Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban adták át a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak, köztük a Felvidék Ma portál kiadójának, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Pogány Erzsébet. Nem csak magyarok részesültek elismerésben, díjat kapott Bohumil Doležal cseh közíró is.
Bohumil Doležal cseh politológus, közíró, Kányádi Sándor erdélyi költő, valamint Für Lajos történész és a felvidéki születésű Király Tibor jogtudós részesült idén Bethlen Gábor-díjban, az elismeréseket ma adtak át Budapesten. Lezsák Sándor, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében Pázmány Péter a fejedelemhez intézett szavait idézte: „mert ha nekünk nem fáj saját nemzetünknek romlása, fogyása, akkor nem tudom, kinek fáj”. E gondolat kell, hogy foglalkoztasson bennünket a Kárpát-medencében, a magyarok földjén – mondta. Létre kell jönnie a nemzeti együttműködésnek és összefogásnak – emelte ki, hozzátéve: nagyon bízik benne, hogy ez az esemény is erősíti az együttműködést.
Az első díjazottat, Bohumil Doležalt méltató Kiss Gy. Csaba kurátor azt mondta: a közíró igazi független szellem, aki egyetlen politikai párthoz sem tartozik, de értékeihez nem fér kétség. A kommunista diktatúra idején kezdődött kapcsolata az alapítvánnyal, 1977-ben aláírta a chartát, szövetséges volt a politikai átmenet éveiben, bírálta a bős-nagymarosi erőmű tervét – emelte ki életének néhány fontosabb állomását. A XIX. és XX. század legnemesebb cseh hagyományaiból származik gondolkodása, illúziók nélkül szemléli a cseh politikát és térségünk történéseit.
Az elismerésért magyarul köszönetet mondó író úgy fogalmazott: tartós béke csak az igazságosságra, a megbékélésre és a megbocsátásra épülhet, ezért nem elég imádkozni, tenni is kell érte.
Bohumil Doležal köszöntése
Kányádi Sándor költőt Bíró Zoltán kurátor úgy méltatta, hogy a nyolcvanéves költőnek nem kell mentegetőznie sem életműve, sem életfilozófiája, sem élete kisebb-nagyobb fordulói miatt. Úgy szereti anyanyelvét, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőséget a játékra és a vigasztalásra egyaránt. Életműve önmagát jelölte ki a költészet táborában – mutatott rá.
Für Lajos történészt Hende Csaba honvédelmi miniszter méltatta. Kiemelte: egész életét a nemzet szolgálatában élte le, politikusként mindig a köz érdekét szolgálta. Felidézve életútját és kiemelve a honvédelem ügye iránti elkötelezettségét, hangsúlyozta: olyan életpálya áll mögötte, amelyet a nemzet szolgálatában futott végig, s nem kímélte magát. Politikából történő távozása után sem szűnt meg tenni közös dolgainkért – fűzte hozzá. Megfogalmazta azon véleményét is, hogy a rendszerváltozás kormányának teljesítménye a jelenkori értelmezésnél lényegesen jobb értékelést kap majd.
Király Tibor jogtudósról, a negyedik díjazottról Bakos István kurátor mondott méltató szavakat. Kiemelte részvételét az 1993-as felsőoktatási és 1998-as büntetőeljárási törvény kodifikációs előkészületeinél. Hitvallását az „1957-58 védelem és a védő a büntetőügyekben” című könyvében fogalmazta meg, amelyben 1956 áldozataiért, hőseiért, és védőik jogaiért tört lándzsát. A büntetőeljárás-jog jeles kutatójának fontos szerepe volt a Miskolcon és Debrecenben a jogi kar létrehozásában és újraindításában.
A Bethlen Gábor születésének 430. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Márton Áron-emlékérem kitüntetettje Puskás László ungvári görög katolikus pap és a Magyar Katolikus Rádió volt. Tamási Áron-díjban részesült Járfás Ágnes műfordító, Teleki Pál-érdemérmet kapott Pogány Erzsébet alapító-igazgató, Felvidék Ma (Somorja, Felvidék) és Hornyik Miklós közíró, (Délvidék), valamint az Eötvös József Collegium.
Pogány Erzsébet, Hornyik Miklós és Lezsák Sándor
Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és a külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén – anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállalt és vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiemelkedő képviselőinek elismerésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában, a rendszerváltásban, s reményeik szerint a nemzet jövőjének alakításában is.
Petrik Béla, az alapítvány titkára felidézve a szervezet történetét, úgy fogalmazott: az alapítvány egyszerre vált a szellemi-kulturális autonómia központjává, segélyszervezetté, ösztöndíjtanáccsá, a határon túl élők érdekképviseleti szervévé. A díjazottak egy része hangsúlyosan, a határon túli magyarság azon kiemelkedő személyiségei, akikről sem a szocialista államhatalom, de a rendszerváltás utáni szocialista-liberális kormányok sem vettek tudomást, de akik minden körülmények között nyíltan vállalták a magyarság közösségi jogaiért folytatott harcot – mondta.
A díjkiosztóról készült képgalériánkat (Oriskó Norbert felvételei) ITT tekinthetik meg
MTI, Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”25336,25342″}
