Minden magyarnak – éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – joga van beleszólni a nemzet közös nagy ügyeibe, a nemzetáruló pártoknak pedig innen üzenjük: el a kezekkel a külhoni magyaroktól! – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a székelyföldi Bodvajon, ahol az 1848-49-es szabadságharc idején Gábor Áron az első ágyúit öntötte.
A történelmi vashámornál rendezett ünnepségen Nacsa Lőrinc rámutatott: március 15-e bebizonyította, hogy a nemzet ereje a közös akaratban és az egymás iránti felelősségvállalásban rejlik.
„Az elmúlt másfél évben bejártam a Kárpát-medencét, sőt számos közösséggel találkoztam a diaszpórában is. Tapasztalataim alapján büszkén kijelenthetem, hogy a magyar közösségek – szerte a világon, itt, Erdővidéken is – megőrizték 1848 szellemiségét.
S bár mindenütt más és más kihívásokkal kell megküzdenünk, a hazaszeretet és a nemzet iránti hűség ott van bennünk is, ahogy 1848 hőseiben volt annak idején” – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Szerinte mindez az elmúlt 16 év nemzetépítő munkájának is köszönhető, amelynek révén a külhoni, így az erdélyi magyarság is, nemcsak a megmaradásra, hanem sok helyen a gyarapodásra, nagy álmok és tervek megvalósítására volt képes.
„Közös erővel megerősítettük a magyar intézményrendszert. 480 óvodát, 953 templomot és gyülekezeti termet építettünk vagy újítottunk meg Erdély-szerte. Minden magyar gyermek és fiatal számára elérhetővé tettük a magyar nyelvű oktatást az óvodától egészen a felsőoktatásig. Elértük, hogy magyarnak lenni ne hátrányt, hanem egyre inkább előnyt jelentsen mindenütt a Kárpát-medencében. Megvédtük az épített örökségünket, és közjogi értelemben is újraegyesítettük nemzetünket. Ezek mind olyan közös eredmények, amelyeket 16 évnyi kemény munka árán értünk el. Azonban amennyire nehéz volt felépíteni, olyannyira könnyű lerombolni is mindezt” – figyelmeztetett Nacsa Lőrinc.
Azt mondta: az április 12-i választáson dől el, hogy folytatódhat-e az utóbbi 16 év nemzetépítő munkája.
„Ma, amikor a magyarországi ellenzéki pártok ismét a külhoni magyarság ellen uszítanak, rendkívül fontos, hogy kiálljunk nemzetünk egysége mellett. Nemet kell mondanunk az uszításra és arra, hogy a baloldal ismét magyart a magyar ellen fordítson”
– hangoztatta az államtitkár a székelyföldi ünnepségen.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt. Amikor már mindenhol letették a fegyvert, ott továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított tüzérségi fegyvert az a – bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött – 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek legendás tüzértisztje.
MTI/Felvidék.ma
