Budapesten, a Magyarok Házában tartották május 7-én az I. Magyar Nemesi Kongresszust azzal a céllal, hogy megkezdjék a magyar nemesség egybekovácsolását és szervezeti újjáépítését. Az anyaországi résztvevők mellett Felvidékről, Erdélyből, a szórványmagyarság területeiről és a tengeren túlról is érkeztek a kongresszusra.
A rendezvényen részt vettek a magyar történelmi családok nem csak Magyarországon, hanem külföldön élő leszármazottai is, mint például Erdélyben, Felvidéken, Németországban, valamint a tengeren túli országokban. Vendégként részt vettek a lengyelországi és horvátországi nemesi szervezetek képviselői is.
A bevezető ünnepélyes külsőségek után, azaz a Szent Korona, a Jogar és az Országalma bevonulása és a résztvevő országok himnuszai elhangzása után a kongresszus megkezdte munkáját. Az egyházi képviselők köszöntője során Dr. Dévényi Ferenc római katolikus lelkész, aki egyúttal a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend rendi bírája is, méltatta a nemesség szerepét a keresztény magyar állam kialakulásában és máig tartó fennmaradásában. Rámutatott arra, hogy a magyarság azért tudta az elmúlt ezer év alatt megtartani életképességét, mert az ország vezetői hűek maradtak hitükhöz és őseik sok harcok és áldozatok árán kivívott hagyományaihoz. Albert András református lelkipásztor szerint Istenben való hitünk olyan védelmet nyújtott nemzetünknek, amelyet soha semmilyen földi erő nem volt képes legyőzni. A nemességet az utóbbi évtizedekben lehetett meggyalázni, lehetett gazdaságilag tönkretenni, lehetett megfosztani társadalmi szerepétől, de nem lehetett eltántorítani hitétől, erkölcsi meggyőződésétől és a haza sorsa,valamint nemzete iránti elkötelezettségétől
A lengyel és horvát vendégek bemutatkozása után a magyar nemesi szervezetek következtek. Sorrendben felszólaltak Dr. Práznovszky Miklós a felvidéki Nobilitas Carpathiae civil szervezet nevében, Csáky Ferenc az Erdélyi Nobilitas nemesi szervezet nevében, berhidai Parragh Imre és Dr. Horkovics-Kováts János társelnökök a Magyar Nemesi Rend részéről és Dr. Farkas József a Magyar Királyi Lovagrend részéről. Vitéz lovag váraljai Csocsány Jenő a nemesi szervezetek közötti kapcsolattartásról tartott beszámolót.
Berhidai Prarragh Imre bejelentette a kongresszus résztvevőinek, hogy a Magyar Nemesi Rend mozgalom a 2011. április 30-án Budapesten megtartott országos értekezletén – hivatkozva a nemrég elfogadott alaptörvényre, amely valójában elismeri a történeti alkotmány létezését, folyamatosságát és tiszteletben tartja nem csak a múltbeli érvényét, hanem elismeri jövőbeni érvényességét is – kikiáltotta a királyságot mint Magyarország államformáját. Egyúttal Daka Józsefet, akit 1944. június 25-én Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, a Szent Koronával megkoronázott, a jelenlévők elismerték Magyarország királyának. Daka József törvényes igényét a trónra 2010. december 23-án nyújtotta be a magyar Parlamentnek a Magyar Nemesi Rend közreműködésével. A Kongresszus résztvevői a bejelentést elismerésük jeléül vastapssal fogadták. A kongresszus későbbi napirendje során sem a királyság mint államforma, sem a Király elismerése ellen senki nem emelt szót.
A kongresszus résztvevői a továbbiakban megvitatták a nemesség együttműködésének lehetőségeit és területeit. Bárdossy Péter történész-levéltáros szólt a családfakutatás lehetőségeiről, majd vitéz lovag Istvánffy Sándor az egymás közötti kapcsolattartásról, Bihari László Zrt. elnök-vezérigazgató a pénzügyi és gazdasági kérdésekről, vitéz lovag Riemer Aurél történész-levéltáros a heraldikai, azaz címertani kérdésekről, Kanizsai Zsolt családfa kutatási és heraldikai kérdésekről és Dr. Ölveczky István ügyvéd a nemességgel kapcsolatos jogi kérdésekről értekezett. Vitéz Szász Ottó MÁV főtanácsos a szervezés területén elvégzendő tennivalókról adott tájékoztatást és javaslatokat.
Az I. Magyar Nemesi Kongresszus egy 24-pontos munkatervet fogadott el, amely tartalmazza többek között a magyar nemesség intézményesítését beleértve egy intézményrendszer kialakítását, a vezetőség és munkacsoportok felállítását, nemesi érdekképviseleti rendszer kialakítását, a nemesség anyagi és gazdasági hátterének megteremtését, kulturális és sportegyesületek létrehozását, valamint a bel- és külföldi kapcsolatok felépítését. A magyar nemesség ötévenként fogja összehívni a kongresszust.
Felvidék.ma, Práznovszky Miklós
