Az SNS elnökének ígéretét nem kell teljesen komolyan venni, de azért érdemes megjegyezni.
Az SNS elnöke úgy döntött, túltesz Robert Fico kormányfőn is, s a szlovák televízió Öt perc múlva tizenkettő című hétvégi politikai vitaműsorában úgy nyilatkozott, amennyiben a jelöltjei bármit is vétnek, „egy pillanatig sem fog habozni”.
Amíg Robert Fico kormányfő évekkel ezelőtt tett hasonló ígérete a gyors politikai felelősségre vonásról nem vált be, és mindmáig össznépi harag zúdul rá, ha tisztségében tart valakit, akit az ígéretéhez hűen le kellett volna váltania.
Andrej Dankónak – a miniszterelnökkel összehasonlítva – van egy aprócska előnye. Paradox módon pártja tökéletes szakmai üressége az, s az ezzel összefüggő vezető pozíciókba történő kiválasztás.
Mert az SNS minisztereinek egyike sem volt tisztsége elfoglalása előtt párttag. A párttagsághoz a legközelebb Peter Gajdoš védelmi miniszter állt, aki hivatásos katonaként ugyan politikailag nem lehetett elkötelezett, de a múltjából egyértelmű, hogy közel állt a nemzeti párthoz. A kilencvenes években Ján Sitek személyes titkára volt, akkor ismerkedett össze Dankóval is.
Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter meg inkább a Smerhez áll közelebb, amely 2012-ben a Szlovák Földalap élére jelölte őt. És itt van Peter Plavčan oktatási miniszter, aki azt állítja, fogalma sincs, Danko miért éppen őt választotta a tisztségre. Állítólag azelőtt még csak nem is találkoztak soha.
Természetes, hogy az ilyen jelöltekkel szemben könnyebb eljárni, mintha a legfőbb vezetők képviselnék a pártot a kormányban. Az utóbbiak esetében ugyanis egy elnök kétszer is meggondolja, hogy a fejüket veszi-e. Ezért aztán nem kizárt, hogy Danko valóban kész szükség esetén azonnal leváltani az SNS által jelölt minisztereket.
Más kérdés, minek az olyan párt, amelynek még saját szakemberei sincsenek, és politikai fedezet nélkül mire képesek valójában azok, akiket a nemzetiek vezére kétségbeesésében kölcsönzött.
(Felvidék.Ma/Denník N)
