Ján Kuciak meggyilkolt újságíró utolsó, befejezetlen cikke nagy valószínűséggel a mezőgazdasági támogatások Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségben (PPA) történő elosztásának hátterére is ráirányítja majd a figyelmet. Az ügynökség a mezőgazdasági tárca alá tartozik, és csak a közvetlen kifizetésekkel évente mintegy félmillió eurót juttat a gazdálkodóknak.
Az ügynökség viszonylag ismeretlen a nyilvánosság előtt, bár egyetlen másik kormányügynökség sem oszt rendszeresen annyi pénzt, mint amennyit a PPA. Ráadásul az Állami Számvevőszék hivatalosan és a médiában is közölt korábbi megállapításai arra utalnak, hogy az ügynökség munkájával a rendőrségnek is foglalkoznia kellene.
Ján Kuciak ominózus cikkében többek közt arról is írt, hogyan nyerészkedik négy – a megállapításai alapján a Ndrangheta calabriai maffiával kapcsolatban álló – olasz család a mezőgazdasági támogatásokon. „Csupán a 2015-ös és 2016-os években az említett családokhoz közeli cégek több mint nyolcmillió eurót szereztek a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségtől közvetlen kifizetésekben, és további több százezer eurót a projekttámogatásokból merítettek. De ezeknek a kifizetéseknek a jogosultsága is vitatható” – olvasható Kuciak cikkében.
Az Európai Bizottság annyira súlyosnak tartja ezeket a megállapításokat, hogy ellenőrizni kívánja, miként bánik Szlovákia az uniós mezőgazdasági támogatásokkal, s hogy nem történt-e visszaélés azokkal. A bizottság levélben már fel is kérte a mezőgazdasági minisztériumot, hogy nyújtson információkat az üggyel kapcsolatban.
Brüsszelnek is gyanúsak a PPA kifizetései
A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségtől igényelhető közvetlen kifizetésekre a gazdálkodó akkor jogosult, ha bizonyíthatóan termőföldet birtokol, melyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. Úgy tűnik azonban, az olasz vállalkozók és a cégeik megtalálták a módját annak, hogyan lehet a közvetlen kifizetéseken nyerészkedni. „Az egyik esetben a cég az általa valóban megművelt földterület nyolcszorosára igényelt közvetlen kifizetést, egy másik esetben pedig olyan földterületekre igényelt kifizetést, amelyekért nem fizetett bérleti díjat, és nem is volt rájuk földhasználati joga” – állítja Kuciak.
Az ügynökség jogkörébe tartozik egy nagy vidékfejlesztési uniós program is, amelynek keretében Brüsszel 1,56 milliárd eurót különített el Szlovákiának. A szlovák államháztartásból pedig további félmilliárd euró megy erre a programra. 2015-ben és a 2016-os parlamenti választások táján az ügynökség mintegy egymilliárd eurót osztott szét belőle, pedig ezekből az alapokból 2020-ig lehetne a mezőgazdasági projektekre meríteni. Ezt a magas lehívási arányt az Európai Bizottság is gyanúsnak találta, és már akkor le akarta állítani Szlovákia számára a mezőgazdasági uniós alapok merítését. A helyzetet az akkor újdonsült mezőgazdasági tárcavezetőnek, Gabriela Matečnának (SNS) kellett Brüsszelnél kimagyaráznia, bár az egymilliárd euró gyanús szétosztása az elődje, Ľubomír Jahnátek (Smer) idejében történt.
Fico demonstratív korrupció elleni küzdelme
De egy évvel ezelőtt is hallhatott a nyilvánosság a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségről, amikor is kirobbant az egyik alkalmazottjának, pontosabban a közvetlen kifizetések osztályán dolgozó referensének a korrupciós ügye, aki csúszópénzt kért egy támogatást igénylő mezőgazdasági szövetkezet elnökétől, és a rendőrség annak átvétele során lefülelte.
Robert Fico kormányfő ezen az eseten igyekezett demonstrálni kormánya korrupció elleni küzdelmét, és arra szólította fel a polgármestereket, jelentsék, ha tudomásuk van korrupcióról. Azóta azonban egyetlen más korrupciós ügy sikeres megoldásáról sem számolt be a nyilvánosságnak.
A tisztviselő korrupciós ügye valószínűleg csak a felszínen mutatta be, mi is zajlik az ügynökségben. Azt, hogy miként járta az ügynökségben Jahnátek idejében, az Állami Számvevőszék megállapításai is mutatják, annak elnöke, Karol Mitrík is „hihetetlennek” tartotta akkoriban a mezőgazdasági támogatások elosztása körüli viszonyokat.
Az ügynökség semmilyen útmutatóval sem rendelkezett az uniós alapokból finanszírozott pályázatok értékelésére, a kérvényeket szubjektív módon bírálták el, s a kiválasztást nyilván senki sem ellenőrizte, mivel az ügynökségben nem is létezett semmilyen ellenőrző mechanizmus.
Az Állami Számvevőszék ellenőrei már egy évvel ezelőtt megállapították, és nyilvánosan közzé is tették, hogy a szerződéseket nem az ügynökség vezetője írta alá, és a legfontosabb döntéseket sem ő hozta, hanem a nyitrai beosztottja. Az Állami Számvevőszék állítólag a rendőrséget is tájékoztatta minderről, arról azonban nem tudni, hogyan vizsgálták ki az ügyet.
Az ügynökség praktikáira mutat rá az a felmérés is, amelyet a gazdálkodók körében készített az „Állítsuk meg a korrupciót!” Alapítvány a Trend hetilappal közösen. A felmérés kimutatta, hogy a kenőpénz gyakoribb a mezőgazdasági támogatásoknál, mint az egészségügyben, és a leggyakrabban a pénzbeszedők gyűjtik be a pénzt, ugyan névjegykártya nélkül, de megfelelő kapcsolatokkal.
Állam az államban
A mezőgazdasági uniós alapokat (összesen 1,6 milliárd eurót) más szabályok alapján kezelik, mint a klasszikus uniós alapokat (összesen 13,7 milliárd euró értékben), és másképpen is hozzák azokat nyilvánosságra.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági támogatásokról jóval kevesebb információ kerül nyilvánosságra, mint például a strukturális alapokról.
Bizonyíték arra, hogy ezek az alapok államot alkotnak az államban, az is, hogy az uniós alapok szabályaiért felelős Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettesnek valójában szinte semmilyen befolyása sincs a gazdálkodóknak nyújtandó európai pénzekre. Szlovákia szempontjából minden az ügynökség igazgatóján múlik, aki a mezőgazdasági tárca alá tartozik. Azt pedig az előző kormány idején a Smer irányította, jelenleg pedig az SNS.
***
Az olasz Vadalával Danko jobbkeze is üzletelt
A Szlovák Nemzeti Pártból Kelet-Szlovákiában többen is összeköttetésben állnak az olaszokkal. Szerződéseket írt alá akkor még a Szlovák Földalap vezetőjeként a cégeikkel maga Gabriela Matečná is, aki jelenleg az SNS mezőgazdasági minisztere.
De az Andrej Danko házelnök jobbkezének tartott Ján Hoľko cége is összeköttetésben volt a calabriai alvilági kapcsolatokkal gyanúsított Antonio Vadalával. Robert Fico főtanácsadója, Mária Trošková és a biztonsági tanács volt titkára, Vilam Jasaň után a másik koalíciós partnernél is mutatkoznak kötődések a kelet-szlovákiai olasz családokhoz. Az SNS és annak elnöke, Andrej Danko Ján Kuciaknak és az élettársának a meggyilkolásával kapcsolatban eddig még nem nagyon nyilvánult meg.
Hoľko egyébként, aki jelenleg a védelmi minisztérium hivatalvezetője, és a tárca legbefolyásosabb emberének tartják, befolyásosabbnak még magánál a miniszternél, Peter Gajdošnál is (SNS), 2012-ben még Jasaň képviselői asszisztense volt.
Azt, hogy a számítógépekkel kereskedő cége és Vadala egyik társasága közösen üzletelt, Hoľko is megerősítette a médiának, azt állítja azonban, hogy Vadalával nem barátok. Hoľko szerint a cégét Vadala cége becsapta, a tőle vásárolt számítógépes technikát nem fizette ki. Miután keresetet indítottak ellene, Vadala visszaadta az árut. „Semmilyen kapcsolatom sincs a szóban forgó úrral, határozottan visszautasítom ezt” – válaszolt Hoľko a Vadalával kapcsolatos kérdésekre.
Az SaS szerint az olaszok szerződéseit Matečná írta alá
A maffiacsalásban való részvétellel gyanúsított emberek közé az ellenzéki SaS Gabriela Matečná mezőgazdasági minisztert is besorolta. Richard Sulík pártja szerint Matečná hazudik, ha azt állítja, hogy nem tudott a kelet-szlovákiai olasz klán tevékenységéről.
Matečná az SaS szerint a Szlovák Földalap akkori elnökeként földbérleti szerződéseket írt alá uniós támogatások merítését lehetővé téve ezáltal annak az olasz klánnak, melynek a tagjai a hét letartóztatott között is ott vannak. Az SaS szerint ezért Matečnának meg kellene fontolnia, hogy a tisztségében marad-e.
Igor Janckulík távozik a kormánykoalícióból
„Bejelentem, hogy tovább nem támogatom ezt a kormánykoalíciót. A döntésem összefügg a tegnapi (március 1.) kijelentésemmel, miszerint megengedhetetlen tartom, hogy a legfelső politikai pozíciókban lévő emberek összeköttetésben álljanak az olyan rendkívül kétes személyekkel, akik alaposan gyanúsíthatók alvilági kapcsolatokkal, ráadásul a származási országaikban büntetőeljárás folyik ellenük” – jelentette ki Igor Janckulík, a Most-Híd parlamenti képviselője. Amint azt közleményében kifejtette, a törvényhozásban ezentúl független képviselőként kíván tevékenykedni, mint mondta, döntését Bugár Béla pártelnökkel is megbeszélte.
A Most-Híd további négy tagja, akik a Sieť pártból léptek át a Most-Híd parlamenti frakciójába, Andrej Hrnčiar szerint nem követik Igor Janckulíkot, továbbra is a frakcióban maradnak. Hrnčiar szerint a párton belül olyan a hangulat, mint a társadalomban, azaz „felkorbácsolt és érzelmeken alapuló”, a belügyminiszter lemondásával szerinte azonban kiengednének a szelepek. Sokak szerint azonban ez már nem elég, ennél több kell.
(TASR/Denník N/Felvidék.Ma)
