Ahogy arról már a napokban hírt adtunk, a 2030/2031-es tanévtől kötelező lesz matematikából is érettségizni. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója a kötelező matematikaérettségit nem tartja ördögtől való ötletnek, de lehetnek buktatói. Erről beszélgettünk a felvidéki magyar középfokú oktatás egyik legrangosabb intézményének igazgatójával, amelynek diákjai az idei matematika írásbeli érettségin az országos átlagot jócskán felülmúlták.
„Egy oktatási intézményben nemcsak az értelmi képességeket, de az érzelmi képességeket is fejleszteni kell, tehát tanítani, nevelni és élményt is kell nyújtani – ez mind fontos, de a mai világban egyre nagyobb szükség van a matematikára” – vélekedett megkeresésünkre, hangsúlyozva, ma már alapvető matematikai készségek nélkül nem lehet boldogulni az életben.
Hozzátette, az alapszintű kötelező matematikaérettségi nem fog mindenkire vonatkozni. A sportgimnáziumok, a konzervatóriumok diákjainak és még egy-két oktatási intézményben nem teszik továbbra sem kötelezővé. Véleménye szerint az érettségizők 90-95 százaléka fog érettségizni matematikából kötelezően. Ennek jelentős százaléka, 80-85 alapszinten és legfeljebb 15 százalékuk fog majd emelt szintű érettségit tenni matematikából.
Andruskó megjegyezte,
idén az országban alig 11 százalék érettségizett ebből a tantárgyból és az országos írásbelin nagyon gyengén teljesítettek a diákok: 50-60 százalék volt az átlag, a selyések ezt az eredményt múlták felül az elért 74 százalékkal.
Ebben a gimiben még a matematikából érettségizők aránya is magasabb volt, mint az országos átlag. Arra a kérdésünkre, hogy miért ennyire népszerűtlen ez a tantárgy az érettségizők körében, ugyan nem tudott konkrét választ adni, de rámutatott, hogy a matematikaérettségi írásbeli részén, ami egy 30 feladatból álló teszt, legalább 25 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy a diák ne bukjon meg.
Most márciusban 4500 diák tett írásbeli érettségi vizsgát matematikából, ebből, hatszázan megbuktak, tehát a 13 százalékuk.
Andruskó szerint ez nagyon magas szám, főleg úgy, hogy ezek a diákok önként választották, hogy érettségiznek matekból.
Az oktatásügyi minisztert idézte, aki 2023 decemberében a nemzetközi PISA eredményeket értékelve úgy fogalmazott, hogy az egy „nemzeti tragédia”. Az eredmények valóban lehangolóak: a 15 évesek mintegy 30 százaléka funkcionális analfabéta, magyarázta az igazgató. „Tud olvasni, csak nem érti. Az ilyen gyerek a matematikai szöveges feladatot megérteni sem fogja, nemhogy megoldani” – mondta. „A PISA-felmérés tehát nem arról szólt, hogy matematikából gyengék a diákok, hanem mindenből gyengék, és ez a fő probléma” – húzta alá.
Andruskó szerint az oktatásügyi rendszernek azonban elég ideje lesz felkészülni a változásra. A miniszter hat évet adott rá. „Még ebben az évben szeptember és december között kell a törvényeket elfogadnia a parlamentnek – meg kell várni a végső változatot, de 2025-től lesz elég idő arra, hogy felkészüljenek az iskolák.
Kiemelte azonban, az általános iskolában már oda kell figyelni a most hetedikes diákokra. „Tehát aki szeptember elsejétől megkezdi a nyolcadik osztályt, az már érettségizni fog matematikából. És itt kell odafigyelni, hogy a heti óraszámok meglegyenek, ne maradjanak el órák. Meg kell találni az egyensúlyt a nevelés, oktatás és az élmény között” – fogalmazott.
Szalai Erika/Felvidék.ma
