Október 24-én a MaJel Rovás Központban előadást tartott doc. ThDr. Somogyi Alfréd lelkész, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a magyar Biblia-fordításokról.
Kovács Ágnes, az intézmény programigazgatója köszöntötte az előadót és résztvevőket, majd átadta a szót Somogyinak, aki azzal kezdte, hogy a reformáció hónapjában ez időszerű téma.
A könyvtekercs ógörögül biblion. A biblia szó ennek többes száma, tehát könyvtekercseket jelent. A zsidók ma is Tóra-tekercseket használnak, amihez kézzel nem szabad hozzáérni. A Bibliát Írásnak és a könyvek könyvének is nevezik. Két részből áll: az Ó- és Újszövetségből. Az előbbi 39 könyvet tartalmaz, az utóbbi 27-et. Az előbbi rész a törvényről szól, az utóbbi a szeretetről. Atanázius, Alexandria püspöke 367-ben kanonikusnak jelölt 27 újszövetségi iratot. Ez a felsorolás mindmáig érvényes. Tehát együtt a Biblia 66 könyvet tartalmaz. Ezt a 6-7. században állították össze. 1188 fejezetből, 31.102 versből áll. A héber Biblia 328.208 betűt tartalmaz. A másolatokat úgy ellenőrizik, hogy megszámolják a betűk számát. Ha nem egyezik, akkor a másolatot megsemmisítik.
Miről szól a Biblia? A világ teremtéséről, az Istenről és emberről, valamint az ember és Isten kapcsolatáról.
A reformáció magával hozta azt az igényt, hogy a Bibliát anyanyelvén olvashassa a hívő ember. Addig héberül (az Ószövetség nyelve, habár arámi nyelvű részei is vannak), görögül (az Újszövetség nyelve) és latinul (a teljes Biblia Szent Jeromos fordítása, 5. sz.) állt rendelkezésre.
A Bibliák (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Jézus arámiul beszélt, mégis görögül áll élete és üzenete rendelkezésre. Tehát már ez is fordítás. Pál apostol levelei a legkorábbiak. Kr. u. 50-60-ban készültek. 70-ben a rómaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot és a keresztyénség szájhagyomány révén terjedt. Ezután írhatták le az evangéliumokat, valamikor Kr. u. 80-100 között. Ekkor már a zsidók görögül beszéltek, így ezen a nyelven jegyezték le azokat. A Szentlélek ihletésére alakult ki a Biblia végleges szövege 100-110 körül.
Majd a fordításokkal foglalkozott.
Eddig 500 nyelvre fordították le a teljes Bibliát.
Közkeletű mondás, hogy a fordítás, az ferdítés. Már Luther Márton is vívódott emiatt. Az üzenet a fontos, nem a részletek. Európában két sáskafélét ismernek, a Szentföldön negyvenfélét. Ezt tehát nem lehetett használni a fordításnál, hosszú magyarázatokra nincs mód, ezért a fokozáshoz Luther más megoldást alkalmazott. A szöcskét, hernyót és cserebogarat használta.
Téves fordítás következménye, hogy Mózest szarvakkal ábrázolták. Mózes könyvében arról van szó, hogy az Úr másodszor is átadja a Tízparancsolatot és miután Mózes lejött a hegyről, az arca sugárzott és ezért az emberek elől eltakarta azt. A héber kifejezés ragyogásnak, de szarvnak is fordítható. Viszont a szarv a dicsőség szimbóluma, tehát a tévedés nem annyira szembetűnő.
Többen is lapozgattak a különböző Bibliákban (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A Jelenések Könyvének végén figyelmeztetés olvasható: „Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra az Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben; ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából, a szent városból és mindabból, ami meg van írva ebben a könyvben.” (22:18-19.)
Majd a magyar nyelvű fordításokat vette sorra. A Huszita Biblia a 15. sz. első felében keletkezett. De csak egyes részeket fordítottak le. Mindenki ugyanis azt a részt fordította, mely számára kedves volt. A Corvinák is különböző bibliai vagy egyházi témájú műveket tartalmaznak.
1590-ben elkészült a teljes magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár fordításában. Összesen 300 példányban nyomtathatták ki, melyek közül mára 52 darab maradt. Ezek közül 24 példány Magyarországon található.
Káldi György katolikus fordítása 1626-ban látott napvilágot. A Váradi Biblia 1661-ben jelent meg, mely Károli fordítását javította és magyarázatokkal is ellátta. Az új kiadások arra törekedtek, hogy használható kötetet kapjanak az emberek kézhez, csökkentsék a méretét. A Károli Biblia eredetileg két vaskos kötetben jelent meg.
Az ökumenikus fordítás katolikus, evangélikus és református egyház közös munkája. 1975-ben jelent meg az első kiadás. Ma már CD-ROM-on tanulmányozhatjuk a Bibliát. A számítógépen többféle magyar fordítás is összevethető. Az újabb kiadások arra is tekintettel vannak, hogy a Bibliában egykor családi eseményeket örökítettek meg. Születéseket, esküvőket, elhalálozást.
Az előadó különböző kiadású Bibliákat hozott magával, amit a hallgatóság érdeklődéssel forgatott az előadás után. Az előadás végén egy meglepő információ is elhangzott. Kínában adják ki ma a legtöbb Bibliát! Ezek különböző nyelveken jelennek meg.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
