Július 16-án első alkalommal szerveztek nemzetközi veteránautó-találkozót az Ipoly mentén. Az Ipolyságról induló felvonulásra közel száz régi gyártású autót és motorkerékpárt neveztek be. Az esemény több Ipoly menti települést is érintett.
„Már régóta foglalkozunk veterán autókkal. Jómagam is tulajdonosa vagyok egy negyvenhét éves 408-as Moszkvicsnak, melyet az édesapámtól örököltem. A környéken többeknek is van régi autójuk. A rendezvény remek lehetőség az ilyen autócsodák bemutatására” – mondta a Felvidék.ma-nak Szúnyog Zsolt, a találkozó főszervezője, a formálódó Ipolysági Veterán Klub tagja. Hozzátette, egyesületi formába próbálják szervezni a környékbeli veteránautó-tulajdonosokat. A rendezvényre a környékbeli autósok mellett a szomszédos járásokból és Magyarországról is érkeztek a felvonulásra.
A nemzetközi találkozónak több állomása volt. A résztvevők az ipolysági városháza előtti főtéren gyűltek össze. A regisztrációt követően a látogatók megcsodálhatták a veterán járműveket. Minden megállóban szerveztek jármű-szépségversenyt. Az első állomás Ipolyvisk volt. A falu első írásos említésének 850. évfordulója alkalmából rendezett kis ünnepség részeként vonultak fel a településen. Ipolyviskről a Nagykürtösi járásban található Magasmajtényba vonultak a járgányok. Itt a veteránjármű-tulajdonosok megtekintették az állómotor-múzeumot. Ipolynyéken és Inámon keresztül délután érkeztek Ipolykeszire. A végállomáson értékelték ki a jármű-szépségverseny helyezettjeit.
A lévai Ivkovič Péter, egy huszonhét éves Škoda Rapid 130-as tulajdonosa a Felvidék.ma-nak megjegyezte: „Veteránautó tartása egyfajta életstílus, mivel különleges bánásmódot igényelnek az autók. Több veterántalálkozó visszatérő vendége vagyok. Az autót a hétköznapokban nem is használom, a garázsban pihen.”
A találkozón többségben voltak az egykori szocialista országokban gyártott járgányok, ugyanakkor nyugati veteránautók és átalakított autók is megjelentek. Egy ilyen különleges jármű tulajdonosa a magyarországi Gulyás András. „Az 1950-es évjáratú négyajtós Škoda Tudort vállalati autóként használták, majd évtizedekig elhanyagolt állapotban egy fa alatt pihent. 2013-ban nyolc hónap alatt alakítottuk át, a motorja még eredeti. Vörösfenyőből készítettük el az orrdíszt, valamint a platót, a műszerfalat pedig abból a diófából faragtuk ki, amely alatt a kocsi pihent” – mesélte portálunknak a tulajdonos.
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6307949134995226737?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
