Volt nekünk egy műbőr fotelünk, amit négy éve vettünk, amikor anyu lábát operálták, hogy kényelmesen ülhessen. Az öblös fotel valóban kényelmes volt, és a család minden tagja szívesen nézte onnan a tévét. Időközben azonban, a nagy használatban a vékony műbőr egy helyen elkopott és kiszakadt. A szüleim azonban még a régi iskola hívei, ezért nem akarták a kényelmes fotelt egy apró hiba miatt kidobni, hanem kerestek egy kárpitost, aki újrakárpitozza a fotelt. Egyébként ez sem volt egyszerű feladat, szakembert találni, aki elvégzi a munkát, és csak ismerősökön keresztül sikerült.
A fenti példát csak azért hoztam fel, hogy jelezzem, így termelődik körülöttünk az a rengeteg szemét, amibe lassan belefulladunk. Sőt, a gyártók még biztatnak is minket, hogy nem érdemes javíttatni, ha valami elromlott, újat kell vennünk, mert úgy jobban kijövünk. A szeméthegyek pedig egyre nőnek. A legálisak és az illegálisak is. Merthogy ez a fogyasztói társadalom mellékterméke. Mellékterméke?
Sok jelzővel illették már a korunkat, eggyel én is gyarapítom a jelzők számát. A szemét kultúrája.
Igen, a szemét kultúrája. Hiszen, amit ma megveszünk, az holnap nagy valószínűséggel a szeméten végzi. Gyakran még az is, ami egyébként használható lenne, mindössze egy apró szépséghibát kellene kijavítani.
Az emberiség ökológiai lábnyoma pedig egyre növekszik. Ezért szerintem igazságosabb lenne nem is az emberek ökológiai lábnyomát, hanem az árukét vizsgálni, és azokat a gyártókat szankcionálni, melyek szó szerint szemetet gyártanak. Talán így rájönnének arra, hogy mégiscsak érdemesebb olyan termékeket előállítani, melyeket nem kell pár év használat után kidobni.
Itt van példának okáért az E-hulladék, ami egyre nagyobb problémát jelent. Ez a kifejezés a mobiltól a szkennerig minden digitális eszközt felölel.
Az még csak hagyján (habár, ez sincs rendjén), hogy a különböző gyártók eszközei nem kompatibilisek egymással, de amikor még ugyanannak a gyártónak az újabb terméke sem kompatibilis egy régebbi kiadású termékkel, az már felháborító. Ezért aztán minden mehet a szemétbe, csak azért, mert valakinek ez az üzleti stratégiája.
Közben pedig a Föld fuldoklik a szemétben.
