A környezetvédelmi minisztérium a 2010 őszén megtörtént újraalakítása után tervbe vette az új természetvédelmi törvény megalkotását. Ezt széleskörű szakmai és társadalmi vita és egyetértés alapján kívánja megvalósítani. Az előkészületi munkákba való részvételre Miklós László korábbi környezetvédelmi minisztert (MKP) is felkérték.
Miklós László így vett részt előadással 2011. január 27-én a szlovák parlament mezőgazdasági, környezetvédelmi és természetvédelmi bizottságának vitaindító ülésén. Közben a minisztérium az új törvény megalkotása érdekében egy külön munkacsoportot állított fel, melynek Miklós László is tagja. Ennek a munkájáról az MKP alelnöke a következőket mondta:
“A munkacsoport legutóbb 2011. április 27-én tárgyalt. A téma a táj, a tájjelleg, a tájkép az Európai Tájegyezmény ajánlásai szerinti védelmének törvénybe iktatása volt. Ez a téma Dél-Szlovákia régiói számára is nagyon fontos, s ezt az MKP a 2010-es parlamenti választási programjában is egyértelműen hangsúlyozta. A program leszögezte, hogy a minket körülvevő táj és természet sokrétűsége közös kincsünk, kulturális örökségünk, identitásunk elválaszthatatlan része. A természet és a táj értékeinek megőrzése nemcsak a biológiai élet fenntartását biztosító feltétel, hanem az életminőség mutatója is, és az idegenforgalom, a falusi turizmus révén fejlesztési tényező. A vendég nem vágyakozik lepusztult, csúnya, letarolt kopasz tájra. Ez fokozottan érvényes Dél-Szlovákia mezőgazdasági területeire, ahol különös figyelemmel és szeretettel kell kezelnünk minden eddig megmaradt mezsgyét, facsoportot, erdőt, mocsarat, vizet, patakot. Ezért a régiók hagyományos tájképét megőrizni hivatott minden tevékenységet egyértelműen támogatni kell, beleértve természetesen a tájtervezés törvény általi kötelezővé válását is.
A tájtervezés pillanatnyilag a területrendezési és építésrendészeti törvényben van jelen. A törvény helyes értelmezése és alkalmazása esetén ez akár alkalmas is lehetne a problémák kezelésére, főleg a 2000 júliusától érvényben levő 237/2000 Z. z. számú módosítása óta. Sajnos, a törvény 2002-ben változott, s a jogkör a környezetvédelmi minisztérium hatásköréből az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium hatáskörébe került, majd 2010-ben a belügyminisztérium, míg végül napjainkban a közlekedésügyi, építésügyi és régiófejlesztési minisztérium hatáskörében kötött ki. Ez az „utazás” természetesen nem tett jót a törvénynek, sőt, a tájökológiai felfogást teljesen elsorvasztotta benne. Ezért a fentebb említett munkacsoporton belül egyértelműen hangsúlyoztam a tájtervezés újraélesztését. Ez vagy egy különálló törvény keretében, vagy pedig a készülőben lévő természetvédelmi törvényen belül valósulhat meg. A minisztérium egyelőre nem foglalt egyértelműen állást amellett, melyik lehetőséget fogja támogatni.
Szakmai szempontból a törvényben a következő alapelveket tartjuk meghatározóknak:
– hogy a természetvédelem érdekei teljes terjedelmükben a tájtervben legyenek területileg kivetítve,
– hogy a táj a törvényben tudományos – geoszisztéma – alapon nyugvó definíciója jelenjen meg, amely megfoghatóvá teszi a táj jellegét, a tájképet alkotó elemek védelmét, úgy, ahogy ez a jelenlegi területrendezési tervben is megjelenik,
– hogy a tájterv kitételei kötelező érvényűek – tehát kötelező regulatívák – legyenek a többi törvényileg támogatott tervezési folyamatban, tehát a területrendezési tervezésben, komaszációs-tagosítási tervezésben, erdőgazdálkodási tervezésben, vízgyűjtőmenedzsment tervezésben és az árvízkockázati menedzsment tervezésében is,
– mindezen által a táj megőrzése az integrált tájmenedzsment része legyen, mint ahogy ez az új árvízvédelmi törvényben le van fektetve.
Mindezek részemről hangsúlyozottan elhangoztak a fentebb említett szakmai találkozókon is. Természetesen a törvény részletes kidolgozásához is hozzá kívánok járulni.”
Felvidék.ma, mkp.sk{iarelatednews articleid=”28345″}
