Bauer Edit, az MKP EP-képviselőjének felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén, melynek témája „A hagyományos nemzeti, etnikai és bevándorló kisebbségek védelme Európában” volt:
„Kevés az olyan politikai terület az EU-n belül, ahol kettős standard érvényesül. A csatlakozó országokra a kisebbségi jogok tekintetében a koppenhágai kritériumok kötelezvényeket rónak, ilyenek viszont a közösségi jogban nem léteznek.
Ha Európa gazdasága a kultúrák sokszínűségében rejlik, és senki sem akarja, hogy a kis nemzetek kultúrája, nyelve eltűnjön; a nemzeti kisebbségek esetében még inkább szükség van a védelemre, beleértve a jogi védelmet is. A kelet-középeurópai országokban a szocialista internacionalizmus nyújtotta látszólagos védelem eltűnt, a nemzeti érzések felerősödtek, és gyakran megjelennek az opresszív nacionalizmus különféle formái, különösen azután, hogy már a koppenhágai kritériumot sem jelentenek kötelezvényt. Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy úgymond a „kisebbség saját érdekében” felerősödnek az asszimilációs törekvések. Ez sajnos egy olyan politikai eszköz, melyhez a populista pártok gyakran nyúlnak, a többséget a kisebbségek ellen fordítva.
Elkerülhetetlen, hogy belső jogi normák szülessenek a kisebbség jogállásának biztosítására, követve a legjobb európai gyakorlatot, az önigazgatás különböző formáira építve,melyeket nem leleplezni kell, mint valami fondorlatos politikai bűntényt, nem is elutasítani hanem a szubszidiaritás elve alapján lehetőséget teremteni arra, hogy saját gondjaikat joguk legyen maguknak megoldani a tiszteletben tartva az ország integritását és szuverenitását. Amíg nincs jogalap a kisebbségek jogállására vonatkozó standardok kialakítására, feltehetően a koordináció nyitott módszere pozitív előrelépést hozhat a legjobb gyakorlat elterjesztése érdekében” – mondta Bauer Edit.
Az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta az EU igazságügyi biztosa.
Európai Parlament (EP) erről szóló kedd esti vitáját Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. Jacques Barrot mind a vitanyitó felvetésre adott válaszában, mind a vita összefoglalásakor kiemelte: az EU tagállamai nem adtak felhatalmazást, jogkört az unió végrehajtó testületének a kisebbségvédelem ügyeiben való eljárásra, ezért a kisebbségekről való gondoskodás minden tagállam saját teendője és felelőssége.
Azt azonban megígérte az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi főilletékese, hogy minden olyan esetben, amikor diszkriminációra derül fény, a Bizottság keményen fel fog lépni, mert erre uniós előírások adnak jogalapot. A diszkriminációs helyzetről jelentést készít az EU alapjogi ügynöksége is – tette hozzá.
Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak.
A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a romániai néppárti Sógor Csaba, az erdélyi Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Csatlakozott hozzájuk többek közt Michl Ebner dél-tiroli, Ignasi Guardans Cambó katalán, Henrik Lax svédajkú finn, Tatjana Zdanoka lettországi orosz és Mikel Irujo baszk EP-képviselő.
www.figyelo.net, www.mkp.sk
