A Pozsonyi Magyar Intézet adott otthont annak a találkozásnak, amely a Pozsonyi Műszaki Egyetem professzorai és a műszaki érdeklődésű hallgatók között zajlott.
A rendezvény előzménye egy nyitrai tudományos diákkonferencia volt, ahol a hallgatók mutatták be munkáikat és akkor született meg az elhatározás, hogy a következő alkalommal pedig a professzorok kötetlen beszélgetés formájában látják el a fiatalokat hasznos tanácsokkal.
A találkozó szervezője Nagy Bence negyedikes egyetemista elmondta, hogy rendszeresíteni szeretnék az ilyen alkalmakat a professzorok és a Pozsonyban tanuló egyetemisták, főiskolások között. 2005-ig ugyanis működött a szlovák fővárosban a Bánki Donát klub, amely összefogta a műszaki szakok magyar diákjait, különféle programokat szerveztek számukra, ennek munkáját szeretnék tovább folytatni. Törekvésük első lépése volt ez a rendezvény.
Hulkó Gábor professzor, a Szlovák Műszaki Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja kezdte a beszélgetést, vázolva azt a projektjét, amely a Magyar Tudományos Akadémián ugyancsak bemutatásra került Megosztott paraméteres rendszerek modellezése és irányítása a korszerű műszaki gyakorlatban címmel. Ezzel mintegy bizonyította, hogy a mai tudományos ismeretek mennyire behatoltak a mindennapi életbe. A továbbiakban nagyon kötetlenül, baráti hangon biztatta a jelenlevő hallgatókat, hogy ne elégedjenek meg az átlaggal, jó jegyeket kell szerezni, jól tanulni, a lehető legtöbb tudást felgyűjteni, mert csak úgy érvényesülhetnek. Nagyok a kihívások, sokat követel a jövő, a mára lerombolt ipart, mezőgazdaságot fel kell építeni, ez vár a mai hallgatókra, a jövő mérnökeire, fejlesztőire. Hangsúlyozta azt is, hogy nálunk lazábban veszik a tanulást, az egész életet, a munkát, a fejlesztést, ki kell tekinteni külföldre, ahol 24 órában működnek a laboratóriumok, valódi elkötelezettséggel és érdeklődéssel készülnek a hallgatók a jövőjükre.
A szlovákiai fiataloknak ugyancsak tudatosítaniuk kell, hogy nem várhatnak a készre, önmagukat kell felépíteniük, saját képességeiket öntudatosan fejleszteniük. A professzor úr szavaira szemmel láthatóan nagyon odafigyeltek a találkozó résztvevői, csak remélhetjük, hogy meg is fogadják azokat.
Élesztős Pál professzor, szintén a Szlovák Műszaki Egyetem professzora összehasonlította azokat az időket, amikor ők kezdték együtt Hulkó professzorral a főiskolai éveket, majd a tudományos pályát. Szigorú korszakként jellemezte főiskolás éveiket, nem volt úgymond lazítás, merev beosztás szerint éltek. De később értelmét látták a munkájuknak, hiszen amikor ők tevékenykedtek, akkor indult be a mechanizáció, az automatizáció, amely által egy magasabb színvonalra került az emberek élete, a kemény mérnöki munka segítette a mezőgazdaság, az ipar fejlődését. Hogy mára mivé lett Szlovákia mezőgazdasága és ipara, az már egy más előadás témája lenne…
ifj. Élesztős Pál mérnök, a somorjai székhelyű Ten Slovakia cég vezérigazgatója a hétköznapi élet realitásaival szembesítette a találkozó résztvevőit. Kifejtette, hogy nagyon sok hallgató, persze nem mindenki, megelégszik a főiskolán, egyetemen megszerzett átlagos tudással. Ő, aki fiatal alkalmazottakkal dolgozik viszont látja, hogy a munkahelykeresés, a beilleszkedés során rájönnek, hogy van diplomájuk, de nincs tudásuk. Pedig térségünkben is óriási érdeklődés van szakemberek, gépészmérnökök, technikai irányú szakemberek iránt.
Ma már nagyobb a kínálat, kevesebb a szakember. Élesztős Pál konkrét példákat említett, hiszen munkája kapcsán állandó összeköttetésben áll a térségben működő világcégekkel: az Audi gyárban jelenleg 5500 fejlesztőmérnök működik, a győri üzembe a jövőben 1500 fejlesztőmérnökre lesz igény. A Bosch cég 5000-re akarja feltornázni a fejlesztőmérnökei számát. Tehát itthon, illetve a közvetlen környezetünkben is lesz lehetőség az egyetemeken megszerzett tudás kamatoztatására, ami rendkívül biztató lehetőség a találkozó résztvevői, illetve a szlovákiai egyetemeken, főiskolákon most tanuló fiatalok számára. Ezzel egyben Élesztős úr jelezte azt is, hogy nem feltétlenül külföldön kell keresni a fiataloknak a boldogulásukat.
Mivel a pozsonyi rendezvényen részt vettek Brünnben tanuló felvidéki diákok is, alkalom adódott a szlovákiai és a csehországi felsőoktatási viszonyok összehasonlítására. Megállapítást nyert, hogy Csehországban sokkal jobbak az egyetemisták körülményei, magasabb a színvonal, például szállodai szintűek a kollégiumok. Erre reagálva mondta Hulkó professzor, hogy a csehországi egyetemek visszakapták ingatlanjaikat, érdekük volt, hogy jó körülményeket alakítsanak ki, míg Szlovákiában ez nem történt meg, senki sem érzi magáénak a kollégiumokat, úgy is néznek ki. Ezen kívül Csehországban a hallgatók után járó úgynevezett fejpénz lényegesen magasabb, értelemszerűen több pénz jut az oktatásra, a körülmények kialakítására.
Első alkalommal találkoztak ilyen fórumon, ilyen formában a Szlovákiai Műszaki Egyetem professzorai a hallgatókkal. A hallgatóság sorain végigtekintve, a reagálásokból ítélve, amelyek folytatódtak a beszélgetés után is, megítélhető, hogy volt értelme a találkozó megszervezésének, és remélhetőleg lesz alkalom az újabb találkozásra is.
