Nagymegyeren, az MKP tisztújító kongresszusa ismét Berényi Józsefet választotta meg a Magyar Koalíció Pártja elnökévé. Bárdos Gyula az MKP Országos Tanácsának elnöke marad. Csáky Pál ismét tagja az MKP Országos Elnökségének.
A megjelent háromszázkét küldöttet Kórósi Zalán, az MP Nagymegyeri Helyi Szervezetének elnöke köszöntötte, aki a felvidéki magyar közösség jövőképének megalkotását emelte ki beszédében. Köszöntője után Bősi Szabó László Erkel Ferenc: Bánk bán operett legismertebb betétdalát a Hazám, hazám kezdetűt adta elő. Zongorán kísérte Tarics Péter. Ugyancsak üdvözölte az MKP XI. kongresszusának küldötteit a házigazda, Nagymegyer város polgármestere, Néveri Sándor is, aki először is egyperces néma csendet kért a jelenlevőktől a korábbi polgármester emlékére. Hangsúlyozta az MKP polgármestere, hogy nagy megtiszteltetés volt a városnak a kongresszus megszervezése. Beszédében kiemelte, szükség van a nemzeti alapú politizálásra, amelynek nem eszköznek kell lennie, hanem célnak. Az autonómia kapcsán úgy fogalmazott, hogy egyszerűen tennünk kell a dolgunkat ezügyben, hogy saját szülőföldünkön tisztességben, becsületben élhessünk és magunk dönthessünk közösségünk ügyeiről.
Miután megalakultak a munkabizottságok, Berényi József, az MKP leköszönő elnöke megtartotta beszédét, amelyet első ízben az interneten élőben követhettek az érdeklődők.
Bárdos Gyula, az Országos Tanács leköszönő elnöke beszámolójában új politikai időszámításról beszélt a párt életében, amely minden szinten új helyzetet teremtett. Elmondta azt is, hogy a sikertelen parlamenti választások után sokan leírták a magyar pártot, így ilyen hangulatban kezdte meg az OT a tevékenységét. Konszolidálták a párt helyzetét, kiküszöbölték a hibákat. Kiemelte még a sikeres önkormányzati választásokat, a Kárpát-medencei Autonómiatanácsba való belépést, és felhívta a jelenlevők figyelmét a májusi népszámlálás fontosságára.
Miután Csáky Pál, az MKP korábbi elnöke úgy döntött, hogy nem indul az elnöki posztért, egyedül Berényi Józsefre voksolhattak a küldöttek. Csáky rövid indoklásában az egységről beszélt, amelynek jellemeznie kell a magyar pártot a jövőben.
Berényi József egyedüli elnökjelölt volt, Csáky Pál nem élt az elnöki tisztségre való jelölés lehetőségével. Berényi József beszédében hangsúlyozta, az MKP múltja döntő többségében vállalható, jelene biztató, de a jövőt tekintve nagyon nehéz évek várnak rá – a következő parlamenti választásokig. „Egy ember, az MKP elnöke ütőképes elnökségi csapat nélkül nem tudja a pártot visszavinni a parlamentbe. Legyenek hívószavaink a hit, az összetartás, egység, elszántság, szakmaiság, lokálpatriotizmus és a magyarság” – mondta Berény József, aki 272 igen szavazatot kapott.
{phocagallery view=category|categoryid=2|imageid=6235|detail=0|float=right}
Bárdos Gyulának sem volt ellenjelöltje az MKP Országos Tanácsának elnöki tisztségére. 286 igen szavazattal erősitették meg tisztségében.
Az MKP elnökének és országos tanácsa elnökének megválasztása után a kongresszus a szakmai alelnökök megválasztásával folytatódott. Az öt szakmai alelnöki tisztség közül három esetben több jelölt közül dönthettek a küldöttek. A megválasztott alelnökök:
– a gazdasági és régiófejlesztési alelnöki tisztségre a küldöttek csak Farkas Ivánt jelölték és választották meg.
– az önkormányzati alelnöki tisztségre is csak egy jelölt volt Őry Péter személyében, ismét bizalmat kapott.
– a szociális ügyek alelnöki tisztségére Németh Gabriellát és Neszméri Tündét jelölték. Németh Gabriellát 168 szavazattal választották meg alelnöknek. Németh Gabriella szenci önkormányzati képviselő, jelenleg a Pozsony Megyei Közgyűlés alelnöke.
– az oktatási alelnöki tisztségért Szigeti László és A. Szabó László között dönthettek a küldöttek. Miután Szigeti László 170 szavazatot kapott, az alelnöki tisztségben ő folytatja tovább a munkát.
– a környezetvédelmi és mezőgazdasáégi alelnöki tisztségért Könözsi László, Miklós László és Pleva László indultak. (Pomichal Istvánra is érkezett jelölés, nem élt ezzel a lehetőséggel). A három jelölt közül az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapott legalább 152 szavazatot, a második forduló döntött Miklós László és Pleva László között. A második fordulót 162 szavazattal Miklós László nyerte.
{phocagallery view=category|categoryid=197|imageid=6237|pluginlink=1|float=left}
Az alelnökök megválasztását követően a kongresszus további 7 elnökségi tagot választott. Itt figyelembe vették a regionális szempontokat is. A 7 helyre összesen 18-an pályáztak. A kongresszus már az első fordulóban az elnökségi tagok közé választotta Csáky Pált (Pozsony megye), Auxt Ferencet és Csúsz Pétert (Besztercebányai kerület), Mihók Gábort és Papp Adriannát (Kassai kerület). A Nagyszombati kerületből Hájos Zoltánt (Dunaszerdahely polgármestere), a Nyitrai kerületből Stubendek Lászlót választottak az országos elnökségbe – két fordulóban. Valamennyi tisztségről titkos szavazással döntöttek a küldöttek.
Az MKP Alapszabálya szerint az Európai Parlament MKP-s képviseletének is van egy helye a párt országos elnökségében. Mészáros Alajos tölti be ezt a tisztséget, aki Bauer Editet váltotta.
Az MKP új elnöksége: Berényi József – elnök, Bárdos Gyula (az MKP OT elnöke), Farkas Iván, Miklós László, Németh Gabriella, Őry Péter, Szigeti László (szakmai alelnökök), Auxt Ferenc, Csáky Pál, Csúsz Péter, Hájos Zoltán, Mészáros Alajos, Mihók Gábor, Papp Adrianna, Stubendek László – elnökségi tagok.
Négy „új arc” van az MKP országos vezetőségében: Mihók Gábor, Németh Gabriella, Hájos Zoltán, Stubendek László, valamint egy visszatérő Csáky Pál személyében.
Az általános vita során több küldött is felszólalt és osztotta meg gondolatait a párt vezetőségével és a küldöttekkel. Elsőként Róhm Tibor orvos szólalt fel, aki az autonómia fontosságát, a magyar egység megteremtését, az anyaországi társadalami szervezetekkel való kapcsolattartást tartotta fontosnak kiemelni.
Duray Miklós, a párt volt srtatégiai elnöke felszólalását rövid történelmi visszatekintéssel kezdte. Elmondta: az MKP eltelt 21 évét fontos mérföldkőnek tartja, hiszen demokratikus körülmények között legutoljára csak 1938-ban tudta megszervezni pár évre a felvidéki magyarság politikai érdekkképviseletét. Kiemelte, hogy az MKP most lépett a tisztulás útjára, amely a megerősödéshez vezethet. Fontosnak nevezte a párt és a civil szervezetek viszonyát, kapcsolatát, itt az MKP stratégiai partnerének a Szövetség a Közös Célokért Társulást nevezte meg, amely szervezet a mai napig talpon áll, a szervezet mindennapi létét veszélyeztető tényezők ellenére is. Hangsúlyozta a párt korábbi vezetője, hogy a 2014-es parlamenti választásokra alaposan fel kell készülni, hogy a magyar pártnak és a magyar közösségnek biztos helye legyen a törvényhozásban.
Mészáros Alajos EP-képviselő az Európai Parlamentben folytatott MKP-s tevékenységről tartott rövid beszámolót, és cáfolva a bal-liberális médiában hangoztatott állításokat elmondta, hogy a soros magyar EU-elnökség jól végzi dolgát. Hodosy Szabolcs és Samu Beáta a párt mellett működő Via Nova Ifjúsági Csoport munkájáról és terveiről szóltak. Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere a népszámlálás kapcsán hangsúlyozta a jelenlevő küldötteknek, nekik is minden helyen hangsúlyozniuk kell annak fontosságát, hogy minden magyar számít, és ezért arra kell törekednie mindenkinek az egész országban, hogy magyar nemzetiségét, anyanyelvét minden szlovákiai magyar vaállalja. Erélyesen hangsúlyozta, hogy egyértelműen fel kell vállalni Estreházy János politikai örökségét az MKP-nak, és az önrendelkezési folyamatokból sem maradhat ki a felvidéki magyarság. Farkas Iván a hiányzó médiapolitikáról, Őry Péter a párt népszámlálási kampányáról beszélt. Végül az idős Rózsa Ernő a vita végén egyértelműen megfogalmazta a felvidéki magyarok egyik legfőbb üzenetét: hogy elutasítja a szlovákság felsőbbrendűségét és az alattvalói viszonyt, s az egyenrangúság teljeskörű helyreállítását hangsúlyozza.
Ugyancsak megalakult a 90 tagú Országos Tanács, amelynek tagja a 15 tagú elnökség és a 18 járási elnök is. A küldöttek megválasztották az Országos Etikai Bizottságot, az Országos Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottságot, az Országos Alapszabály-felügyelő Bizottságot, majd elfogadták a kongresszuson hozott határozatokat.
A kongresszus a következő politikai nyilatkozatot fogadta el:
A Magyar Koalíció Pártja tisztújító közgyűlése megállapítja, hogy a 2010. július 10-ei rendkívüli közgyűlés óta eltelt időszakban az országos tanács, az országos elnökség, valamint a járási szervek és helyi szervezetek követték a rendkívüli közgyűlés határozatait és a megfogalmazott feladatokat. Stabilizálódott az MKP taglétszáma, sok új, a közügyek iránt érdeklődő szakember és fiatal találta meg útját a pártba, ahol megfelelő teret kapott aktivitása kifejtésére. A közgyűlés küldöttei fontosnak tartják, hogy az MKP szervei és szervezetei sikeresen nyitottak a szlovákiai magyar civil szervezetek felé, és településeinken közös erőfeszítéseket tesznek magyarságunk szellemi és kulturális hagyatékának megőrzése és fejlesztése érdekében. Az országos tanács és az országos elnökség az elvárásoknak megfelelő, konstruktív parlamenten kívüli munkát végzett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal és javaslatokkal véleményezte az új jobb-közép szlovák kormány programját és tevékenységét, kisebbségi ügyekben pedig a nemzetközi fórumokon és szervekben is határozott érdekképviseletet folytatott.
Az MKP tisztújító közgyűlésének küldöttei a járási konferenciák értékelésével összhangban sikeresnek tartják a 2010. november 27-én megtartott helyhatósági választások eredményét. A Közgyűlés megnyugvással állapítja meg, hogy — az országos és járási szervekkel szorosan együttműködve — helyi szervezeteink körültekintően jártak el a jelöltek kiválasztásakor, s olyan polgármestereket, illetve helyi képviselőket jelöltek és támogattak, akik szakmailag és erkölcsileg elismert, a kisközösségekben köztiszteletnek örvendő személyiségek, akik felvállalják magyar nemzetrészünk érdekképviseletét is.
Az MKP tisztújító közgyűlése arra ösztönzi a párt európai parlamenti, kerületi önkormányzati képviselőit, polgármestereit és helyi képviselőit, hogy az elkövetkező időszakban az eddigieknél is hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki annak érdekében, hogy a magyarok lakta dél-szlovákiai régió a különböző anyagi forrásokat maximális mértékben tudja kihasználni a gazdasági és a szociális helyzet javítása, szülőföldünk anyagi és szellemi gyarapodása érdekében.
Az MKP tisztújító közgyűlésének küldöttei az előttünk álló feladatok közül kiemelten fontosnak tartják a májusi népszámlálást. Megnyugvással állapítják meg, hogy Dél-Szlovákiában széleskörű társadalmi együttműködés alakult ki annak érdekében, hogy a polgárok részletes tájékoztatást kapjanak a népszámlálás politikai, gazdasági, szociális és társadalmi fontosságáról. A tisztújító közgyűlés arra szólítja fel a polgárokat, hogy a népszámlálás alkalmával bátran vállalják nemzeti azonosságukat, magyar anyanyelvüket és hitüket, ilyen módon is kifejezve ragaszkodásukat szülőföldünkhöz, nemzeti hagyományainkhoz és jogos törekvésüket az egyenrangú és egyenjogú élethez.
Az MKP tisztújító közgyűlése nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy a szlovák kormány nem teljesíti a programjába foglalt feladatokat, elsősorban a korábbi, Fico-Mečiar-Slota vezette nemzeti populista kormány emberi és kisebbségi jogokat csorbító intézkedéseinek a megszüntetését. Nem módosította az állampolgársági törvényt, csak részben enyhítette az államnyelvtörvény szigorát, amely továbbra sem felel meg a nemzetközi szervezetek — EBESZ, Európa Tanács — elvárásainak. Sajnálatos, hogy programjában nem szerepel az átfogó kisebbségi jogvédelmi törvény elfogadása, holott több jelentés is figyelmezteti az országot e jogszabály elfogadásának szükségességére. A közgyűlés elvárja a koalíciós pártoktól, hogy a kisebbségeket érintő törvényekkel kapcsolatos parlamenti vitákban határolja el magát az egyre erőteljesebb kisebbségellenes uszító hangvételű megnyilatkozásoktól. A közgyűlés felszólítja a kormányt, mihamarabb fogjon hozzá programja gazdasági és szociális céljainak a teljesítéséhez, mindenek előtt járuljon hozzá állami beruházásokkal, illetve magánbefektetők állami támogatásával a munkanélküliség csökkentéséhez, illetve az egyes régiók közt tapasztalható hatalmas különbségek felszámolásához.
{iarelatednews articleid=”28138,28147,28149″}
