Peter Schutz szerint az Ész megállásának hetvenhét pillanata jut az eszébe az embernek arról, hogy Slotáék végrehajtót küldenek Duray Miklós nyakára.
Még az átkosban futott egy tévésorozat, A tavasz tizenhét pillanata címmel, ahol egy KGB-s ügynök német tábornoki ruhába bújva megváltoztatta a világtörténelmet. Ha valakinek eszébe jutna megfilmesíteni a szlovák történelmet, akkor ehhez címként az Ész megállásának tizenhét pillanata, vagy inkább hetvenhét pillanata lenne a legjobb, írja Peter Schutz a Košický korzár című lapban.
Az az információ, mely szerint a végrehajtó a legközelebbi napokban a végrehajtási eljárás megkezdését fogja kérni Duray Miklóssal szemben, aki állítólag nem teljesítette a bíróság döntését a nemzeti párttal kapcsolatos ügyében, a józan észnek egy annyira éles „megállása”, hogy a belső nyomástól szinte majd szétrobban az ember feje. A történet bonyodalma abban rejlik, hogy a Pozsonyi Járásbíróság ugyan nem ismerte el az SNS által követelt 10 milliót „fájdalomdíjként” a „jó hírnév megsértése” miatt, de arra kötelezte az MKP stratégiai alelnökét, hogy a „sértettől” bocsánatot kérjen. Duray ezt meg is tette. Méghozzá nagy médiafigyelem mellett, mivelhogy a pardonról szóló levelet olyan „idegen nyelven írta, melyet nem értünk” (Rafael Rafaj kijelentése). Aki a magyar nyelvre tippel, száz pontot nyer, ezret pedig az, aki helyesen gondolta azt, hogy Slotának és társainak ez a bocsánatkérés így, ebben a formában nem lesz elég. De hát hol van ez még a végrehajtótól? – teszi fel a kérdést a jegyzetíró. A Szlovák Nemzeti Párt levelét nem láttuk, de mivel nem hivatalos érintkezésről van szó, és ha csak az „idegen nyelvvel van baj, amit nem értünk”, akkor Duray mindenképpen eleget tett a bírósági ítéletnek, hiszen nem léteznek jogszabályok a nem hivatalos érintkezésre. A nyelv, melyen a bocsánatkérő levelet megírták, semmit sem változtat magán a tartalmon, szögezi le Peter Schutz.
A bíróságoknak az igazságot kellene közvetíteniük. Az a kijelentés, mellyel Duray az SNS-t „fasiszta pártnak” nevezte, a budapesti Inforádióban hangzott el. Hogy Slotának és társainak egyáltalán módjuk legyen a megsértődésre, előbb valakinek le kellett fordítania a kijelentést. Mindamellett tudni kell, hogy az Inforádió hallgatóságának olyan a véleménye az SNS-ről, hogy Duray kijelentése annak csupán a gyenge kivonata. Úgyhogy a „fasiszta” jelzővel még talán szépített is az SNS-ről alkotott magyarországi képen. De nem is kell belefolyni a Slota által a magyarok irányába tett sértések szövegösszefüggéseibe ahhoz, hogy az ember esze megálljon, milyen abszurd dolgokat lehet „sikeresen” keresztülvinni a szlovák bíróságokon.
Duray eközben téved: az SNS ugyanis nem fasiszta párt, hanem egy olyan vállalkozás, mellyel hasznot lehet termelni a politikai életben.
De ennek is megvannak a maga szabályai. Ezek közt nagyon előkelő helyen van a széles módon értelmezett szólásszabadság joga, amely szűkíti a tisztelt közszereplők védelmét éppen azért, hogy a demokráciában tevőlegesen résztvevők valóban szabadon meg tudják fogalmazni véleményüket. És bár elfilozofálhatunk afölött, hogy Duray nemrégiben Bugárral és Gyurovszkyval szemben is megengedett magának bizonyos kijelentéseket, mégiscsak igaz a következő: Abban az országban, ahol egy „fasiszta párt” miatti kijelentésért bocsánatot kell kérni és ha ezt nem az államnyelven teszi az ember, akkor máris a nyakán van a végrehajtó, meg kell, hogy álljon nem csupán az ész, de a Föld forgása is a saját tengelye körül. Itt már nem segít az autonómia sem, fejezi be jegyzetét Peter Schutz.
Peter Schutz, Košický korzár, Felvidék Ma
