Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását – mondta Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke.
Úgy fogalmazott: az MSZP továbbra is „nyitott ügyként kezeli” a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kifejezését, ennek külön törvénybe iktatását.
A külhoni magyar státus a nemzethez tartozást szimbolizálná, érzelmi azonosulást tenne lehetővé, és a most meglévő kedvezményeket foglalná össze, amelyek például a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz – mondta az MSZP szakpolitikusa.
Arra a kérdésre, hogy a szomszédos államok nem fogadták szívesen a korábbi státustörvényt, a most tervezett jogszabály okozhat-e gondot, Kozma József azt mondta, nem szabad, hogy bárkit is eltántorítson, ha több probléma megoldása közben újak is keletkeznek. A politikus megjegyezte, örülne, ha minél hamarabb az Országgyűlés elé kerülne a törvényjavaslat.
Az ügy és a világ is megváltozott – válaszolta arra a kérdésre, hogy változott-e a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás óta az MSZP álláspontja.
Hozzátette ugyanakkor, hogy véleménye szerint az oktatás, a nyelv, az autonómia, a szabad közlekedés ügyére, azaz ezekre a szerteágazó problémákra a kettős állampolgárság nem adhat választ, ezekre a kérdésekre külön szabályozást kell alkotni.
A szocialista képviselő szerint Szlovákiában a nyelvi identitás, Ukrajnában az oktatás, Romániában az autonómia, Szerbiában a vízum kérdései jelentenek gondot.
Kozma József emlékeztetett arra, hogy Magyarország mellett Szlovákia és Románia is az Európai Unió tagja lett, Horvátország pedig jelentős lépést tett a tagság felé vezető úton, Szerbiában is elindult az euroatlanti integrációs folyamat. Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy a határon túli magyarság helyzete is lényegesen megváltozott, és országonként eltérő kihívásokkal kell szembenézni.
Kozma József szerint minden akadályt el kell gördíteni az állampolgárság megszerzésekor az elől a határon túli magyar elől, aki Magyarországon akar élni magyar állampolgárként. Hozzátette: aki viszont szülőföldjén szeretne boldogulni, annak minél több támogatást kell adni. Arra a kérdésre, hogy az MSZP egyeztet-e a Fidesszel a határon túli magyarok kérdéséről, a politikus elmondta, erre még nem került sor.
Felvidék Ma, MTI
