„Ajnácskőben születtem, a világ itt van a zsebemben” – hangzik a nóta, amelynek az ősbemutatója az augusztus utolsó napján megrendezett első falunapon volt. Chovan Lilla szerzeménye csak egyike volt a számos feledhetetlen pillanatnak, amely a Gortva mellett elterülő mintegy 1 200 lakosú település ünnepnapján fogadta a községbe érkezőket.
Ajnácskő hosszú, girbegurba falu, amely ugyan az egykori vár körül helyezkedik el, a település vasútállomása viszont jó pár kilométerre található innen. Itt született Eva Rysová neves szlovák színésznő, akinek a falunap előestéjén díszpolgári címet adományoztak. A település múltjáról hosszan értekezik Farkas Ottó Vándorúton címen megjelent kötetében, így most röviden csak annyit említünk meg, hogy a falu első írásos említése 1255-ből való, s a történészek a falu nevének eredetében sem tudtak még teljes bizonyossággal megállapodni. Vannak, akik a török eredetű Ajnács személynévből eredeztetik (ez kacér nőt jelent), Szombathy Viktor Száll a rege várról várra című kötetében Huba vezér lányának, Hajnácskának adja a falu elnevezésének dicsőségét. Biztos, ami biztos, a vára a tatárjárást követően épült, ma impozáns rom, ahonnan az egész környék belátható, így Medvesalja nevezetességei is, a Ragács, a Pogányvár, amelyek turisztikai célpontnak is elsőrangúak. A második világégés után téglagyár épült a vasútállomáson, de lakói a rendszerváltás után is feltalálták magukat. A több mint két évtizedig regnáló polgármester, Hunyák József vezetése alatt, Novák István tervei alapján katolikus templomot emeltek, egészségügyi központ, nyugdíjasotthon, kultúrház, bérlakások épültek, s a faluban számos vállalkozás működik, amelyek tevékenységükről a falunapon is számot adtak. Így megismerkedhettünk például Pál Dénes méhészetével vagy Kosec Andrea kovácsművessel, de Ajnácskőn működik a régió egyik legjobb, legaktívabb Csemadok- és tűzoltó szervezete, IV. ligás focicsapatuk van és folytathatnánk még sokáig.
Fotó: Juhász Dósa János
A Csemadok tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Váraljai Népművészeti Fesztivált, ezt kötötték most egybe a falunappal, de egész Medvesalja itt szerette meg a színházat is,
hiszen az elmúlt években a kassai Thália Színháztól a Komáromi Jókai Színházon át a Csavar Színházig mindegyik felvidéki társulat megfordult már itt, s a falunap alkalmával A cigánytábor az égbe megy című musicalt láthatták telt ház előtt. Az előadás egyik főszereplője, Németh István sokáig gondolkodott azon, honnan is ismerős ez a falu a számára, aztán kiderült, pár évvel ezelőtt az Egy hölgy a Maximból című Verebes István-rendezésben már játszott ebben a kultúrházban.
Fotó: Juhász Dósa János
A falunak egykor híres csevice-fürdője is volt, amely vetélkedett a várgedeivel. Ez utóbbinak az épületei legalább még állnak, Ajnácskőn viszont már csak a helye van meg az egykori nevezetes fürdőnek. Fiatalok viszont tavaly kitisztították a fürdő egykori helyét, s Kerényi Éva Felvidékről írt könyve is megörökíti az egykori jeles napokat. A legutóbbi népszámláláskor a településnek 1 193 lakosa volt (amely mára némileg megfogyott), a döntő többségük magyar.
Tavaly változás történt a falu élén, Hunyák Józsefet az MKP színeiben induló Poprocký Iván váltotta, s a település önkormányzata tavasszal döntött úgy, hogy a környék többi települését követve ők is megrendezik a falunapot, s ahogy a fülekiek összekötik a Városnapokat a Palóc Napokkal, ők is összekötötték a Váraljai Fesztivállal.
De nem maradhatott ki a rendezésből a sport-, a tűzoltó szervezet, ahogy a helyi vállalkozók sem. Két futballmeccsre is sort kerítettek, előbb a serdülők bajnoki mérkőzésen nagyvonalúan átengedték a három pontot a rimaszécsieknek, az öregfiúk viszont nem kegyelmeztek a csábiaknak, s megfordítva az eredményt, 4:3 arányban legyőzték a tikkasztó hőségben teljesen elalélt vendégeket. A hőségnek egyedül a stadion lelátójának ereszén kései fiókákat nevelő fecskék és a legkisebbek örültek, akiket a tűzoltók frissítettek fel egy kis langyos vízzel. „Szorítsd le Tomi azt a labdát, mert még kirúgod apád ablakát” – hangzik az ironikus tanács a pálya felől, de felesleges volt az aggodalom, az egekbe elsuhanó labda inkább a várat veszélyezteti, amely egyébként lankadt nyugalommal figyeli a helyiek ünneplését, de ő sem panaszkodhat, a szép időt számos turista használta ki a várral és a környékkel való ismerkedésre.
Fotó: Juhász Dósa János
„Van itt valamilyen rendezvény?” – kérdi a templom előtt egy magyarországi turista, s miután megtudja, milyen rendezvények várják a szabadtéri színpadon, családostul arra veszi az útját. A bejáratnál a Motolla Kézműves Műhely és a helyi tűzoltók, valamint ugrálóvár várja a legkisebbeket, beljebb számos katlanban rotyog a fellépőknek és a megéhezőknek szánt étek, van vadgulyás, káposztaleves, köröm- és pacalpörkölt, sőt a melegre való tekintettel akár dinnyét is kóstolhatunk. A színpadon sorjáznak a helyi és a környékbeli tehetségek, nagy sikert aratnak az almágyi citerások Kovács Árpád vezetésével, a Tajti Menyecskék, az Almágyi Népdalkör, Rácz Iveta, Chovan Lilla és Molnár Karina, Nagy Iván, aki egykoron a Megasztárba is belekóstolt, s igazi különlegesség a Baka Tamás-Farkas Orsolya táncospár, akik mintegy bemelegítettek az e heti moszkvai világbajnokság előtt. „Nem ismerem a mezőnyt, de szeretnénk bekerülni az első negyvenbe” – latolgatja az esélyeket Tamás. Ajnácskőn viszont ők a nyerők, erotikával bőven átitatott táncuk mindkét nem szívét alaposan megdobogtatja. Az est kevésbé napos felében előbb egy magyarországi alkalmi társulat szuperdáridózik egyet, majd a helyi Ramses banda ad mintegy kétórás koncertet.
„Mivel első alkalommal rendeztünk falunapot, pénteken délelőtt még a szombat estét vártam, de most már örömmel elmondhatom, nagyon jól sikerült, igazi ünnepnapok vannak mögöttünk” – értékeli a két napot Poprocký Iván, s Mikó Alexandra Csemadok-elnökkel ígérik, falunap és Váraljai Fesztivál lesz jövőre is.
