Itt a vakáció. A gyerekekre felhőtlen két hónap vár, azonban ekkor is érdemes rájuk odafigyelni, főleg az iskolakezdőkre. Az iskolapszichológus szerint nyáron fontos a sok szabadban töltött játék, a kötetlen szórakozás a családdal, a viselkedési szabályokon azonban nem szabad a szünidő végett túl nagyot lazítani, mert az eltúlzott szülői tolerancia nem vezet semmi jóhoz, és az iskolakezdést nagyon megnehezítheti.
Idén először április-májusra tolódott a beiratkozás és az iskolaérettségi felmérés, de több intézményben egészen szeptemberig várják a leendő elsősök jelentkezését. Még mindig nem késő felkészülni az iskolakezdésre. Mgr. Csank Gál Gabriella tanácsadóval beszélgettünk, aki Rimaszombatban Harmónia néven működteti nevelési–életvezetési tanácsadó irodáját a város Fő terén. Főként gyermeknevelési tanácsadással, fejlesztéssel, szorongó és túlérzékeny gyerekekkel, családi problémák és párkapcsolati krízisek rendezésével foglalkozik.
A 2015/2016-os tanévben a Felvidéken 3 575 gyermek kezdte meg a tanulmányait, ezen felül 372 a 0. évfolyamban. A 2016/2017-es tanévben 3 402 a leendő elsősök száma, s a 0. évfolyamra még nincsenek pontos adatok. A Rimaszombati járásban az előrejelzések szerint a 2016/2017-es tanévben 469 tanuló kezdheti meg a tanulmányait.
Évről-évre több a 0. évfolyamos gyermekek száma. Ide azok kerülnek, akik az iskolaérettségi feltételeknek nem feleltek meg. Ők általában szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, akiknek hiányosságaik vannak viselkedésben, a koncentráció-képességben, a finommotorikában, és hiányos az alaptudásuk. Gyakori, hogy nem megfelelően látogatták az óvodát, de le kell szögezni, hogy vannak korábban és későn érő gyerekek.
„Ahol erre szükség van, s nyílik 0. évfolyam, ott jól működik, és nagyon hasznos. Valójában a nevelésre helyezik a hangsúlyt, s az alap szociális készségek elsajátítását tanulják. Azzal kezdik az iskolai évet, hogy hogyan kell evőeszközzel enni, hogyan kell a mellékhelyiséget használni, és hogyan kell például az orrukat kifújni. Ezek a gyerekek nem tudják a ceruzát sem jól fogni, óvodába nem jártak, és szinte végképp nem szoktak otthon rajzolni, tanulni. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy oda kell figyelni valakire, hogy engedelmeskedni kell, és a papíron való feladatmegoldást sem értik. Így hiába érték el a hatéves életkort, az iskolaérettségi tesztet nem tudják megírni” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy számukra mindenképpen nagyon hasznos, hogy 0. évfolyamot nyissanak, mert valahogy fel kell zárkózniuk azokhoz a gyerekekhez, akik rendszeresen jártak óvodába, és otthon is megkapták a szülőktől a megfelelő támogatást.
Sajnos olyan esetekkel is találkozunk, hogy az első osztályokban a megfelelő létszám kitöltése miatt éretlen gyermekeket is felvesznek. Ezek a gyerekek eleve hátrányból indulnak, így nem csoda, ha hamar elveszítik az iskola iránti lelkesedésüket, és nem szeretik meg a tanulást. „Tudni kell, hogy a tanulási sikertelenségnek ilyenkor nem a tanuló az oka, hanem az iskolakezdés rossz időzítése. Ha a gyermekek még nincsenek érzelmileg, gondolkodási funkciókban, vagy testileg megérve az iskolai feladatokhoz, akkor az első évben folyamatosan a tehetetlenség érzését élik meg, ami rendkívül frusztráló, elkeserítő élmény számukra. Nem tudnak úgy teljesíteni, ahogyan szeretnének, de nem az akarattal, vagy az igyekezettel van sokszor baj, hanem egyszerűen bizonyos készségeik még nem elég fejlettek az iskolai tanuláshoz” – tájékoztatott Csank Gál Gabriella.
A szakember szerint gyakori az is, amikor a gyermek a 6. életévét még nem tölti be szeptemberig, de már iskolaérettnek tűnik viselkedésben és tudásban is. A lelki érettség szintjét ilyen esetekben a törvény szerint mindig a pszichológusnak kell megállapítania, ezért is kell a beiratkozást követően iskolaérettségi tesztet írni. A korábban érő gyermekeknél gyakran jó megoldás a hamarábbi beiskoláztatás, mert egyébként problémát okozhat, hogy az utolsó óvodai évet végig unatkozzák, és alig fejlődnek. „Rugalmasabban kellene kezelni ezt a témát, mert ez a 6. életév csak irányadó a beiskoláztatásnál. A gyerekek többsége ekkorra valóban érett, de igazából ez nagyon individuális, és bizonyos gyereknek jót tesz, ha hamarább iskolába engedik őt” – tette hozzá.
Kifejtette, nagy valószínűséggel iskolaérett a gyermek, ha azt vesszük rajta észre, hogy már nem akar délután aludni, a kisebb gyerekek az óvodában zavarják, már szeret feladatokat megoldani, verseng, igyekvő, alkalmazkodni akar a játékszabályokhoz, és látszik, hogy elismerésre, sikerekre vágyik. A korán érő gyereknek nem ritkán az a gondja, hogy nem talál az óvodában tudásban, képességben vele egyenrangú társakat, akikkel összemérhetné magát. „Ez a helyzet a fejlődésében visszaesést is tud okozni. Ha a gyerek nem tudja megélni azt, amire neki szüksége van, akkor elkedvetlenedik, hisztissé, dacossá, vagy lehangolttá és passzívvá válik” – mondja a pszichológus.
Kérdésünkre, hogy hogyan lehet a nyári szünetet hasznosan úgy eltölteni, hogy gördülékeny legyen a tanévkezdés, elmondta, nem szabad nyáron sem túlságosan szabadjára engedni a gyerekek viselkedését, a nagyszülőknél is, és a nyaralás alatt is fontos, hogy bizonyos szabályok be legyenek tartva, mert egyébként nagyon nehéz lesz szeptembertől a kötött, iskolai menethez alkalmazkodni.
„A helyes viselkedést a gyerekektől nyáron is meg kell követelni. Bizonyos szabályokon lazítani lehet: nem kell annyira korán kelni, vagy olyan hamar lefeküdni, például jók a nyári táborok is, de nem szabad túlzsúfolni velük a szünidőt. Nyáron az egy tábor és az egy-két hetes családi nyaralás bőven elég ahhoz, hogy a gyereknek legyenek élményei is, de ne legyen folyamatosan úton valahová. Nem jó, ha minden perce be van osztva, mert a túl sok programtól, változástól is ki tud merülni. Különösen az érzékenyebb, visszahúzódóbb gyerekeknek fontos, hogy egy-egy nagyobb kirándulás után legyen pár lazább nap, amikor feldolgozzák az eseményeket, mert különben túlingerlődnek, és jönnek a szorongások” – mutatott rá.
Elmondta, hogy nyár végén már mindenképp időt kell hagyni a gyerekeknek a pihenésre, a regenerálódásra, az utolsó héten pedig már jobb otthon maradni. Ha az iskolás gyermek nem tudja magát a nyár végén kipihenni, akkor lehet, hogy szeptemberre annyira túlpörög, hogy kimerül, és az új feladatok ellátásához nem lesz elég türelme, ereje, kitartása.
„Sok szülő, főleg a tehetősebbek hajlamosak arra, hogy túl sok kirándulást szerveznek. Kisebb gyerekeknél kerülni kell a túl gyakori környezetváltozást, mert ahogy a felnőttek is érzik, hogy ez stresszel jár, a gyerekeknek sem tesz jót. Hetente egyszer-kétszer elő lehet venni nyáron is a fejlesztő munkafüzeteket, javasolt sokat rajzolni, hogy a kézügyesség fejlődjön. De nyaralás alatt lehet sokat beszélgetni, mesélni is, fejleszteni a szókincset, énekelni, társasjátékozni, és persze sokat úszni, biciklizni, mert az izmoknak is erősödniük kell” – tanácsolta.
Mint elmondta, még mindig nem késő a szakemberek felkeresése, ha valaki úgy látja, hogy gyermekének fejlesztésre lenne szüksége az iskolakezdésig. Mindenkit bátorított, hogy forduljanak hozzá bizalommal, ha kérdéseik vannak gyermeknevelésben, vagy iskolakezdéssel, tanulással kapcsolatban. A Harmóniában az új iskolai évben az iskolai előkészítő csoportok októberben és januárban indulnak majd Rimaszombatban, de szükség esetén még most augusztusban is be lehet jelenteni fejlesztésre a szeptemberben iskolába készülő gyermeket.