvezőek – véli Gubík.
A felvidéki magyar politikai közösség korábbi apátiáját fokozatosan a reménység váltja fel. Ehhez hozzájárul a tematizált problémák górcső alá vétele.
A Magyar Szövetség az utóbbi időben számos, a magyar közösséget érintő kérdésben fejtette ki véleményét különböző színtereken. Végezetül újfent a lokálpatriotizmus fontosságát hozta elő, ami a magyar közösségeinket erősíti – hangsúlyozta.
Az eseményre a lévai magyar közösségen kívül a tágabb térségből is érkeztek érdeklődők. A fórum végén a hallgatóság is kérdezhetett, illetve elmondhatta véleményét. Mások mellett a közönség soraiban helyet foglaló Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke is felszólalt.
Pásztor Péter/Felvidék.ma