Január 22-én Budapesten Magyar Kultúra Lovagja címet adományoznak Szíjjártó Jenő szlovákiai magyar zeneszerzőnek, karnagynak postumus, és Zdenko Mikula szlovák zeneszerzőnek:
A Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület ezúton tájékoztat minden kedves érdeklődőt, hogy a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által 1998-ban alapított „Magyar Kultúra Lovagja” cím a 2007. évi pályázatok alapján arra érdemesnek ítéltek részére a XII. Magyar Kultúra Napja Gálán kerül átadásra. A Gála 2008. január 22-én 10 órától kerül megrendezésre a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban (1108 Budapest, Rákóczi út 21.).
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriumának a Tanácsadó Testület és a Kultúra Lovagrendje javaslata alapján született döntése értelmében idén Szlovákiából két személy jelölésére került sor a „Magyar Kultúra Lovagja” cím elnyerésére: Szíjjártó Jenő szlovákiai magyar zeneszerző postumus és Zdenko Mikula szlovák zeneszerző.
Szíjjártó Jenő életrajzi adatai, munkássága:
Gölnicbányán született 1919. július 17-én.
1941-től 1943-ig a pozsonyi Konzervatórium zeneszerzés szakán tanult Alexander Moyzesnél. 1943-ban tanulmányi ösztöndíjat kapott és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett. Kodály Zoltán (népzene), valamint Visky János (zeneszerzés) és Ditrói-Csiba József (zongora) növendéke volt.
1945-ben egyrészt egészségi állapota, másrészt az ösztöndíj megszűnése miatt visszatér Szlovákiába.
1948-ban Nyitrán az általa rendezett és vezényelt nagyszabású Bach-koncerttel mutatkozott be.
1948-tól 1951-ig a pozsonyi Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, karmesteri szakon Kornel Schimpl tanítványaként. 1951-ben kapott oklevelet.
Ugyanezen évtől a Csehszlovák Rádió zenei rendezője lett. Meghívták a Csehszlovák Rádió Énekkara karmesteri posztjára is, azonban azzal a feltétellel tartották volna alkalmasnak, amennyiben hajlandó megváltoztatni – szlovákosítani – vezetéknevét. Nem tette meg. 1953-tól zenei rendezői munkája mellett, 1954 elejétől pedig a Rádiótól elszakadva, teljes munkakörben dolgozott a NÉPES (Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes) karmestereként és művészeti vezetőjeként. 1954. áprilisi bemutatójukkal fergeteges sikert arattak, ám 1954 végén a kulturális Minisztérium minden indokolás és magyarázat nélkül megszüntette a NÉPES-t.
Ezt követően a csehszlovákiai magyarság kulturális intézetében, a Csemadokban, valamint a Népművelési Intézetben dolgozott, majd visszatért a Csehszlovák Rádióba, ahol 1984-ig – nyugdíjba vonulásáig – zenei rendezőként dolgozott.
Rendezői munkája mellett a felvidéki népdalkincs gyűjtésével és lejegyzésével, továbbá zeneszerzéssel foglalkozott, valamint kórusokat vezetett. A közel 500 dallamot tartalmazó népdalgyűjteménye a budapesti Zenetudományi Intézetben is megtalálható. 2001-ben a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában Virágok vetélkedése címen látott napvilágot népzenei gyűjteményes kötete, mely elévülhetetlen értékű a felvidéki magyarság népzenei hagyományának és kultúrájának megőrzésében és dokumentálásában a jövő nemzedékei számára.
Hamar felismerte, hogy a felvidéki magyarság számára a nemzettudat megőrzésének záloga a magyar ajkú énekszó lehet. Ezért fordult figyelme a Felvidéken komoly hagyományokkal bíró kórusmozgalom felé. Magas színvonalú tanfolyamokat szervezett a kórusok karnagyai számára, ezzel segítve a szlovákiai magyar kórusmozgalom továbbélését.
A Csemadok által 1965-ben életre hívott és máig a legrangosabb szlovákiai magyar korusfesztivál, a galántai Kodály Napok állandó zsűrielnöke volt egész haláláig. A fesztivál záróeseményeként felhangzó összkar vezénylésére minden alkalommal Szíjjártó Jenőt kérték fel. Kitartó munkával segítette az Ifjú Szivek Dal és Táncegyüttes, valamint az 1964-ben alakult Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának létrejöttét, amely ma is az egyik legelismertebb felvidéki magyar vegyeskar. 2003 júniusában a Magyar Rádió ún. „tartósított“ felvételt készített a kórussal, többek között az egykori alapító Szíjjártó Jenő kórusműveiből. Azokról a kórusműveiről, melyeket saját gyűjtésű népdalok felhasználásával komponált, a Magyar Rádió már 1983-tól több magyarországi, élvonalbeli énekkarral készített hangfelvételt.
Zeneszerzői életművében jelentős helyet foglalnak el a magyar költők versei által ihletett énekkari művei is, továbbá énekkarra és zenekarra írt művei
Szíjjártó Jenő 1986. július 28-án hunyt el Pozsonyban.
Művei:
A. Énekkari művek – a cappella
a) Gyermekkórusok részére
1. Hét szlovákiai magyar népdal, 2 – 3 szólamú, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957
2. Békét akarunk, Weöres Sándor versére 1960
3. Piros alma mosolyog a dombtetőn, népdalfeldolgozás (OÚ) 1971
4. Akkor szép az erdő, népdalfeldolgozás, (OÚ) 1977
5. Három zoborvidéki magyar népdal, népdalfeldolgozás (és női kar) (OÚ) 1979
6. A négy évszak, svit, Gyurcsó István és Dénes György verseire (OÚ) 1979
7. Gyermeki óhaj, Csontos Vilmos versére (OÚ) 1979
8. V máji, Ján Kostra versére, (Csehszlovák Rádió) 1980
9. Z jarného náčrtníka, Milan Rúfus versére (Csehszlovák Rádió) 1980
10. Déli felhők, Weöres Sándor versére, (Somorjai Gimnázium) 1985
11. Újévi jókívánságok, Weöres Sándor versére (Somorjai Gimnázium) 1985
12. Buba éneke, Weöres Sándor versére (Somorjai Gimnázium) 1985
13. Marasztaló, Weöres Sándor versére (Váci Zenei Altalános Iskola) 1985
14. Előre föl, Juhász Gyula versére (Váci Zenei Altalános Iskola) 1985
b) Női karok részére
1. Ballada, Csontos Vilmos versére, 1983
c) Férfikarok részére
1. Két nyitravidéki katonadal, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957
d) Vegyeskarok részére
1. Három katonanóta, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957
2. Esti hangulat Zsérén, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957
3. Békét akarunk, Weöres Sándor versére (OÚ) 1961
4. Gímesi mezőben, népdalfeldolgozás (OÚ) 1968
5. Öt kurta kórus, népdalfeldolgozás (OÚ) 1973
6. Magyar katonadalok, népdalfeldolgozás (Ifjú Szivek) 1974
7. A meséről, Weöres Sándor versére (OÚ DS) 1980
8. Magas a rutafa, népdalfeldolgozás (OÚ) 1980
9. Az anyai szó, Gyurcsó István versére, (CSMTKÉ)1984
10. Csallóköz, Dénes György versére, 1985
B. Énekkarra (szóló hangra) és zenekarra írt művek
1. Zoborvidéki lakodalmas, népdalfeldolgozás, (Ifjú Szivek) 1956
2. Ifjú szívvel, népi mondókákra, (Ifjú Szivek) 1959
3. Lakodalmas, Nyitravidéki szokások, (Ifjú Szivek) 1962
4. A pincénél, népdalfeldolgozások, (Ifjú Szivek) 1963
5. Köszöntő, népek barátsága, nemzetközi motívumokra, (Ifjú Szivek) 1965
6. Szentiváni tűzugrás, népdalfeldolgozás, (Ifjú Szivek) 1966
7. Májfaállítás, népdalfeldolgozás, (Ifjú Szivek) 1966
8. Két magyar népdal, népdalfeldolgozás, (SĽUK) 1966
9. Két nyitravidéki magyar népdal, (Csehszlovák Rádió) 1976
10. Két zoborvidéki magyar népdal, népdalfeldolgozás (Csahszlovák Rádió) 1976
11. Négy szlovák katonadal, népdalfeldolgozás, (Csehszlovák Rádió)1978
12. Este van, szlovák népdalfeldolgozás (Csehszlovák Rádió) 1978
13. Pásztor és betyár, népdalfeldolgozás, (Ifjú Szivek) 1978
14. Nadlacká turnička, népdalfeldolgozás, (Csehszlovák Rádió) 1980
15. Nem anyától lettél, szoprán és népizenekar számára (Csehszlovák Rádió) 1980
C. Gyermekdalok, megzenésített versek (Kis Építő) 1962-1964
1. Móra Ferenc versei: – Sétálni ment Panka
– Este
2. Weörös Sándor versei – Szüret után
– Kutya tár
3. Gyurcsó István versei – Tücsök zene
– Tél
– Békanóta
– Pataknóta
– Verébnóta
– Itt a tavasz
– Reggeli vers
D. Népdalgyűjtései
– az 1942 – 43-as iskolaévben diákoktól gyüjtött népdalok 92 dallam
– Nyitra környéke, 11 helységből 280 dallam
– Gömör 8 helységből 74 dallam
– Mátyusföld 1 helységből 1 dallam
– Nógrád 2 helységből 9 dallam
– Alsó-Garam vidék 2 helységből 12 dallam
– Zemplén és Bodrogköz 1 helységből 4 dallam
E. Kiadott művei
Az Anyai Szó – kórusgyűjtemény, megjelent 1989 -ben a Csemadok kiadásában
Virágok Vetélkedése – válogatás népzenei gyűjtéseiből, kiadta a Nap kiadó 2001-ben
Vokális művek, – 10 művének felvétele CD-n, kiadta a MUSIK MASTER, a Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület közreműködésével
Rövidítések jegyzéke
CSMTKÉ: Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara
OÚ: Osvetový ústav (Népművelési intézet)
OÚ DS: Osvetový ústav Dunajská Streda (Népművelési Intézet Dunaszerdahely)
SÚĽUT: Slovenský ústav ľudovej umeleckej tvorivosti (Szlovákiai Népművészeti Intézet)
SĽUK: Slovenský ľudovo-umelecký kolektív (Szlovák Népművészeti Együtes)
