Diákkonferenciával és előadásokkal tarkított eseményfolyam részeként állítottak emléktáblát Farkas István műfordítónak, tanárnak egykori ipolysági működésének helyszínén. Születésnek 125., és halálának 50. évfordulója alkalmából dr. Kiss László helytörténész, orvostörténész kezdeményezte a szakmai nap megszervezését és a méltó megemlékezést az Ipoly menti kisvárosban.
A november 25-én tartott megemlékezés dr. Kiss László szlovák nyelvű előadásával kezdődött a Gimnázium – Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola audiovizuális termében. Szerdán, a délelőtt folyamán a városháza színháztermében a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és a Pongrácz Lajos Alapiskola és Szondy György Gimnázium gimnazistáinak prezentációs előadása követte. Az előbbi intézmény diákjai a két világháború közti időszak Ipolyságáról szóltak. A magyar iskolaközpont diákjai Farkas István legfőbb fordítását, A Pretúr-ház címűt vették górcső alá. Dr. Kiss László a történelmi épület falai között magyar nyelven emlékezett meg Farkas Istvánról.
Mint elhangzott, az író, műfordító, lapszerkesztő, tanár és iskolaigazgató 1926 és 1938 között tevékenykedett Ipolyságon.
Fontos szerepet játszott a magyar–szlovák irodalmi kapcsolatok ápolásában.
Szlovák írókat fordított magyar nyelvre, ismertté tette a szlovák irodalmat magyar nyelven és a magyar irodalmat szlovák folyóiratokban.
Az Ipolyságon töltött évei alatt a helyi iskola tanára, később igazgatója volt. A jelenleg az egyházi iskolaközpontnak helyet adó épület falán leplezték le az emléktábláját.
Az emléktábla kezdeményezőjeként dr. Kiss László orvostörténész a leleplezés előtt kifejtette: Ipolyság városa egy adóságát rója le a mai nappal ennek az emléktáblának a leleplezésével.
„Legyen mától ez az emléktábla nemcsak a fordító emlékének a tanúja, hanem a magyar és szlovák együttélés bizonyítéka is”
– folytatta szónoklatában.
Mint kifejtette, az emléknap mottóját Farkas Istvántól kölcsönözték, aki Ipolyságon fordított Kukučín művének előszavában írta: vannak adósságok, amiket ki kell fizetni.
Farkas István és Ipolyság
Farkas István 1900. május 18-án született Turócszentmártonban. Mint dr. Kiss László írja, hét évig élt a Farkas család Mártonban, Svetozár Hurban Vajanský, a neves szlovák író és politikus közvetlen szomszédjaként. A felcseperedő kisfiút a gyermektelen szlovák író gyakran vette ölébe és mesélt neki szlovákul.
Középiskoláit Léván és Pozsonyban végezte, tanári oklevelet is Pozsonyban szerzett.
Mint már említettük, 1926-ban kerül Ipolyságra, ahol az akkori állami polgári iskola tanára, 1938-től az intézmény igazgatója lett.
Később Nagykanizsára, majd a délvidéki Hódságra helyezték át. Több kitérővel Pozsony környékén telepedett le. Farkas István ötven évvel ezelőtt, 1975. december 23-án hunyt el Szentgyörgyön. Kívánsága szerint hamvait Léván, édesanya sírjában helyezték el.
Farkas a szlovák–magyar irodalmi kapcsolatok úttörője
Írói és szerkesztői érdemei mellett a műfordítói tevékenysége is jelentős.
Martin Kukučín Dom v stráni (A Pretúr-ház) című fő művét fordította le az ipolysági évei alatt.
Farkas 1930 nyarára fejezte be a fordítást, ám kiadót nem talált. A kétkötetes fordítása 1935-ben jelent meg, a Csehszlovák Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság – közismert nevén a Masaryk Akadémia – szépirodalmi könyvsorozatának kiadványaként.
Mindezzel hozzájárult a szlovák és a magyar irodalmi kapcsolatok elmélyítéséhez.
A fordítás mellett több tanulmányt, cikket publikált különféle szakfolyóiratokban. Ezekkel is a két nemzet kapcsolatát erősítette.
Pásztor Péter/Felvidék.ma







