28321

„Árva és Szepesség 27 községe, amely ma Lengyelország része, valamikor Csehszlovákiához tartozott. 1920-tól Lengyelország része” – hangzott el a szlovák közszolgálati televízió „Szlovákok a világban” c. műsorának legutóbbi, 2011. április 28-i adásában (az elhangzottak szlovákul: „27 obci na poľskej Orave a Spiši kedysi patrilo k Československu”). Ezek a községek Magyarországhoz tartoztak egészen a Monarchia 1918-ban bekövetkezett széteséséig, viszont még az 1920. júniusi 4-i trianoni békediktátum sem ítélte őket Csehszlovákiának. Szarka László történészt, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánját kérdeztük.

A történelemkönyvek közül erről a kérdésről például Pándi Lajos – Köztes-Európa 1756-1997 c. munkájából és Jozef Klinko: Szlovákia területének fejlődése (Vývoj územia Slovenska) könyvéből olvashatunk – mondta Szarka László. – A világháború után ezen falvak alkotta területet a lengyelek etnikai alapon követelték maguknak (érdekesség, hogy 30 ezer német is élt itt). A csehek mindenáron meg akarták tartani a felső-sziléziai karvinai szénmedencét, és ezért hajlandók voltak falvakat átengedni Lengyelországnak – akkor a szén ugyanis kulcskérdésnek számított. 1919. szeptember 27-én a békekonferencia legfelsőbb tanácsának döntése szerint a vitatott területekről népszavazást kellett volna lebonyolítani a két országnak. Erre 1920. május 6-án létrehoztak egy népszavazási nemzetközi bizottságot. A csehek és a lengyelek viszont nem tudtak megegyezni a népszavazás kérdéseiről (hol történjék, kik vegyenek részt rajta stb). A vitájuk elhúzódott, ezért Anglia, Franciaország és Japán nagyköveteiből létrejött egy döntőbizottság, melynek döntését mindkét ország előzetes elfogadta. A döntés 1920. július 29-én született meg, és ennek értelmében Árvából 12, Szepességből 13 község, összesen 25 község Lengyelországhoz került.

Tehát milyen területről kerültek ezek a falvak Lengyelországhoz?
– Erről a területről nem döntött a trianoni szerződés sem. A terület hivatalos státusa egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló plebiscitum, azaz népszavazási terület volt, amely felett egyik államnak sem volt jogi fennhatósága.

O.N.