A Feszty-emlékévhez kapcsolódva kiállítás nyílt a Bátkai Alapiskolában. A legenda szerint a Feszty-körkép egyik részletét a nemesradnóti szőlőhegyről, az Eszrő-dűlőről mintázták.
A Feszty-körkép Alapítvány célja, hogy minden magyar gyermek legalább egyszer eljusson Ópusztaszerre, s megtekintse a körképet. Ez motiválta a balogvölgyi gyerekeket és pedagógusokat is. Az alapítvány az iskolákba filmet, vetélkedőt, honismereti előadásokat visz, pályázatokat ír ki. Legutóbbi a Hazatérés című pályázat a Feszty-emlékév kapcsán nagyon komoly pályázati lehetőséget is adott a gyerekek számára.
A magyarok bejövetele című körképet kellett feldolgozni a pályaművekben. Pályázhattak a Feszty-körkép által ihletett elbeszéléssel, verssel vagy novellával, a körkép egy-egy jelenetének és/vagy egy kiemelt alakjának részletes bemutatásával. Már zajlik a kiértékelés.
A zsűriben Nyulasi Ágnes történész, Osváth Sándor művelődéstörténész, Vígh Tímea marketing menedzser és Cey-Bert Róbert író, magyarságkutató kapott helyet. Több mint száz alkotás érkezett be. A jutalom többek között egy kirándulás Ópusztaszerre, ezt a kirándulást a Rákóczi Szövetség támogatásával a Bátkai Alapiskola diákjai is elnyerték, akik egy ötletes projekttel kapcsolódtak be az emlékévbe.
Ökrös Mariann, a kiíró szervezet, a Feszty-körkép Alapítvány elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, az emlékévet Komáromban a Duna Menti Múzeummal karöltve konferenciával, életmű-díjátadással és a pályázat kiértékelésével zárják november 4-én. Ide elkerül az a kiállítás is, amelyet a Bátkai Alapiskolában október 12-én nyitottak meg, s a Pósa és Feszty barátsága bennünk él címet viseli.
Ökrös Mariann és Gyurán Ágnes (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Nekem is a szívemet melengeti minden, ami a magyarsággal kapcsolatos, s ezt az érzést megerősítették itt Bátkában. Gyurán Ágnes, a Bátkai Alapiskola egyik vezető pedagógusa májusban hívott fel, hogy csatlakoznának az emlékévhez egy kiállítással. Javaslatának nagyon megörültem, s azóta elmondhatom, hogy példaértékűre sikerült. Gratulálok a kivitelezéshez” – nyilatkozta Ökrös Mariann.
A kiállítási anyag gyűjtése három lépésben valósult meg. Fotók, drónfelvételek és VR-felvétel készült Boros István, Dobos Ilona, Pósa Tamás, Boholy Zoltán, Mihályi Szilárd, Gyurán Ágnes és Bodon Géza jóvoltából. A tájról Hajnovics Márta és Zsíros Jolán festményeket és grafikákat készített. A Bátkai Alapiskola és a Nemesradnóti Alapiskola mintegy 500 tanulója és 10 pedagógusa rajzokkal kapcsolódott be.
A téma a nemesradnóti Eszrő-dűlő volt, ahová a legenda szerint Feszty Árpád festőművész a nemesradnóti születésű Pósa Lajos költő, szerkesztő barátja meghívására eljött vázlatokat készíteni. Pósa verset is írt Fesztynek a körkép megfestése tiszteletére. Feszty és Pósa barátsága a Pósa-asztal körül és az Ógyalla melletti Kingyes tanyán bontakozott ki. Feszty Árpád vendégeskedett is Nemesradnóton, ahol megihlette a szép táj, a radnóti szőlőhegy, az Eszrő. Erről beszélt a kiállításmegnyitón Sebők Valéria, a Feledi Kistérségi Tanügyi Hivatal vezetője, B. Kovács István, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület elnöke és Pósa Judit, a 2014-es Pósa Lajos Emlékbizottság vezetője is.
Zsíros Jolán, az egyik alkotó az Eszrő sárgaföld részletét festette meg (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Gyurán Ágnes ötletgazda, aki egyébként szintén nemesradnóti születésű és Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, a Felvidék.ma-nak elmondta, a kiállítás eredete még 2014-re nyúlik vissza, amikor a Pósa Lajos-emlékévben Pósa Judittal éppen Ógyallára tartottak a Feszty Árpád Alapiskolába. „Akkor beszélt nekem a legendáról. Az iskolában a Feszty-körkép volt felragasztva a falra.
Nagyon meglepődtem, amikor egy hatalmas részleten felfedezni véltem az Eszrőt, illetve a jól ismert „sárgaföldet”, ahová gyermekkoromban nagyszüleimmel sokat jártunk szőlőt gondozni. Míg ők munkálkodtak, én játszottam, jártam-keltem, próbáltam az akusztikát, nézelődtem, és mélyen belémrögzült ez a kép” – mondta.
Majd így folytatta: „Sokáig kerestem a témát, amivel a gyerekeket is megszólíthatnám. Ezt az Eszrő mutatta meg, illetve a gazt átnövő szőlőindák: a szőlő élni akar, az Eszrő élni akar, a magyarság élni akar.” Így készítettek a tanulók szőlőfürtöket, melyből egy végtelen szőlőindát fűztek.
A kiállításmegnyitót a Balog-völgyet a szívükön viselők, az alkotók, polgármesterek és érdeklődők mellett megtisztelte jelenlétével Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark igazgatója és Kiss Róbert Károly igazgatóhelyettes is.
Kertész Péter hangsúlyozta, hogy a Feszty-körkép a magyarságnak egy szimbolikus értékévé vált. „Amikor elkezdte készíteni a képet, sok festőtársa segítette. Vágó Pál a lovascsata jeleneteit festette, Spányi Béla pedig a tájképeket, Feszty a figurális ábrázolásokat vitte a vászonra. Amikor a körképet nézzük, nem azt kell nézni, hogy honnan festették, hanem, hogy abban az egész Kárpát-haza benne van” – mondta.
Kertész Péter azt a részt mutatja, amely akár az Eszrő is lehet (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kifejtette, hogy nagyon érdekes az a feltevés, hogy az egyik részlet az Eszrőről készült. „Tudjuk, hogy a vázlatokat a körképhez Kárpátalján készítették. Elvitték Londonba is bemutatni, s mikor visszahozták, az új körkép palotába került, ahol a falméretei nem feleltek meg, s Fesztynek be kellett 80 cm-t toldania, hogy körbeérjen. Sokáig keresték a művészettörténészek, hogy melyik lehetett az a részlet, ugyanis az az eredeti tájban nem szerepelt.
S az nem más, mint a ma itt „sárgaföldnek” nevezett sziklás rész. Így könnyen elképzelhető, hogy amikor bele kellett toldani, elővették azokat a rajzokat, amelyeket Eszrőben készítettek. Nyilván ennek bizonyítása még komolyabb kutatást igényel.
A személyes vélemény viszont az, hogy Feszty nagyon sokat járt Gömörben, sokat vendégeskedett Pósánál, s volt kint az Eszrőben is. Azt gondolom, hogy a körképen Pósa Lajost is megfestette, úgy, ahogyan a többi művésztársat is, s erre büszkék vagyunk” – tette hozzá Kertész Péter.
Sebők Csilla iskolaigazgató kifejtette, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy iskolájuk bekapcsolódhatott a Feszty-emlékévbe. „Nagyra értékelem azoknak az embereknek a fáradozását, akik felkutatják, bemutatják, s ezáltal életben tartják a Balog-völgy értékeit, legyen szó akár legendákról, személyekről vagy éppen helyszínekről. Az egyik ilyen lokálpatrióta Gyurán Ágnes, akitől már nagyon sok érdekességet megtudhattunk erről a szép vidékről. Ezzel a kiállítással is csodálatos élménnyel lehettünk gazdagabbak, és már most kíváncsian várom a folytatást” – mondta.
A Feszty-emlékévet Feszty Árpád születésének 160., illetve a Feszty-körkép befejezésének 120. évfordulója alkalmából hirdették meg.
