Az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Központja kiértékelte az elmúlt évet s egyben megtervezte a 2020-as esztendő programjait, képzéseit. Ádám Zitát, a központ vezetője, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnökét kérdeztük.
Hogyan értékeli a központ tavalyi tevékenységét?
Amikor az idei évre vonatkozó tevékenységet terveztük, akkor fogalmazódott meg, hogy mennyi munkát végeztünk el tavaly. Feladataink a hármas szám köré tömörülnek. Az első a pedagógiai projekt, amely a múlt tanévben a 12. évfolyamához érkezett. Az identitáshoz és az értékek feltárásához, valamint a megbecsüléséhez kötődik ez a műhelymunka, úgy, ahogyan a hagyományok hete programsorozatunk is. A következő pedig a képzések, melyek közül kiemelkedik a DIFFER – a diagnosztikus fejlődést vizsgáló rendszer, mely vidékünkön tíz-egynéhány éve kezdődött el.
Menjünk szépen sorjában, mert minden program külön értéket képvisel. Mit kell tudnunk a DIFFER-ről?
Várgedén az óvodában tartottuk a tanulságos bemutatóórát, melynek videós változata szakmai bemutatóra és gyakorlati mintaként is alkalmazható. A következő alkalommal Feleden az érdeklődők a gyakorlatban sajátították el a DIFER-mérés módszertanát. A műhelymunka-foglalkozást a Mozaik Kiadó a DIFER fejlesztőkiadványaival gazdagította. Az RPK közel 200 eurós szakkönyvvásárlásával azon kollégák/iskolák szakkönyvtárát gyarapította, akik vállalkoztak a 4-7 éves tanulók hét alapkészségének mérésére és a hiányosságok fejlesztésére.
Erre milyen egyéb képzések épülnek?
A gömöri iskolákban nagyon sok problémát okoz a magatartászavar, amit ha pedagógiailag nem tudunk kezelni, kihat az iskola színvonalára, illetve a tanuló fejlődésére is. A mi képzéseinkre jellemző, s ezt tartjuk nagyon hatékonynak, hogy a képzőket a helyszínre visszük. A 10 órás program 2-3 éve fut oktatási-nevelési intézményekben, persze itt nem kapunk receptet a probléma megoldására, az a pedagógus munkájában, módszereiben van. Tavaly Feleden, Dernőn és Harkácson volt rá példa. Utóbbinak nagyon örülök, mert ők először jelentkeztek képzésre. Idén a magatartászavarok kezelésére irányuló képzést a verbális kreativitás fejlesztése, komplex munkamemória fejlesztése képzéssel váltjuk fel.
Milyen hozadékuk mutatkozik ezeknek a képzéseknek?
A nevelés nem egy év kérdése, az eredmény több év múlva mutatkozhat meg. Mindig arra kérem a résztvevőket, hogy próbáljanak stratégiát kidolgozni, hogy az adott iskola hogyan fogja kezelni a magatartászavaros tanulókat. A pedagógusok lelkesen fogadták, hogy a képzés nagyon gyakorlatias. Viszont a nevelőtestületekben beszélni kellene arról, hogy egy-egy tanulóra mi hatott, hogyan tudták motiválni, mivel tudták megnyerni, hogy tanuljon, s a magaviseletében változás álljon be. Ez még hiányzik, mert sajnos az iskolákban kevés idő van arra, hogy ezekről a mély szakmai problémákról értekezni tudnának.
A központ azért igyekszik rendezvényeket is életre hívni. Ott azért adódhat a lehetőség, hogy a pedagógusok szakmai dolgokról is beszélgessenek. Milyen fórumot teremtenek erre?
Nyáron pontosan erre találtuk ki a TaTaTa-t, azaz Tanítók Tanévzáró Találkozását, amelyet együtt szervezünk a területi választmánnyal. Itt alkalmunk nyílik rá, hogy a problémákról beszéljünk. Tavaly a Tompa Mihály Alapiskola látta vendégül a pedagógusokat, idén pedig szintén Rimaszombatban a Tompa Mihály Református Gimnázium nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra és tapasztalatcserére.
Ádám Zita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Milyen egyéb rendezvények voltak és vannak kilátásban?
A Nyári Egyetemnek tavaly három szakcsoportja volt. Mindig nagyon szívesen látjuk vendégül a résztvevőket, viszont el kell ismerni, hogy Rimaszombat, mint város, talán nem annyira attraktív. Most viszont már a Csillagházban szerveztük meg, ami vonzóbbá tette. Az ének-zenei szakcsoport szerint teljesen elkényeztettük őket, s idén is itt szeretnék tartani a képzésüket. Ezen felbuzdultunk, s négy szakcsoportot is szeretettel várnánk.
Ha jól tudom, kirándulás, tanulmányi út is belefért a tavalyi évbe…
Igen, most sikerült megvalósítani a Petőfi, Arany és Ady nyomában tanulmányutat, Erdélyben voltunk közel negyven érdeklődő pedagógussal. Ezek a kirándulások nagyon jók arra, hogy közösséget kovácsoljanak, s szakmai problémákról is szó esik. S nem utolsósorban értékeket fedezünk fel. Ebben az évben Pécs és környéke, tehát Dél-Magyarország lesz a cél. Tavaly nagyon emlékezetes volt a budapesti utunk is, a felújított Szépművészeti Múzeum reneszánsz termét és a Corvinákat is megtekintettük.
Már folyik a 13. pedagógiai projektnap előkészítése. Tavaly a Megmutatjuk, érdemes! – Gömör és Nógrád szellemi öröksége, épített és természeti kincsei témakörben kutattak a gyerekek. Az ideiről mit szabad elárulni?
A Magyar Közösségi Házban rendszeresen zajlanak már a szakmai megbeszélések. Idén 19 iskola kapcsolódott be, s június 5-én tartjuk Bátkában. Köztudomású, hogy mi a régió értékeinek a felkutatásával foglalkozunk. A 12 év alatt már nagyon sok érték és téma került a figyelem középpontjába. Idén úgy gondoltuk, hogy a természettel kellene foglalkozni, így esett a választás a fa és az ember kapcsolatára. Gömör és Nógrád erdei, kertjei, ligetei, fái kerülnek majd előtérbe, s belefér mindebbe a fa hasznosítása, felhasználása is. Célunk, hogy a gyerekek felkutassák és megnevezzék a legkedvesebb fájukat, az egykori erdőket, s hogy környezettudatossá váljanak, megtanulják, mi az őshonos fa. Szóval az altémák választéka nagyon széleskörű.
A projektnapokhoz szorgalmi feladatok is szoktak társulni. Tavaly elkészült a Gömöri és nógrádi hagyományos ízek és falatok kiadvány, amelybe a gyerekek régi recepteket gyűjtöttek. Ennek kiadása a BGA gyermekbarát pályázatából valósul majd meg. Idén mivel készülnek a tanulók?
A projektnap helyszínén, Bátkában szeretnénk létrehozni az összetartozás kertjét, emlékeztetve arra is, hogy egyek vagyunk, összetartozunk, hogy egykor Gömör híres gyümölcstermesztő vidék volt. A történelmi vármegye, Gömör térképét tekintve, azok a folyók mentén található települések, melyek iskolája bekapcsolódik a programba, elültetik a saját fájukat. Erre márciusban kerül majd sor. A kertet június 5-én adjuk át, az utolsó gyümölcsfát pedig akkor ülteti majd el a vendéglátó bátkai iskola. A másik szorgalmi feladat az lesz, hogy minden iskola a saját projektjével kapcsolatban kiállítást szervez. Ezt összefoglalják egy kis füzetben, amit majd egységesítünk. Meggyőződésem, hogy minden projektnapról kiadványt kellene készítenünk, hogy megmaradjon a jövőnek és azoknak, akik majd kutatni kívánják ezt a témát.
Van-e valamilyen teljesen új program, amit az RPK tervez?
Igen. Egy egynapos szakmai konferenciát is próbálunk megszervezni a tervek szerint Rozsnyón, október 16-án a nagy régió pedagógusai részére. Középpontban a fejlesztés és a programok implementációja állnak. A tanulói képességek hatékony fejlesztése és a sikeres tanulás mint az önmegvalósítás célja címmel tartanánk, s már három előadója van is a konferenciának.
Ádám Zita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Ennyi program és terv közepette nem feledkezhetünk meg a pályázatok és a forrásteremtés kérdéséről. Milyen anyagi fedezetből valósítják meg a programjaikat?
Amikor tervezünk valamit, akkor nem gondolunk a pénzre, viszont ha nincs pénz, akkor nem tudjuk megvalósítani az elképzeléseinket. Én nem szeretek úgy dolgozni, hogy a terv csak terv maradjon. A tevékenységeink támogatását elsősorban a Bethlen Gábor Alap finanszírozza. A Kisebbségi Kulturális Alap és a Besztercebányai Megyei Önkormányzat főleg a pedagógiai projektünket támogatja. Emellett vannak egyéni támogatóink is.
Mit szól a BGA-ban történt változásokhoz, hogy egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be?
Most még nem tudom értékelni, de örülni kell annak, hogy a pályázat minimális és maximális összege megemelkedett. A kettő közé talán beférnek a pályázataink. Merem remélni, hogy figyelmesen elolvassák a pályázatainkat, s tudják, hogy a köztudatban a regionális pedagógiai központ és az SZMPSZ 15 és 30 éve jelen van, ismerik a szakmai munkánkat, s tisztában vannak azzal, hogy amennyiben támogatást kérünk, akkor az a tanulóban és a jövőben hasznosul.
