Közelebb kellene hozni a megyei önkormányzatot az emberekhez – mondta Horváth Árpád megyei képviselő, aki szerint éppen azért olyan alacsony a részvételi arány a választáson, mert az emberek nem tudják, milyen jogköreik vannak a megyei önkormányzatoknak. Ezekkel a szavakkal kezdődött a Martfeszt második napjának első közéleti beszélgetése. (Cikkünk a fesztivál mai főbb eseményeivel folyamatosan FRISSÜL!)
A MARTFESZT 2. NAPJA KÉPEKBEN ITT>> !!!
A november 4-ei választáson új szabályok szerint választanak a polgárok, és ezúttal öt évre – mondta el Horváth Árpád, ezúttal ugyanis egyfordulós lesz a megyei elnökválasztás is. Farkas Iván, Nyitra megye képviselő-testületének tagja, az MKP frakcióvezetője kitért arra: a megyei önkormányzatban a széles szlovák koalíció felbomlott, ami helyzetbe hozta a Magyar Közösség Pártját.
Horváth Árpád elmondta: Milan Belica biztosan indul a választásokon, Farkas Iván pedig az MKP jelöltje, de több elnökjelölt is van, akár 7-8 induló is lehet az elnöki posztra.
Szigeti László megyei képviselő szerint a politikai színtér átrendeződött, ma 15 képviselő dolgozik az MKP frakcióban, jó lenne, ha a novemberi választáson ezt a pozíciót megtartaná a párt. Számos jogköre van a megyei önkormányzatoknak, a középiskolák és az egészségügy, a szociális szféra is megyei kompetencia. A közúti közlekedés terén is fontos szerepe van a megyének – mondta Szigeti László.
Földes Csaba, Csicsó község polgármestere, megyei képviselő szerint az EU-s alapokból többet kellene merítenie a megyének is. Célként fogalmazta meg a jövőre nézve, hogy a közszféra, a magánvállalkozói és a civil szféra közösen tudja megvalósítani a feladatait.
Szigeti László, Földes Csaba és Gyarmati Tihamér (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gyarmati Tihamér a megyei képviselet fontosságáról szólt. A megyei képviselő a vagyonjogi bizottság elnökeként dolgozott az elmúlt időszakban, ezért látja, hogy milyen sok pénz felett rendelkezik a megye. A megye támogatja az idegenforgalmat, a kultúrát, a sporttevékenységet is.
Farkas Iván elmondta: két és fél éve három prioritást fogalmaztak meg, az egyik az utak felújítása volt, a másik a szociális, a harmadik az egészségügyi szféra. Az oktatásügy területén is vannak eredményei az MKP-nak, kiharcolták, hogy a komáromi és az érsekújvári szakiskolákat felújítsák. Könyvtárakat és múzeumokat is modernizáltak, a Jókai Színház felújítása is tervben van.
Szigeti László Farkas Iván beszámolóját kiegészítette azzal, hogy az ipolysági gimnázium épületét ugyancsak felújítják. Földes Csaba elmondta, annak érdekében, hogy ne ritkítsák tovább a buszjáratokat, az önkormányzat támogatja a tömegközlekedést is.
Gyarmati Tihamár kiemelte: Nyitra megye lakosságának 23 százaléka magyar, ha mindenki fegyelmezetten elmegy választani, akkor Farkas Iván befutó lehet.
A Felvidék.ma kérdésére Farkas Iván elmondta: a pénzügyi többlet a racionális gazdálkodásból ered, de meghatározták a prioritásokat, és ezekre szeretnének odafigyelni. Hat támogatási témát jelöltek meg, ezeket megpályáztatták és minden beadott kérelmet támogatni tudtak. Horváth Árpád szerint Milan Belica, megyeelnök is odafigyelt arra, hogy a költségvetést tartani tudják, és ne költekezzenek feleslegesen. Szigeti László szerint nagy vagyona van a megyének, hiszen sok ingatlannal rendelkezik, amelyet bérbe adnak, illetve többet eladtak.
Arra is rákérdeztünk, a következő választási időszakra mit tartanak fő prioritásuknak a jelöltek. Gyarmati Tihamér elmondta: „Két dolgot jelölnék meg prioritásnak, az egyik, hogy a megye déli részére érkezzen legalább annyi támogatás, mint az északi részére. Nehéz volt eddig, de az utóbbi két évben sikerült ezt megőriznünk, ezt szeretném a következőkben is. Amennyiben a következő időszakban is rálátásom lesz a vagyonjogi dolgokra, akkor ugyanúgy, mint az előző időszakban, oda fogok figyelni, hogy transzparensen történjen a megyei vagyon eladása.”
„Ahogy Farkas Iván az előadásban elmondta: prioritásunk az úthálózat javítása, a szociális ügyek és az oktatásügy. Azon belül pedig a fő cél, a vidékfejlesztés, hogy a vidék megerősödésére felkészültséget biztosítsunk. Ehhez háttér kell, pl. a regionális ügynökségek kiépítése, hogy felkészülten tudjunk élni a lehetőségekkel” – mondta Földes Csaba.
Farkas Iván és Horváth Árpád (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szigeti Lászlónak az a vágya, hogy végre átmehessen az Ipolyon Helembánál a túloldalra, ez már régi terv, de bízik benne, hogy a következő időszakban megvalósul. Majd hozzátette: fontos „megtartani az anyanyelvű oktatást a középiskolák szintjén, és olyan megoldásokat találni, ami nem fog fájni, és ami biztosítja a megyében élő magyar fiatalok számára a megfelelő szintű anyanyelvű képzést.”
Horváth Árpád a közlekedésügyi bizottság tagjaként elsősorban a közutak felújítására fókuszálna.
„Azt szeretném elérni régiós szinten, hogy ne csak egy-két kilométeres útszakaszokat tudjunk javítani, hanem hosszabb, akár négy-öt kilométeres szakaszokat, községeket, városokat összekötő másod- és harmadosztályú utak kerüljenek komplett felújításra. Már a megye is pályázott kerékpárutak létesítésére. Nagyon népszerű a Komáromot Gútával összekötő kerékpárút. Szeretném, ha össze tudnánk kötni Gútát Ógyallával. Ebben Martos község is érintett, ez az út menne fel a Vág mentén, érintve a magyar falvakat, Ifjúságfalvát, Negyedet, Farkasdot, egészen Kamocsa, Szimő és Andód érintésével Érsekújvárra is tervezünk egy kerékpárutat.”
Farkas Iván képviselőjelöltként és elnökjelöltként is megméretteti magát a novemberi megyei választáson. „Ha megszólal a szív, akkor a megye déli járásában élőket, a magyarságot, szeretnénk még erőteljesebben, még fokozottabban képviselni. Az ő érdekképviseletük legyen még jobb és minőségibb. Mikor megszólal az értelem, akkor azt mondanám, az elmúlt négy választási időszakban csupán az elsőben volt irányító szinten a Magyar Közösség Pártja, koalícióban, az azt követő három időszakban nem. Ellenzékben voltunk. Ez, az elmúlt kétéves folyamatot figyelve, kezd megváltozni. Azt szeretnénk, hogy az ötödik választási időszakban az MKP képviselete ismét kormányzó pozícióban legyen. Szeretnénk azokat a beruházásokat megvalósítani, amelyekért már régen küzdünk, legyen az akár az Ipoly-híd, az egyéb határátkelők, az utak, és minden fontos beruházás”– fogalmazta meg a prioritásokat Farkas Iván. (NT)
Ötéves a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj
A MartFeszt egyik mai programjaként a Harmónia zenei díjjal is megismerkedhettek az érdeklődők. Lacza Gergely, a díj egyik alapítója nyitotta meg a beszélgetést. Bemutatta a vendégeket, a két díjazottat, id. Reiter Istvánt és Stirber Lajost, valamint Huszár Lászlót, aki segíti a rendezvényt és Lábszky Olivért, a díj ötletgazdáját.
Lacza Gergely elmondta: 2011-ben alapították a díjat, s akkor a Zenebarátok Társaságát és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetet is megszólították, mivel az volt a nézetük, hogy jó lenne a könnyűzenén kívül a többi műfaj képviselőit is bevonni. Magyarországról a Fonogram díj szervezői is segítették a kezdeményezést – mondta el Lacza.
Id. Reiter István, Stirber Lajos, Huszár László, Lábszky Olivér és Lacza Gergely (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Harmónia Díjról szóló kisfilmben elhangzott: a kezdeményezéssel nemcsak a díjazás és erkölcsi elismerés volt a cél, hanem az is, hogy a felvidéki magyar zenét népszerűsítsék. A kezdetekkor hat kategóriában osztottak díjat, ma már nyolcban.
Lábszky Olivér ötletgazda kiemelte: hiánypótló díjról van szó, s pénzügyileg is támogatják a díjazottakat. Az elismerésen kívül hírnévvel is jár a díj.
Stirber Lajos meghatódva beszélt még most is az életműdíjról, holott öt évvel ezelőtt vehette át az elismerést. Visszaemlékezett arra, amikor valaha azt mondták neki, hogy nem kimagasló tehetségű, és ezt ugyan tudomásul vette, de nem adta fel és véleménye szerint nem szabad feladni sohasem. A tehetség kevés, dolgozni kell – véli a nyugalmazott zenepedagógus. Még ma is aktívan dolgozik. Számára az énekkar, amit vezet az elixír, a tagok éltetik. Stirber szerint a fiatalokat többet kellene szerepeltetni, itt, Martoson is el tudná képzelni, hogy egy kórus fellépne.
Az öt év alatt sikerült minden egyes alkalommal feljebb tenni a lécet – emelte ki Lacza. A legutóbbi életműdíjat id. Reiter István kapta. A hegedűművész elmondta, Kassán, olyan közegben született, amelyiket több száz évig építettek a kassaiak, ezért úgy érzi, mindig kassai marad. Nagyon sok magyar művész született és élt a keleti nagyvárosban, ez számára egy közös lélekhez való kötődés, amit szülővárosa iránt érez – emelte ki.
A Reiter Duó hegedül (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója elmondta, az elejétől fogva segítik a Harmónia Díj átadását. Problematikusnak nevezte, hogy a kormányhivatal kisebbségi kultúrákra szánt támogatása ismételten késik, hiszen július közepe van és még mindig nincsenek szerződések, holott nagyon sok fesztivál már lezajlott. Az intézet, mint a Csemadok szakmai fóruma, lehetőséget biztosított arra, hogy a munkatársa legyen a szervező, így Lacza Gergely, fizetett munkatársként szervezheti a Harmóniát. Felmerül, mit lehetne tenni azzal a Pátria Rádióval, amelyik nem közvetít népmesét és a felvidéki magyar zenekaroktól sem adnak elegendő zeneszámot? – tette fel a költői kérdést Huszár László. Véleménye szerint szerencsés lenne, ha a falunapokon nem a magyarországi sztárokat preferálnák a szervezők, hanem inkább a helyi zenekarokat léptetnék fel.
A Harmónia díjról szóló beszélgetés részeként Id. Reiter István és ifj. Reiter István csodálatos hegedűjátékukkal örvendeztették meg a közönséget. (NT)
Lehet utánam csinálni
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a MartFeszt visszajáró, közkedvelt vendégei közé tartozik. Ezúttal „Lehet utánam csinálni” címmel tartott fórumot, mely „ti bármit kérdezhettek, és amire tudok, válaszolok” alapon működött.
Az előadásnak ezúttal nem volt vezérfonala. Az első kérdéscsokrot a narrátori teendőket ellátó Cziprusz Zoltán tette fel Nógrádi Györgynek, majd a válaszadást követően jött a közönség, és 80 percen át szünet nélkül folyt a „kérdezz-felelek” a teltházas rendezvényen. Szinte a világ minden szeglete előkerült. A következőkben a teljesség igénye nélkül tekintünk vissza néhány témakörre, hozzájuk fűzve Nógrádi György meglátásait.
Nógrádi véleményt mondott a világról (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Trump, USA – Ritka eset, hogy az amerikai elnökválasztás két esélyes jelöltje közül az egyik sem alkalmas az elnöki tisztség betöltésére. Azért voltak gyengébbek is Trumpnál, Nógrádi közéjük sorolja például Ronald Reagan kétszeres amerikai elnököt is. Kennedyt viszont nagyon szerette. Az amerikai elnökök általában ígéreteik 70%-át teljesítik. Az USA-ban ma már az újszülöttek több mint fele színesbőrű, és ez 1-2 generáción belül az egész lakosságra nézve érvényes lesz. Az USA nagyhatalmi pozíciójához nagyban hozzájárul a hírszerzésben elfoglalt fölényük.
Németország – Szeptemberben lesznek a választások, Martin Schulz esélytelen arra, hogy kancellár legyen. Igaz, hogy több nyelven beszél, jó szónok, egy német kancellártól azért elvárható, hogy ne csak nyolc általános iskolai osztálya legyen. Így Merkel vezeti majd továbbra is az országot, és már előre bejelentette, hogy utoljára. A német kancellárok azonban általában bukással fejezik be pályafutásukat… Magyarország számára Németország a legfontosabb európai partner, jobb nekünk, ha Merkel győz, ugyanis Schulz számára az amerikaiak és lengyelek mellett éppen a magyarok jelentik a legnagyobb „gondot”.
Magyarország –úgy néz ki, hogy a jövő évi országgyűlési választások után is marad a mostani kormány. De 10 hónap alatt ebben a rohanó világban még sok minden történhet. A közeledő évforduló ellenére azonban Trianon nem jár le, a békeszerződéseket nem meghatározott időre kötik, és azok általában a következő békekötésig érvényben maradnak.
Visegrádi Négyek – fő problémájuk, hogy nincs tőkéjük. Az országok közötti egyetértést a migránshelyzetre adott válaszok hozták meg.
Szokás szerint teltház volt a biztonságpolitikai szakértő előadásán (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Migránsok – Európa esélyei a schengeni határok védelme és a gazdasági migránsok visszaküldése.
Ukrajna jövője – katasztrofális. Az oroszokkal szembeni konfliktust a számok tükrében is látni kell. Ukrajna 83-szor kisebb Oroszországnál. „Ha az oroszok holnap Kijevben akarnak reggelizni, megtehetik”. Elég, ha Krímre gondolunk, amit az oroszok úgy választottak le Ukrajnáról, ahogyan ezt a Nyugat tette Koszovóval. És nem fognak lemondani róla! A rossz gazdasági helyzet okán gazdasági menekültek tömegei indulhatnak el Ukrajnából!
Orosz gondok, dilemmák – azokból is van bőven, ilyen például az alig lakott Szibéria jövője. Putyin népszerűsége egyébként a Krím visszafoglalásában rejlik.
A pénz hatalma – ma az emberiség 1%-át adó leggazdagabbaknak több a vagyonuk, mint a világ szegényebb népességének 50%-a! Az oroszok elleni európai embargó nagy nyertesei az amerikaiak.
Világháborús veszélyek – egyetért azzal a nézetettel, hogy ilyen veszélyt a két Korea közötti helyzet, valamint az Irán–Izrael konfliktus jelent.
Nagy a pofám! – Nógrádi elmondta, az érettségiről kidobták, a honvédségnél bíróság elé cibálták, mert „nagy a pofája”. Bár a világ országainak nagy többségében már járt, Észak-Koreába nem menne, mert ott valószínűleg kivégeznék.
A fórum végén Nógrádi sikerkönyveiért álltak sorba az érdeklődők. (ON)
