Zuzana Čaputová, Szlovákia új köztársasági elnöke szerint az ország egyik nagy problémája a korrupció, a gyenge jogérvényesítés, a pénzügyi és a bűnözői körök összefonódása a politikai szereplőkkel. Leszögezte, nem fog szemet hunyni ezek felett a dolgok felett.
Demokratikusabb Szlovákiát szeretne, amely természetes része az Európai Uniónak. A TASR interjúja a Személyiségek: arcok, gondolatok multimedális projekt keretében készült.
Mi lesz az első dolga az elnöki palotában?
Az első héten rögtön vár rám az első hivatalos külföldi látogatás, hagyományosan a szomszédos Csehországba, nagyon jó tradíciónak tartom ezt. Aztán személyesen akarok találkozni és beszélni az elnöki hivatal összes alkalmazottjával. Az első héten találkozni akarok a parlament elnökével és a kormányfővel is, emellett kinevezem a Bírói Tanács új tagját.
Van valami, amit át akar venni elődeitől, mi az, amin változtatni akar?
Sok dolog van, amit örömmel átveszek tőlük. Például Andrej Kiska emberien és hitelesen látta el a köztársasági elnök feladatait, ezt nagyon szívesen folytatom. De persze nekem teljesen más az élettörténetem, és ez azt jelenti, hogy egyes témákkal hangsúlyosabban fogok foglalkozni. Nem csak az elnöki hivatallal kapcsolatban mondom ezt, az egész politikából hiányzik például a környezeti problémák megoldására való törekvés. Ez az egyik terület, amelynek biztosan nagyobb figyelmet fogok szentelni.
Mik a fő célkitűzései, és milyen konkrét lépéseket tervez ezeken a területeken?
Három fő pillért említenék – a kampányomat is ezekre építettem. Igazságszolgáltatás mindenkinek, méltó életkörülmények az időseknek, és a környezetvédelem.
Mit tehet az idősek életkörülményeinek javításáért vagy az igazságszolgáltatás terén? Hiszen az elnök nem rendelkezik végrehajtói jogkörökkel, feladatai inkább reprezentatívnak nevezhetők.
Hiszem, hogy jó szakértői és tanácsadói csapatot sikerült összeállítanom, amely megfelelően tud foglalkozni ezekkel a területekkel, beleértve a szociális kérdéseket is. Támogatni fogok minden ilyenfajta változást, amennyire jogköreim ezt engedik. A kormánnyal és a civil szektorral is intenzív párbeszédre készülök, és keresni fogom a lehetőségeket a rendszerszintű változtatásokra. Nagyobb teret akarok adni a klímaváltozásból eredő problémák megoldásának, erről egyszerűen nem feledkezhet meg a politika. Az idősek esetében például a gondozói ellátás javulását szeretném elérni. Az igazságszolgáltatásban az egyik legfontosabb változás, amire szükség lenne, az a főügyészválasztás módjának megváltoztatása, továbbá az ügyészség működésének megváltoztatása, transzparensebbé tétele. Ugyanilyen fontos a belügyminisztérium belső ellenőrzésének függetlensége és a bíróságok működése.
Egyik fontos kampányüzenete, hogy vissza kell állítani a bizalmat és az igazságszolgáltatást. Hogyan?
Éppen az előbb említett hozzáállással. Hiszem, hogy fokozatosan visszaadhatjuk az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét. A bizalom pedig javarészt azon múlik, hogy mennyire felkészült emberek végzik a rájuk bízott munkát. De ez oda-vissza érvényes: egy jól működő rendszerben a felkészült szakemberek is többet érnek, és csak hozzáértő emberek tudnak kialakítani jól működő rendszereket.
Kampányában azonnali változásokról beszélt a rendőrségen és a bíróságokon. Ezt hogyan lehet megvalósítani az államfői pozícióból?
Azonnali változást nem ígértem ezeken a területeken, az elnöknek ehhez valóban nincsenek meg a jogkörei. Azt mondtam, hogy kezdeményezni és támogatni akarom a rendszerszintű változásokat. A kinevezési jogkörömmel élve pedig soha nem fogok alkalmatlan, felkészületlen, kifogásolható személyeket kinevezni, ezt ígértem, és ez így is lesz.
Már teljes a tanácsadói csapata?
Igen, de az nincs kizárva, hogy ha szükség lesz rá, egyes kérdésekről, területekről további szakértőkkel is egyeztetni fogok.
A hazai közéletben milyen szerepre készül? Döntőbíró kíván lenni, vagy nevezzük mondjuk független megfigyelőnek, aki szükség esetén felhívja a figyelmet valamilyen visszásságra?
Aktívan részt kívánok venni a belpolitikában, konstruktív megoldásokat keresni és felkínálni, akár a politikai szereplők ellenében is. Az emberek változást akarnak, ebbe beletartozik a politikai viszonyok megváltoztatása is. Elsősorban arra fogok törekedni, hogy mindig világos és határozott álláspontot fogalmazzak meg. Úgy vélem, egy világos és határozott nem is a konstruktív politikai eszmecsere része lehet.
Hogyan akar pártok feletti államfő lenni, hiszen egy politikai pártból érkezik.
Szerintem többet számít az, hogy milyen maga az ember, mi a meggyőződése, mint az, hogy melyik pártból jött. Mi több, a jogrendünk azt is megengedi, hogy a köztársasági elnök párttag, sőt pártelnök legyen. Én úgy döntöttem, kilépek a Progresszív Szlovákiából, a tevékenységem szempontjából jobb lesz ez így. Csak a saját értékrendemtől, a számomra fontos témáktól akarok függeni, ezzel vágtam neki a választásnak is, és ezért sikerült megszereznem az emberek bizalmát.
Milyen viszonyra fog törekedni a kormánnyal? Andrej Kiskának elég feszült volt a viszonya a kormánykoalícióval.
Ahogy már mondtam, a kormánnyal is konstruktív párbeszédre törekszem. De nem fogok sem szemet hunyni, sem meghátrálni, álláspontom mellett kitartok, és azt továbbra is nyíltan fogom hirdetni. Viszont nem akarok személyeskedésekbe keveredni, ezt a kampány alatt sem tettem meg. Tárgyilagos szeretnék maradni, a tényekre szorítkozni. Ezt kínálom. Hiszek a nyílt, tárgyilagos párbeszédben.
Mindegyik párt előtt nyitva áll majd az elnöki palota kapuja, függetlenül attól, milyen ideológiát hirdet?
Igyekszem az összes állampolgár elnöke lenni és a párbeszédre törekedni. De néhány politikussal, akik történelmi tényeket tagadnak, vagy nem ismerik el, hogy az általános emberi jogok mindenkit megilletnek, nos, velük nem látok lehetőséget az együttműködésre. Ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy az ignorálásuk és az elszigetelésük nem működik, mást kell kigondolni. Ez nemcsak számomra vagy Szlovákia számára kihívás. Egész Európának meg kell találnia a választ arra, hogy mit kezd az egyre erősödő szélsőségességgel.
2020-ban parlamenti választás lesz. Tartja magát ahhoz, hogy első körben a választások győztesének van joga kormányalakítási tárgyalásokat kezdeni, vagy előfordulhat, hogy nem a legerősebb pártnak ad megbízást, hanem annak, amelyik képes felmutatni egy parlamenti többséggel rendelkező koalíciót?
Tiszteletben fogom tartani ezt a hagyományt és a választások győztesének adok kormányalakítási megbízást, ha reális esélye lesz, hogy biztosítani tudja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget.
Ha patthelyzet alakulna ki a választás után, szorgalmazni fogja egy hivatalnokkormány kinevezését?
Ez a konkrét helyzettől függ. Igyekszem a hagyományos, standard megoldásokkal biztosítani az állam és az intézmények működését.
Hogyan akarja meggyőzni az embereket, hogy ne szavazzanak szélsőséges és Európa-ellenes csoportosulásokra?
A kampány alatt is azt mondtam, hogy a problémák megnevezése, kimondása terén még azokkal a szavazókkal is egyet tudok érteni, akik szélsőséges pártra szavaznak. Értem a frusztráltságukat, az okait is, azt is, hogy mindez honnan ered. Gondoljunk csak a bíróságokra, a jogérvényesítésre, a régiók közötti óriási gazdasági különbségekre. A megoldásokban nem értünk egyet. Államfőként pozitív látásmódot akarok felkínálni nekik is, hogy hogyan javítsunk a dolgokon, persze hosszú és nehéz út ez. De ezeknek a választóknak a bizalmát is meg kell szereznünk, hogy a konstruktív párbeszéd felé tereljük a politikát. Csak így akadályozható meg, hogy egyre több ember szavazzon az extrém megoldásokra.
Hogy tervezi, részt vesz a kormány, a parlament ülésein?
Tiszteletben tartom a hatalmi ágak felosztását, a parlamenti felszólalási lehetőséggel olyan mértékben szeretnék élni, mint az elődeim, vagy ha esetleg egy-egy konkrét helyzet valóban megkívánja, hogy az elnök beszédet mondjon a parlamentben. Nem zárom ki ezt olyan törvényjavaslatok esetében sem, amelyeket személyesen életbevágóan fontosnak tartok.
A három legfőbb közjogi méltóság 2017-ben közös nyilatkozatban erősítette meg Szlovákia európai uniós és euroatlanti irányultságát és külpolitikájának irányvonalát. Csatlakozik ehhez?
Természetesen. A jelenlegi kormányzati ciklus egyik legpozitívabb pillanatának tartottam ennek a nyilatkozatnak az aláírását.
A külpolitikában milyen tervei vannak? Csak a Nyugat felé fog orientálódni, vagy más égtájak felé is nyitna? És mit gondol Oroszországról?
Egyértelműen a demokratikus értékek híve vagyok. Tagja, természetes része vagyunk az Európai Uniónak. A feladatunk, hogy aktív részesei is legyünk és társfelelősséget is vállaljunk az unióért. Oroszország viszont megkerülhetetlen világpolitikai tényező, nem lehet ignorálni. Elengedhetetlen, hogy Oroszországgal is konstruktív párbeszédet folytassunk, ha nincs párbeszéd, azt sem tudjuk elmondani, miben tér el a véleményünk. Az én világomban a párbeszédnek kiemelkedő szerepe van, természetesen az EU ez irányú igyekezetét is támogatom. Másrészt teljes mértékben egyetértek az Oroszországgal szembeni szankciókkal és azok fenntartásával. De olyan dolgokról tárgyalhatunk, amelyek közvetlenül az orosz állampolgárokat érintik. Nem az embereknek kell megfizetniük azokért a hibákért, amiket a vezetőik követnek el.
Andrej Kiskát azért bírálták, hogy rontja az ország jó hírnevét, amikor külföldön kritizálja a szlovák kormányt. Ön folytatná ezt, vagy inkább pozitív képet próbál kialakítani külföldön az országról, a hazai problémákat pedig idehaza megoldani?
Mindenekelőtt stabil, erős és világos európai orientációjú partnerként akarom képviselni az országot. Kiskát a maffiaállammal kapcsolatos kijelentései miatt bírálták. Én nem élnék ezzel a megfogalmazással, de megértem, hogy mások miért használják. Szlovákia szenved a korrupciótól, elmaradásaink vannak a jogérvényesítés terén, a pénzügyi és a bűnözői körök összefonódtak a csúcspolitikával. Efelett biztosan nem fogok szemet hunyni. De igyekszem majd a jövőről beszélni, hogy hogyan tudunk kimászni ebből, és az első pozitív változásokról, amelyeket már érzékelek.
A szorosabb európai integráció híve, vagy ellenkezőleg, néhány jogkör visszaszállhatna a nemzetállamokra?
Az EU-tagság minden előnye, amit most az állampolgárok élvezhetnek, az integráció eredménye. Nem a nemzetállami jogkörök bővítéséé. Szlovákia a legjobban integrálódott ország a régiónkban, ezért természetes, hogy a további integráció híve vagyok. Mert fejlődést, kényelmesebb életet hozott az embereknek. A szorosabb együttműködés híve vagyok a biztonságpolitika, a határok védelme, a migráció kérdésének megoldása vagy a gazdasági bűnözés felderítése terén is.
Az alkotmánybírók száma még mindig nem teljes, a hiányzókat már ön fogja kinevezni. Mi lesz a megoldás, ha a parlament a júniusi ülésén sem választ meg elegendő számú jelöltet, és az alkotmánybíró-választást meg kellene ismételni? Andrej Kiska a legutóbb megválasztott jelöltek közül nem nevezett ki senkit, arra várt, hogy teljes legyen a jelöltek létszáma. Ön is ezt fogja tenni, vagy a megválasztott jelöltekből kinevez néhányat?
Az Alkotmány szerint fogok eljárni, vagyis megvárom, amíg a parlament teljesíti a kötelességét, és kellő számú jelöltet választ.
Köztársasági elnökként ön a fegyveres erők főparancsnoka is. Ezen a területen milyen lépésekre készül?
A legfontosabbnak azt tartom, hogy Szlovákia teljesítse az összes NATO-kötelezettségét, beleértve a költségvetési kiadásokat. A pénz elköltésénél pedig a minél hatékonyabb, célirányos és teljesen transzparens felhasználás az elsődleges. Szlovákiának teljes értékű és megbízható partnernek kell lennie a NATO-tagállamok közös védelmének biztosítása terén.
***
A TASR Zuzana Čaputovával készített interjúja a Személyiségek: arcok, gondolatok multimedális projekt keretében készült. A hírügynökség hetente közöl interjút a szlovákiai, az európai és a világpolitika, továbbá a sport, a gazdaság és a kulturális élet szereplőivel, melyekhez fényképeket és videófelvételeket csatol.
