A Magyar Közösség Pártja kedden állásfoglalást adott ki az osztalékadó bevezetésének tervezetével kapcsolatban. Az állásfoglalást, amelyet Farkas Iván, a párt gazdaságpolitikai elnökhelyettese jegyez, jobb híján támogatja az osztalékadó bevezetését, illetve közvetve a kormány azon célját, hogy pár év múlva kiegyenlített költségvetése legyen az országnak. Farkas Ivánt pár kérdés erejéig az állásfoglalás leglényegesebb részeiről kérdeztük.
Olvasóink nagy része ritkán találkozik az osztalék, vagy más néven, dividenda kifejezéssel. Mit jelent ez a két szó?
A vállalkozások nagy része, miután a nyereségből az adót kifizette, a megmaradt részt ki szokta fizetni a tulajdonosoknak. Ez az osztalék (dividenda).
Hozzá is tenném mindjárt, a tulajdonosoknak eddig ebből a bevételükből nem kellett további adót fizetniük. Két évvel ezelőtt megterhelte ezt a kormány egészségügyi járulékkal, most pedig a járulékokat szüntetnék meg és 15%-os adót vetnének ki az osztalékra. Tehát a tulajdonosok, társtulajdonosok a bevételükből 15% adót kellene, hogy fizessenek.
A Magyar Közösség Pártja egyetért ezzel?
Alapvetően nem értünk egyet azzal, hogy az adók növekedjenek. Viszont a kormány kilátásba helyezte, hogy 2020-ban már veszteség nélkül, azaz kiegyenlített költségvetéssel fog dolgozni és ha ennek a célnak az eléréséhez inkább az osztalékadó bevezetése szükséges, minthogy a munkát sújtsák újabb teherrel, akkor támogatni tudjuk.
Farkas Iván, a párt gazdaságpolitikai alelnöke Fotó: MKP
Ne a munkát, azaz ne a munkaviszonyban levők fizetését kelljen nagyobb adóval terhelnie, jól értettem?
Pontosan! Tehát ha már elkerülhetetlen, hogy újabb adóterheket vezessen be a kormány, akkor inkább a vagyont adóztassák meg, ne pedig a munkából származó bért.
Az állásfoglalásuk címe azt sugallja, hogy kiegyenlített költségvetés csak a bevételek, főképpen az adók növelésével érhető el. Mintha a költségek csökkentését nem támogatnák.
A költségek csökkentése lenne a legfontosabb szempont, de mostanra már eljutottunk odáig, hogy azt mondhatjuk, nincs olyan terület a kiadási oldalon, amelyből még lehetne faragni. Ezért sem értettünk egyet azzal, amit az előző kormány hangoztatott, hogy 2018-ra már elérik a kiegyenlített költségvetést. A választási kampányunk során el is mondtuk, hogy ezzel nem érthetünk egyet, mivel csak drasztikus költségcsökkentéssel lehetett volna elérni.
Ezért tartjuk jobbnak a 2020-as időpontot, mert a hosszabb időszak tompítja is a folyamatokat. Mi akár egy későbbi időszakot is támogatnánk, bár, ha jól tudom, a pénzügyminiszter legutóbb már a 2019-es évet javasolta. De ezzel kapcsolatban majd külön szeretnénk állást foglalni.
Az MKP-állásfoglalás különbséget tesz a hazai és a külföldi vállalatok között. Miért van ez?
Nem mi, hanem a kormány akar ilyen különbséget tenni. Egészen pontosan az áll a kormány elé került anyagban, hogy a kis- és középvállalatok, azaz a max. 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknak kellene osztalékadót fizetniük, míg az ennél nagyobbaknak nem. Ez egy csúnya diszkrimináció, ezzel nem tudunk egyetérteni. Már csak azért sem, mert tudjuk jól, hogy az ilyen nagyvállalatok túlnyomó többsége külföldi tulajdonosok kezében van, ezért a törvénytervezet kifejezetten a külföldi befektetőket részesíti előnyben a hazaiak kárára. Ha már bevezetik, akkor mindenkire kell, hogy vonatkozzon.
Mi alapján tesznek különbséget az egyes vállalkozások között?
Azt állítják, hogy van egy olyan európai uniós direktíva, amely megtiltja, hogy ezeket az ún. nagyvállalatok tulajdonosait osztalékadóval sújtsák bizonyos körülmények között. Mi azt szeretnénk, hogy ha már kiróják, akkor mindenkit érintsen, egységesen.
