27
Az utóbbi idők legizgalmasabb, legtöbb ismeretet hozó rendezvénye volt számomra az október tizenkilencedikén, a CSEMADOK komáromi székházában megrendezett, „A szabadságharcos – egy élet 1956 szellemében” című könyv bemutatója.
Cey-Bert Róbert Gyula polihisztor, a könyv szerzője, a kortárs magyarság egyik legkiemelkedőbb egyénisége hozta el új könyvét Jókai városába, ahová elkísérte Csámpai Ottó szociológus professzor és Püski István, a budapesti Püski Kiadó vezetője, a mű megjelentetője is.
E három, egymással barátságot ápoló személy vallomásaiból állt össze a nem mindennapi élmény: a világlátott Távol-Kelet- és őstörténet kutató, aki író, költő, a gasztrológia nemzetközi szaktekintélye, több különféle kutatóintézet alapítója; a jóval fiatalabb zoboralji professzor, tanár és szakíró, illetve a legendás Püski házaspár ma már hetven évén túl járó fia cserélt eszmét a magyar nemzet világvisszhangot kiváltó, 1956-os forradalmáról.
Cey-Bert Róbert Gyula tizennyolc évesen vett részt a budapesti harcokban, főként a Corvin közben; az akkor tizenhárom esztendős Püski István pedig „három sarokkal odébb” lakott, így saját szemével látta az iszonyatot, a szovjet katonák kegyetlenkedéseit. Csámpai Ottó, aki az események idején fiatalember volt még, és Csehiben élt, akkoriban alig hallott valamit a harcokról, hiszen a pártállam hírközlő eszközei még a néhány mondatos bejelentéseket is eltorzították.
Cey-Bert Róbert Gyula, Csámpai Ottó és Püski István (Vass Laura/Felvidék.ma)
Az esten elhangzottak alapján a hallgatóság lelki szemei előtt kirajzolódott az idén nyolcvan éves „Corvin közi Robi” portréja: egy ifjú magyar ember lángoló szabadságszeretete, a harcok során megélt, kezdeti félelmeit legyőző, jellemépítő katarzisa; az az életszemlélet, amely képessé tette őt arra, hogy később a világ távoli országaiban is fegyvert fogjon az elnyomott népek vagy népcsoportok védelmében!
Cey-Bert Róbert Gyula a forradalom leverése után elhagyta Magyarországot, hiszen a hazájában halál várt volna rá. Tudásvágyának, akaraterejének köszönhetően Európa nyugati országaiban, majd Ázsiában hatalmas műveltségre tett szert, így elmondhatja magáról, hogy bolygónk azon ritka egyéniségei közé tartozik, aki tisztán látja, mi és miért történik a világban; tudja, hogy a magyarokra a lovasnépeket jellemző, folyamatos információgyűjtés, igazságérzet és küzdőszellem a jellemző, és tudja azt is, hogy ha az Isten-család-haza hármas értékrendet éljük meg, túlélünk minden vészhelyzetet, hiszen a huszadik század számunkra a tragédiák kora volt, és mégis itt vagyunk.
A „Corvin közi Robi” könyve, egy trilógia első gyöngyszeme, minden olyan magyar ember nélkülözhetetlen olvasmánya lehet, aki nem csupán sodródik a huszonegyedik század egyre képtelenebb eseményeivel, hanem tudni akarja, kik is vagyunk mi, magyarok, és milyen a világ, melyben élnünk adatott?
Csámpai Ottó úgy látja: „Ez a könyv a legmegrázóbb regény az 56-os magyar szabadságharcról. Megszívlelendő, jövőbe mutató időszerűsége van: mind 1956-ban, mind ma nincs a magyarság számára más út, mint a szabadság és a nemzeti függetlenség útja.” A szerző pedig így vall a könyvéről: „Több könyvet írtak már 1956-ról, de egyik sem adta vissza a szabadságharc lélekemelő szellemiségét. Fontosnak tartottam kihangsúlyozni, hogy az 56-os pesti srácokban hatalmas lánggal lobogott a hazaszeretet tüze, ezért voltunk képesek helytállni, és benzines palackokkal szembeszállni a félelmetes szovjet páncélos hadosztályokkal.”
A könyvbemutatót Miskó Ildikó köszöntő mondatai vezették be, majd Bangha Roland mondott verset, és Nagy Ildikó játszott tamburán. A nyolcvan esztendős Cey-Bert Róbert Gyulát jubileuma alkalmából Stubendek László polgármester köszöntötte fel. A szép rendezvény a Ma7.sk portál, a Magyar7/hetilap és a komáromi CSEMADOK közös szervezésében valósult meg.
