Úgy tűnik, hogy egy település nem dönthet maga arról, hogy szeretne-e kaszinót, vagy sem – derült ki ma Keszegh Béla komáromi polgármester sajtótájékoztatóján. Mint mondta, nem konkrétan a kaszinó ellen, hanem annak tervezett helyszínével és az illetékes hatóság módszerével szemben vannak a városnak kifogásai.
„Nem egyedülálló jelenség, kifejezetten a déli régiókat érinti” – mutatott rá Keszegh, aki szerint számos új kaszinó és játékterem nyitásáról szóló megkeresés érkezik Párkány, Dunaszerdahely, Vágsellye városokhoz. A polgármester hangsúlyozta, Komárom nem zárkózik el attól, hogy legyen itt kaszinó, vagy játékterem, hiszen a teljes tiltás maga után vonja az illegális termek elszaporodását, ráadásul az elmúlt években évi 300 ezer eurót is meghaladó bevétel folyt be a városhoz ezekből a vállalkozásokból.
Komárom tavaly nyár óta rendeletben korlátozza a nyerőgépes játéktermek, kaszinók nyitását – két játékterem között legalább 200 méter távolságnak kell lennie. Ezzel nem ellehetetleníteni, csak elfogadható keretek közé kívánják szorítani az újabb és újabb játéktermek nyitását, amelyek lefóliázott ablakaikkal, színes-villogó reklámjaikkal elcsúfítják a városképet. Jelenleg legalább egy tucat játékterem, illetve egy élő kaszinó működik a városban.
Az Állami Számvevőszék a Szerencsejáték-felügyeleti Hatóság (URHH) tevékenységét vizsgáló jelentésére hivatkozva Keszegh rámutatott, az állam nem jól kezeli az ügyet, nincs koncepciója és nem eléggé transzparens ebben a gazdasági szegmensben – miközben a hagyományos játéktermek száma csökken, a bevételük jelentősen növekedett. A jelentésből az is kiderül, hogy
2022 és 2024 között a hivatalhoz benyújtott 212 kérelemből 211-et jóváhagytak
– az az egy is csak azért nem nyílt meg, mert időközben visszavonták a kérelmet – jegyezte meg. Az online fogadások a legnépszerűbbek, majd a sportfogadások, végül a kaszinók és a játéktermek, de még így is jelentős pénz folyik be az államkasszába ez utóbbi vállalkozásokból. „Míg az állam bevétele jelentősen növekszik, évi 360 millió euróval, addig az önkormányzatok egyre kevesebb bevételhez jutnak ebből a szegmensből, mivel az elmúlt években 8,6 százalékról 3,6 százalékra csökkent a teljes bevételből a településeknek járó rész.
Az állam ebből így egyre jobban keres”
– fogalmazott Keszegh Béla.
Komáromban a határ mentén, az Erzsébet híd lábánál szeretne az Ariola Kft. a meglévő játékterem mellett egy újabbat nyitni, de a város határozottan ellenzi, hogy újabb kaszinó nyíljon a belvárosban. A város külső területein azonban már nem lenne ellenükre.
A kaszinók esetében a jelenlegi eljárás szerint ki kell kérni az érintett település véleményét,
hogy összhangban van-e az adott helyen a kaszinó nyitása a közérdekkel. Majd a település véleménye alapján dönti el a hivatal, hogy kiadja, vagy nem az engedélyt, hogy kaszinó nyílhasson.
„A kaszinó részéről megindult a kérvényezés, amelyre a város rögtön reagált, hogy az a közérdekkel ellentétes” – számolt be Keszegh, hozzátéve, ezt a vállalkozó megtámadta a főügyészségen. Onnan azt a választ kapta Komárom polgármestere, hogy fogalmazzák meg konkrétan, miben ütközik a közérdekkel egy újabb kaszinó nyitása.
A város álláspontja szerint nem vet jó fényt, hogy a város kapujában, a Duna mellett létesülne kaszinó. Ezt a teret, helyszínt a város igyekszik a családoknak, az ide látogató turistáknak, minél szélesebb körnek komfortossá tenni, pihenésre és aktív kikapcsolódásra alkalmas hellyé tenni – erre az utóbbi időben több fejlesztés is irányult – nem pedig egy szűk réteg igényeit szeretné kiszolgálni – magyarázta Keszegh.
Kezsegh Béla az Állami Számvevőszék jelentésével (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az ügyben azonban fordulat következett be: a város álláspontja ellenére az illetékes hivatal (URHH) július 22-én kiadta a kaszinónak az engedélyt, kihagyva az eljárásból Komárom városát.
„Csak tudomásul vételre kaptuk meg a döntésről szóló okiratot, nem fellebbezhetünk. Az Ariola Kft. kaszinó nyitására megkapta az engedélyt Komáromban, Vágsellyén és Vágbesztercén is”
– mondta.
Keszegh hangsúlyozta, a probléma az, hogy a települések véleményét figyelmen kívül hagyva, megkerülve a helyi önkormányzat, a helyi lakosság akaratát, mégis kiadták az engedélyt egy újabb kaszinóra.
Mivel az Ariola Kft. megkapta a működéshez szükséges engedélyt, a város most ezt a főügyészségnél megtámadta, amivel azt szeretnék elérni – precedenst teremtve –, hogy
ne forduljon többé elő, hogy a települések akaratát megkerülve, a helyi rendeletet figyelmen kívül hagyva hoznak döntést.
A város álláspontja egyértelmű: nem szeretnének több, ehhez hasonló létesítményt a belvárosba. Keszegh Béla szerint az illetékes hivatal eljárása az önkormányzatiság megcsúfolását jelenti. Észrevételekeit már tegnap elküldték egy beadványban a főügyészségnek, jelezve, hogy teljesen elfogadhatatlannak tartják az eljárást és kérik a kaszinó működési engedélyének visszavonását.
Szalai Erika/Felvidék.ma
