Nehézséget okoz általában az embereknek felismerni a mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalmat. Legnehezebben a szövegeknél és képeknél ismerik fel, hogy a tartalmat AI alkotta, a beszédnél ezt 60%-os pontossággal veszik észre – figyelmeztetett Róbert Móro, a Kempelen Intelligens Technológiák Intézetének (KInIT) munkatársa keddi sajtótájékoztatóján a csalások növekvő száma kapcsán. Hangsúlyozta viszont, hogy ezt a készséget gyakorlással fejleszteni lehet.
„A jövőben személyre szabott támadásokra kell számítani, melyeket a csalók a közösségi hálón közzétett bejegyzéseink és phising támadásokból szerzett információk alapján teszik személyessé. Ezekkel utánozni tudják, ahogy az illető kifejezi magát, amitől az átverés még hihetőbbnek tűnik” – pontosított Móro.
Dušan Kešický klinikai szakpszichológus és igazságügyi szakértő emlékeztet, hogy nem függ kortól, sem végzettségtől, kit „vernek át” a csalók.
„A csalók megpróbálnak érzelmileg destabilizálni minket, vagy negatív érzelmekkel, mint amikor félelmet keltenek bennünk, mert szeretteink állítólag bajban vannak, vagy pozitív érzelmekkel, mint amikor valamilyen nyeremény miatt hívnak”
– jegyezte meg. Elmondása szerint azonban mindig az a cél, hogy meggondolatlanul és gyorsan cselekedjünk.
Móro szerint valószínűleg egyre többször találkozunk majd olyan csalásokkal, melyeket mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. Az AI modellek képesek önállóan kommunikálni és valós időben videót generálni az „arcukról”. Hozzátette, hogy az ilyen modellek egyelőre legjobban angolul működnek, de sok AI már jól boldogul szlovákul is. Beszédalkotás terén csupán pár másodpercnyi hanganyagra van szükségük, hogy „klónozzák” az illető hangját.
A szakértő szerint
a szövegeknél a nyelvtani és stilisztikai hibákra, valamint szokatlan szóalakokra és furcsa megfogalmazásokra kell figyelni.
A képek gépi eredetéről a nem realisztikus árnyékok és megvilágítás, az értelmetlen háttér, illetve az egymáshoz nem „illő” tárgyak és részletek árulkodnak. Az AI videókat arról lehet felismerni, hogy a szájmozgás nem illik a kiejtett szavakhoz, a szemek mozgása természetellenes, valamint a háttér sokszor szintén értelmetlen részleteket tartalmaz. A generált beszédet a furcsa hanglejtés és egyes szavak szokatlan hangsúlyozása árulja el.
A pszichológus megjegyezte, hogy
nem létezik olyan metódus, mellyel teljesen elkerülhetjük az ilyen átveréseket.
„Gyakorlással, tapasztalatszerzéssel fel tudunk rájuk készülni és ellenállóbbak leszünk, de a támadók mindig új szituációkat találnak ki, így ez a folyamat sosem fog véget érni” – jelentette ki. Kešický szerint a legfontosabb, hogy a téma megmaradjon a köztudatban.
Slavomír Pšenák, az O2 mobilszolgáltató műszaki igazgatója ennek kapcsán emlékeztet, hogy a csalók folyamatosan új átveréseket találnak ki. Megjegyezte, hogy naponta 70 ezer telefonos csalást akadályoznak meg. Mivel a szolgáltató nem tudja, mi folyik a kommunikáció során, elmondása szerint nehéz meghatározni, melyik hívás valós és melyik nem. „Alapelvünk, hogy ügyfeleink egyetlen valós hívását sem akadályozhatjuk meg” – tette hozzá. Megelőzésként új felvilágosító kampányt is indítanak „Milliós kérdés” (Otázka za milión) címen, melynek célja, hogy az emberek megtudják, hogyan kell reagálni, ha a telefonáló a hozzátartozójuknak adja ki magát.
TASR
