A budapesti szlovák nagykövet szerint a szeptember 1-jén életbe lépő szlovák államnyelvtörvény minden pontjában egyezik az vonatkozó uniós rendelkezésekkel. Érdekes azonban, hogy például a szankcionálással kapcsolatos egyeztetéseket még csak ezt követően kezdi az illetékes tárca.
Az említett témában Peter Weiss azért tartott szükségesnek közel egyórás sajtótájékoztatót tartani, mivel tapasztalata szerint az új törvény lényegéről a magyarországi átlagemberek vajmi kevés ismerettel bírnak.
A diplomata mindenekelőtt azt vélte lényegesnek kihangsúlyozni: a szóban forgó paragrafusok megszületése semmiképpen sem tekinthetőek célzatosan politikailag időzítettnek a magyar-szlovák kapcsolatok vonatkozásában, hiszen azok előkészítése már 2008-ban elkezdődött. Ezenkívül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa (akitől egyébként a Magyar Köztársaság a módosítás véleményezését kérte) megállapította, hogy a törvény által megfogalmazott cél legális, összhangban van a nemzetközi normákkal, s kompatibilis a Szlovák Köztársaság azon kötelezettségeivel, amelyek a kisebbségi keretegyezményből, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája ratifikálásából fakadnak. Ami a sokat vitatott szankcionálást illeti: a főbiztos azt is idomulónak véli a nemzetközi standardokhoz, ám alkalmazásuknál kellő körültekintést javasolt.
A diplomata bejelentette: a Szlovák-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság szlovák társelnöke szeptember 7-re szakértői szintű bizottsági ülést hívott össze Pozsonyba. Az egyeztetés azt a kommentárt lett volna hivatott megtárgyalni, amelyet a Szlovák Kulturális Minisztérium (mint a nyelvtörvény beterjesztője) készített a nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek jogai tárgyában. Itt tehát nemcsak a végrehajtással kapcsolatos eljárásokat ismertették volna, de terítékre szánták az alkalmazások során felmerülő vitás kérdéseket is.
A magyar társelnök, Gémesi Ferenc kérésére azonban a megbeszélést később kijelölendő időpontra halasztották. „Volt azonban a közelmúltban egy másik ülés augusztus huszonnyolcadikán, mégpedig a szlovák kormány nemzetiségi kisebbségügyi tanácsa, amelyen a kulturális tárca vezetője részletesen ismertette a törvény végrehajtására vonatkozó álláspontjukat. A magyar kivételével minden más kisebbség támogatta a módosítást és a végrehajtásra vonatkozó terveket.
Szerintünk és a többi kisebbség szerint tehát a vonatkozó paragrafusok semmiben sem gátolják identitásuk fejlődését, pedig köztük igen kis létszámú csoportokról is szó van” – támasztotta alá intézkedéseik helyénvaló voltát Peter Weiss.
A diplomata hozzátette: a szlovák állami televízió kisebbségeknek szóló adásaiban is tervezik olyan műsorok beiktatását, amelyek pontosan tájékoztatják a lakosságot a rendelkezések pontos értelmezéséről. „Mindezekből az is látszik, hogy a szlovák kormány komolyan és felelősséggel áll hozzá az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlásaihoz” – közölte, kiegészítve azzal: az államnyelvtörvény további célja annak biztosítása, hogy a szlovák nyelv államnyelvként megvalósítsa az integráló szerepét a nyilvánosság előtt és a társadalomban a Szlovák Köztársaság egész területén.
Emellett szerették volna elkerülni, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik nyelvileg vegyes vidéken élnek, és nem ismerik a kisebbség nyelvét, ne kerülhessenek olyan helyzetekbe, amelyek a valós életben előfordulnak. Elmondása szerint ugyanis sokszor megtörtént az, hogy például egyes kistelepüléseken csak magyar nyelven hirdettek ki különböző eseményeket, amelyekről így a magyarul nem tudó szlovákok nem értesültek.
Külön hangsúlyozta: munkatársaival két hónapja fokozott figyelemmel kísérik azt, ahogyan a magyar sajtóban tálalják a nyelvtörvényt érintő kérdéseket. S mivel itt is tapasztaltak hiányosságokat, kiemelte: a rendelkezések csupán a közélet bizonyos területeire érvényesek, ám egyáltalán nem érintik az emberek közötti magántermészetű érintkezéseket. Nem szabályozzák továbbá a nyelvhasználatot a nyilvános gyűléseken, az istentiszteleteken, az idegen és kisebbségi nyelvű médiában, a cégnevekben, a védett márkákban vagy az internetes közleményekben. A szankciókat pedig mindenképpen preventív jellegűeknek nevezte, vagyis semmi esetre sem céljuk a kisebbségek büntetése.
Felvidék Ma, stop
